Oszkó: Hitelesség kell az euróhoz

A pénzügyi válság miatt még egy darabig szükség lesz az EBRD segítségére - mondta Oszkó Péter szombaton. A pénzügyminiszter szerint korai lenne most meghatározni az euró bevezetésének céldátumát, először végre kell hajtani a reformokat, ami javítja Magyarország hitelességét.

A kelet-európai térségnek és Magyarországnak a korábban tervezettnél tovább lesz szüksége az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatására - nyilatkozta az bank londoni közgyűlésén Oszkó Péter a távirati irodának.

A magyar pénzügyminiszter kiemelte, a jelenlegi helyzetben nyilvánvalóan nem lehet egyértelmű határidőt szabni arra, hogy mikortól nem lesz szükség az EBRD szorosabb együttműködésére. Most az látható, hogy "amit egy-másfél éve gondoltunk, az kicsit későbbre tolódott" - fogalmazott a pénzügyminiszter.

Jövőre befejezte volna az EBRD

Az EBRD eredeti - a válság hatására már visszavont - stratégiájában az szerepelt, hogy a közép-kelet-európai EU-tagállamok várhatóan 2010-től már nem szorulnak a bank támogatására; a londoni központú pénzintézet a csehországi tevékenységét hivatalosan már tavaly abbahagyta. A globális pénzügyi válság nyomán azonban alapvető fordulat történt a bank támogatási terveiben.

A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulási folyamatának segítésére 1991-ben létrehozott EBRD már a februárban ismertetett éves eredmény-beszámolójában közölte, hogy tekintettel a súlyos válságra, tavalyi vesztesége ellenére az idén rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a tevékenységi területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a 2008-ban nyújtott 5,1 milliárd eurós finanszírozás után. Az EBRD közölte: az idén "drámaian növeli" tevékenységét azokban a közép-európai EU-tagállamokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től nem lesz szükségük EBRD-finanszírozásra.

Van lehetőség a tárgyalásra

Oszkó Péter pénzügyminiszter az IMF-támogatás esetleges kiterjesztésével kapcsolatban elmondta, ha ennek szükségessége felmerülne, lenne lehetőség az erről szóló tárgyalásokra a nemzetközi pénzügyi szervezettek. A legutóbbi tárgyalási forduló napirendjén ez külön nem szerepelt, mert a kormány stabilnak tartja a magyar gazdaság finanszírozási helyzetét, de az IMF igény esetén nyitott lenne ennek megtárgyalására - tette hozzá.

Szollár Domokos kormányszóvivő, az ausztriai Göttweigben - ahol a Bajnai Gordon miniszterelnök egy fórumon vesz részt - szombaton egyébként azt közölte: a magyar költségvetésben lévő tartalék és rendelkezésre álló hitelkeretek egyelőre elegendőek. Egyelőre egyáltalán nem szükséges és nem reális az IMF-től kapott hitelkeret megváltoztatása.

Hitelesség kell az euróhoz

Az euróövezeti céldátum kitűzésének kilátásaira vonatkozó kérdésre Oszkó Péter azt mondta: a jelenlegi helyzetben egyebek mellett azért sem érdemes még meghatározni a csatlakozás időpontját, mert Magyarországnak több céldátuma is volt már, és egy újabb "nem feltétlenül tenné hihetőbbé" a kormány reformok iránti elkötelezettségét. Ezt az teszi hitelessé, ha a kitűzött reformokat az ország végrehajtja, és ezáltal kerül közelebb az eurócsatlakozáshoz - mondta a pénzügyminiszter.

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az EBRD szombati munkanapján, befektetőknek és elemzőknek tartott előadásában ugyanerről szintén azt mondta, hogy ebben a kérdésben a hitelesség az elsődleges szempont. Magyarországnak már volt két céldátuma, és ha a harmadik sem teljesülne, azzal az egész euróövezeti csatlakozási folyamat hitelessége összeomlana - tette hozzá. Az MNB vezető tisztviselője szerint ugyanakkor amint lehetséges a hiteles céldátum kijelölése, azt haladéktalanul be kell jelenteni. A londoni elemzői közösségen belüli konszenzus 2014-re valószínűsíti a magyar eurócsatlakozást, jóllehet vannak szakértők, akik szerint már 2013-ban a forint helyébe léphet ez euró.