Oszkó: Milliók nyernek az adócsomaggal

A kormány elfogadta a 2010-es adócsomagot. A pénzügyminiszter szerint az új szabályokkal az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentését hajtja végre a kormány. A változtatások célja a munkára ösztönzés, a meglévő munkahelyek megtartása, és újak teremtése. Oszkó Péter szerint hárommillió adózó jövedelme emelkedik jövőre és mindössze tízezer embernek kell többletterhet vállalni.

• A válság híreit itt olvashatja!

A személyi jövedelemadó a korábban kiszivárgott terveknek megfelelően változik. A sávhatár 5 millió forintra emelkedik, ami után 17 százalékos szja-t kell fizetni, efelett pedig 32 százalékot. Az emberek több mint 90 százaléka adózik majd az alacsonyabb kulccsal - hangsúlyozta Oszkó Péter.

A pénzügyminiszter hozzátette: a 4 százalékos különadó a szolidaritás jegyében megmarad. Az adójóváírást úgy módosítják, hogy az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozók terhelése ne változzon. Az adójóváírás határa a jelenlegi 1 milló 250 ezer forintról 3 millió 188 ezer forintra emelkedik, efeletti jövedelemnél csökkenő összegben jár és 4 millió 698 ezer forintos jövedelemnél fut ki. A jövő évtől a családi kedvezmény, a hosszú távú megtakarításokhoz kapcsolódó adókiutalás és a fogyatékosok kedvezményét leszámítva az összes szja kedvezmény megszűnik

Lekerülünk a világranglista éléről

Az átlagbér, vagyis 200 ezer forintos havi bruttó környékén keresők járnak a legjobban az átalakításokkal. Az ő zsebükben éves szinten csaknem 190 ezer forinttal több marad. Így Magyarország lecsúszik a világranglista éléről az átlagbér adóztatás tekintetében, az adóék, vagyis a cég összes bérköltségéből a büdzsébe fizetett rész 54 százalékról 45-re csökken ebben a kategóriában.

Az alsóbb jövedelmi kategóriába tartozók minimális összeget nyernek az átalakítással, de a foglalkoztatói járulékcsökkentés miatt munkahelyek maradnak meg, illetve létesülhetnek a kormány reményei szerint. Oszkó szerint csak technikai módosítást jelent az úgynevezett szuperbruttósítás bevezetése, vagy is, az hogy az szja esetében az adóalapot a bruttó jövedelem és a munkáltatói járulékok képezik majd.

Vagyonadó magánszemélyeknek

A vagyonadót jövő évtől vezetik be és kiterjed majd a magánszemélyek 30 millió forintnál értékesebb ingatlanaira, valamint a nagy értékű gépkocsikra, vízi- és légi közlekedési eszközökre is. Oszkó Péter szerint a vagyonadó a 4,2 milliós lakásállományból 200-250 ezret érinthet. A 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok esetében 50 millió forintig 0,35 százalékos adót kell leróni, e felett pedig 0,5 százalékos lesz a kulcs. Azt egyelőre nem tudni, hogy a luxus kategóriájú járművek hogyan adóznak majd.

A vagyonadóról az APEH-hoz kell majd bevallást benyújtani. Ebben a magánszemélynek meg kell határoznia az ingatlanja becsült piaci értékét, amihez a segítségére lesz egy, a luxusadóhoz hasonló értékövezeti besorolás, de ettől el is térhet. Ha az adózó által becsült érték jóval a piaci érték alatt marad, az adóhatóság ellenőrzést végez majd. Az adó összegéből le lehet vonni az önkormányzatoknak az ingatlan után befizetett adót. A jelenleg is kivethető helyi adók ugyanis továbbra is megmaradnak és a települések kasszájába folynak, a vagyonadóból származó bevétel viszont a központi költségvetést illeti majd meg.

Kedvezmények és mentességek

A nagycsaládosok három gyerek után a vagyonadó 15 százalékát levonhatják az adójukból, majd minden gyerek után újabb 15 százalékot, vagyis 7 gyerek után már mentesség jár a vagyonadó alól.

A minimálnyugdíj kétszeresénél kevesebbet kereső, 62 évnél idősebb nyugdíjasokat mentesség illeti meg, de csak akkor, ha az ingatlanjuk, amelyben élnek 50 millió forintnál nem értékesebb. A nyugdíjasok kérhetik a vagyonadó felfüggesztését is. Ebben az esetben az adótartozást feljegyzik a tulajdoni lapra, és később az örökös fizeti meg. A munkanélküliek is kérhetnek átmenetileg felfüggesztést, amit aztán tizenkét havi részletben fizethetnek meg. Az egyházak és az állami intézmények mentességet kapnak.

