A követeléskezelők 1 százalék alatti átlagos felszámolási megtérülését és a köztartozások adóhivatali behajtásának hasonló arányú eredményességét alapul véve ez azt jelenti, hogy a vállalkozások tavalyi kényszerhitelezési vesztesége 220 milliárd körülire tehető.
A tapasztalatok szerint minél nagyobb a vállalkozás felé a követelésállomány, annál kisebb az esély annak sikeres beszedésére. Tízmilliós tartozás felett a tulajdonosok sokkal erősebb késztetést éreznek a cégvagyon eltüntetésére, mint az adósság rendezésére.
A tavalyi adatok szerint a 10 millió feletti követelések az összes tartozás 96,6 százalékát tették ki, a legeredményesebben kezelhető 5 millió alattiak pedig csupán az 1,6 százalékát. A közleményből kiderül, jelenleg a követeléskezelő szakma komoly erőfeszítések árán a kinnlevőségek 1 százalékát, nagyrészt a kisebb tartozásokat tudja sikeresen felkutatni és beszedni.
A mostani helyzeten a jogalkotókon kívül a hitelezők is jelentősen javíthatnak. Ahogy a bankok minősítik a hozzájuk hitelért folyamodókat, úgy az üzleti életben is mindennapos gyakorlattá szükséges tenni a partnerek monitorozását.
A vevővel kapcsolatos veszélyeket a cégadatokból, főleg azok változásaiból lehet kiolvasni. Az avatott szemnek elég egy ártatlannak tűnő székhelyváltoztatás ahhoz, hogy tovább vizsgálódjon és feltárja a tranzakció valódi kockázatát - áll a közleményben.