Farkas Ádám lett a PSZÁF elnöke

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága 16:10, költségvetési bizottsága 16:12 arányban támogatta Farkas Ádám jelöltségét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsának elnöki posztjára. Délután Farkas Ádámot megválasztotta az Országgyűlés.

Hétfőn letette az esküt Farkas Ádám, a PSZÁF felügyeleti tanácsának új elnöke, miután a parlament mindkét illetékes bizottsága támogatta a jelöltségét, majd az Országgyűlés megszavazta a kinevezését.

A PSZÁF elnöki posztja a múlt héten üresedett meg, miután a 2004 tavasza óta hivatalban lévő Farkas István benyújtotta lemondását Bajnai Gordon miniszterelnöknek, a kormányfő pedig elfogadta azt. Úgy tudni, távozásában szerepet játszott a kormányzat részéről a felügyeletet ért bírálatok utóbbi időben tapasztalt erősödése.

Az új elnök tervei

Farkas Ádám a bizottsági meghallgatásokon elmondta: a felügyelet szakmai erősítését, elemző, előrejelző és megelőző, valamint fogyasztóvédelmi szerepének megújítását tartja a legfontosabb célnak.

Az elmúlt másfél-két év bebizonyította, hogy a nemzetközi és nemzeti felügyeleti rendszerek nem tartottak lépést a piaci szereplők fejlődésével, amelyek hihetetlenül gyors globalizációs folyamaton mentek keresztül, termékeiket, tranzakciókat kiterjesztették a világ minden piacára, megpróbálták kihasználni a különböző felügyeletek közötti különbségeket, szabályozási arbitrázst hoztak létre. A válság megmutatta, hogy ha a felügyeleti rendszer nem tart ezzel lépést, nagyon komoly problémák jelentkeznek az egész világban - hangsúlyozta.

Farkas Ádám elképzeléseit ismertetve elmondta: meg kell erősíteni a felügyelet szakmai elemző tevékenységét, javítani előrejelző képességét, elsősorban a kockázatokat illetően, hogy preventív tevékenysége sokkal erősebb legyen. A MÁV ÁBE ügy is ennek fontosságára mutat rá - tette hozzá. Farkas Ádám szerint a felügyeletnek sokkal több energiát kell fordítania arra, hogy a potenciális kockázatok felépülését megakadályozza.

A fogyasztóvédelem erősítése is cél

A másik fontos feladatnak a fogyasztóvédelem erősítését jelölte meg annak érdekében, hogy jobban érvényesüljön a pénzügyi intézmények és az ügyfelek közötti egyenlő bánásmód. Úgy vélekedett, a pénzügyi intézmények által kínált szolgáltatások nem egyszerűek, az ügyfeleknek pedig nincs elegendő ismeretük és információjuk, a felügyeletnek ezért fontos szerepe van abban, hogy az ügyfelek kiszolgáltatottsága csökkenjen azáltal, hogy a pénzügyi intézmények sokkal komolyabban veszik felvilágosító szerepüket.

A bizottsági meghallgatásokon Farkas Ádám kifejtette: felkérést kapott a miniszterelnöktől arra, hogy egyeztetve a kormány szervezeteivel, a jegybankkal, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőivel, a következő hónapokban készüljön javaslat a PSZÁF irányítási és szabályozási rendszerének átalakítására. Ennek a célja az, hogy irányítási szempontból is támogassa a felügyelet megelőzési és a fogyasztóvédelmi szerepének erősítésére irányuló törekvéseket.

A jelenlegi irányítási rendszer legfontosabb problémáját Farkas Ádám abban látja, hogy nem világos a különböző szintek között a feladat- és felelősség elhatárolás. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szintek számát csökkenteni kell, vagy bármit meg kell szüntetni, de világosabbá kell tenni a felelősségi viszonyokat, beleértve az elnöki felelősséget a PSZÁF munkájának megítélésében. Hangsúlyozta: arra kell törekedni, ha változás következik be, arra gyorsan kerüljön sor, a bizonytalanság a szervezetnél ne maradjon fenn tartósan.

Mindenki felelős

Képviselői kérdésekre reagálva elmondta: nem áll rendelkezésre elegendő belföldi megtakarítás a gazdasági növekedés finanszírozásához, ezért Magyarország a felzárkózás során továbbra is rá lesz utalva a külföldi tőkére. A jelölt emlékeztetett arra: amikor bőséges likviditás volt a nemzetközi piacon, a külföldi anyabankok rendkívül kedvező feltételekkel nyújtottak forrást, ám a válságban a kondíciók sokat romlottak, az anyabankok forráshoz jutása is nehezebbé vált és megdrágult.

Farkas Ádám szerint a fiskális és a monetáris politika, a felügyelet, az egyes hitelintézetek és az ügyfelek egyaránt felelősek azért, hogy a devizahitelek nagy aránya miatt az ország sérülékenysége megnőtt. A felügyelet szerepe, hogy az elemzésekből leszűrje: felépültek-e az általa felügyelt intézményrendszerben olyan kockázatok, amelyek összeadódva már makrogazdasági szintű instabilitást eredményezhetnek, és ezt időben jelezze a gazdaságpolitika alakítóinak annak érdekében, hogy időben meg lehessen tenni a szükséges lépéseket, amelyek megakadályozzák a túlzott kockázatokat.