Akinek több, 30 millió forint alatti értékű ingatlanja van, annak nem kell fizetnie, tehát az ingatlanok értéke nem adódik össze. Több tulajdonos esetén a tulajdoni hányadnak megfelelően kell fizetni.

Átalakul a céges adórendszer is

A már korábban bejelentetteknek megfelelően a foglalkoztatatók 5 százalékponttal kevesebb járulékot fizetnek jövőre nemcsak a minimálbér kétszerese, hanem a bér teljes összege után. Megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulást, ami előnyösebb helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat, viszont a rehabilitációs járulék a kétszeresére emelkedik, ami a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatóknak nem jó hír.

Az önfoglalkoztatóknak, vagyis az egyéni vállalkozóknak, cégtulajdonosoknak nőhet a járulékterhe, bevezetik ugyanis a tevékenység piaci értékét, aminek lényege, hogy meghatározzák az egyes szakmáknál, tevékenységeknél az átlagbért, és ezután kell megfizetni a járulékot. Így az önfoglalkoztatóknak ugyanannyi járulékot kell majd fizetni mint a munkavállalóknak, lehet hogy kevesebbet a jelenleginél (általában a minimálbér duplájánál), de az is lehet, hogy jóval többet.

A vállalkozásoknál jövőre megszűnik a 4 százalékos különadó, ugyanakkor az átalakuló társasági adó kulcsa 19 százalékos lesz, de így is 50 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál - jelezte a pénzügyminiszter. Számos adóalapcsökkentő tétel megszűnik, megmaradnak a beruházáshoz, foglalkoztatáshoz és k+f-hez kapcsolódó kedvezmények, valamint 50 millió forintos árbevételig a 10 százalékos adókulcs is, amit meghatároztott feltételek teljesülése esetén lehet alkalmazni.

Egyszerűsödik az adórendszer, egyes kisadók (kulturális-, munkaadói-, és munkavállalói járulék) megszűnnek. Az egyszerűsítés jegyében az iparűzési adót is az APEH szedi majd be, de a bevétel a jövőben is az önkormányzatokat illeti meg.

Emelkedik az EVA adókulcsa is 25-ről 30 százalékra.

Csökken a vagyonszerzési illeték

Az adóparadicsomba menekített jövedelmeket megadóztatják, úgy, hogy az off-shore cégeknek kifizetésekre (jogdíj, kamat, szolgáltatási díj) 30 százalékos forrásadót vetnek ki. A már kimenekített, vagy a forrásadó ellenére mégis kiutalt jövedelmek sem mentesülnek az adó alól, mert a magyar cégek tulajdonában lévő off-shore vállalkozások jövedelmét is be kell vallani.

Jelentősen csökkentik az ingatlanvásárlás után fizetendő vagyonszerzési illetéket, ami a pénzügyminiszter szerint 130 ezer illetékfizetőt érint. Négymillió forintig 2 százalékot, afelett pedig a jelenlegi hat helyett csak négy százalékot kell megfizetni, viszont a négy százalékos illeték a cégek tulajdonát képező ingatlanok után is meg kell fizetni. Ezt az illetékmértéket még el tudja viselni az ingatlanpiac - tette hozzá Oszkó Péter. Illetéket fizetni a jövő évtől a céges vagyon formájában örökölt ingatlan után is, de hogy erre vonatkozna -e a nemrégiben életbe lépett 20 millió forintos mentességi határ, azt nem tudni.

Az adócsökkentés forrása a pénzügyminiszter szerint elsősorban az idén júliustól életbe lépő áfa- és jövedéki adóemelés, illetve utóbbiak jövő évi további emelése. A gázolaj adója 2010. januárjában 7,2 százalékkal, a dohánytermékeké 9,7 százalékkal emelkedik, amire az uniós jogharmonizációs kötelezettség miatt van szükség. Emellett 10 százalékkal nő a benzin és szintén 10 százalékkal az alkohol jövedéki adója. Hogy pontosan mennyi esik ki a költségvetésből az adócsomag miatt azt nem tudni pontosan, Oszkó Péter párszáz milliárd forintról beszélt.