Panszkodnak a bankokra kisvállalkozók

Magyarországon zsákutcában van a kis cégek hitelezése, mert nagyon eltérőek a vállalkozások igényei és a bankok által nyújtott lehetőségek - mondta Raskó György, agrárközgazdász a kedden tartott mikrohitel-szimpóziumon. A vállalkozók a bankokra panaszkodtak a rendezvényen, az elemzők pedig arra figyelmeztetnek, hogy a magas kamat és a hitelezési szigor sokáig fennmaradhat.

Raskó szerint a vállalkozások 99 százaléka Magyarországon nem kíván növekedni, ezért a bankoknak kizárólag a maradék 1 százalékra kellene koncentrálniuk hitelezési politikájukat.

Az agrárközgazdász vélekedését alátámasztja az a felmérés is, amit Erdei Zsuzsa, a Budapest Bank közgazdásza ismertetett. Eszerint a magyar vállalkozások 64 százalékának nincs üzleti terve, 44 százaléka nem használ számítógépet, 84 százaléknak nincs weboldala, 85 százaléknak nincs ismerete a pályázati lehetőségekről, és 99 százalékuk még sosem pályázott.

Az agráűrközgaazdász úgy véli, hogy a magas kamat is akadályozza a kis cégek hitelezését, ő ugyanis 16-18 százalékos kamatok mellett a legtöbb vállalkozásnak nem ajánlaná a hitelfelvételt. A szakértő elmondta, hogy a magyar mezőgazdaságnak ennek ellenére nincsenek likviditási problémái, az évi 350-400 milliárd forintnyi európai uniós támogatásnak köszönhetően. Az élelmiszeripari termelés azonban 17 százalékkal csökkent az uniós csatlakozás óta.

Panaszkodó vállalkozók, szigorító bankok

A rendezvényen résztvevő vállalkozók szerint nehezen és drágán lehet hitelhez jutniuk a kisvállalkozásoknak. Tapasztalataik szerint a kínált hitelek bonyolultak, a bankok nem veszik figyelembe az elbíráláskor azokat az információkat, amiket a vállalkozásoktól megtudhatnak. Arra is panaszkodtak, hogy a pénzintézetek fejlesztési hiteleket kínálnak, miközben nekik inkább a működésre kellene forrást bevonniuk. Azt is megemlítették, hogy többször csak ingatlanfedezet mellett jutottak hitelhez, amelynek felhasználását a bankok nem ellenőrízték, így azt nem tekintik vállalkozói hitelnek.

A bankok képviselői elmondták, hogy szigorították a hitelfelvételek elbírálását és szűkítették a hitelezést. Általában megszüntették a svájci frank alapú hitelek folyósítását, az euró alapúakat pedig többnyire olyan vállalkozásoknak nyújtják, amelyeknek euróban vannak a bevételei. Emellett bizonyos gazdasági ágazatokban sokkal jobban megvizsgálják a cégek hitelképességét, mint korábban.

Magyarországot jobban büntetik

"Még sokáig magasabb kamatokra és szigorúbb hitelelbírálásra kell számítani a vállalkozásoknak" - fejtette ki Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője. Elmondta, hogy a világ bankjai túlhitelezték a vállalkozásokat, 2007 végén a világ bruttó hazai termékének (GDP) 150 százalékára nőtt a hitelállomány. Az amerikai jelzálogpiac összeomlása után lecsökkent a fogyasztás, ami megdrágította a forrásokat, és a termelés egyharmadára növekedett világkereskedelem miatt ez szétterjedt a világban.

"Magyarországot az átlagosnál jobban büntetik a pénzpiacok" - mondta Németh Dávid, az ING vezető elemzője, aki emlékeztetett, hogy világgazdasági válság már többször is volt, ilyen magas kamatfelárat még sosem kellett fizetnie Magyarországnak. Ennek okai közé tartozik a hitelből finanszírozott fogyasztás, a magas adókulcs mellett alacsony adóbevétel, az állami túlköltekezés, a reformok elmaradása és a folyamatos hazudozás az ország gazdasági helyzetéről.

Állami programok csökkenti a kockázatot

A kisvállalkozásoknak nyújtott hitelek csak annyival drágábbak, mint amennyivel a megnövekedett országkockázat miatt a pénzintézeteknek többet kell fizetniük a forrásokért - mondta Hajba Attila, az OTP Bank munkatársa. Szerinte ugyanis az állami programok ellensúlyozzák az egyes vállalatok megemelkedett kockázatát.

Boros Gábor, a Volksbank munkatársa úgy vélte, hogy a gazdasági válság miatt eljött az ideje annak, hogy a bankok sokkal jobban megismerjék az ügyfeleiket és ez alapján döntsenek a hitelekről. Müllerné Kiss Ilona az OTP Banktól viszont azt hangsúlyozta, hogy azok a bankok is ismerik ügyfeleiket, amelyek a lakossági piacokon bevett sztenderd módszerekkel végzik a hitelbírálatot. A bankok képviselői úgy vélekedtek, hogy nem túl bonyolultak a céges hitelek, szerintük azok sokkal összehasonlíthatóbbak, mint a lakossági finanszírozási lehetőségek. Akadt azonban olyan vélemény is, hogy a banki termékeknek ugyanúgy nem kell összehasonlíthatónak lenniük, mint az éttermek kínálatának.