Átalakul az autópiac a GM csődje után

Az elmúlt napokban három olyan döntés született az amerikai autóiparban, amely nemcsak az USA és Kanada, hanem Európa, Oroszország és végeredményben Ázsia járműgyártását is átalakíthatja.

• A válság híreit itt olvashatja!

Az amerikai autóipar működését alapvetően befolyásoló két legfontosabb esemény a General Motorshoz (GM) kötődött, amely hétfőn jelentette be a csődjét. A múlt hét végén pedig megállapodott a Magna International osztrák-kanadai érdekeltségű céggel, hogy európai leányvállalatát, az Opelt nekik adja el. A Magna mellett vevőként tűnt fel az ügyletben az orosz GAZ autógyár és a Szberbank nevű hatalmas orosz pénzintézet is.

A három ügylet közül a legfontosabb a GM átalakítása. A hétfői csődbejelentés utáni első napon, kedden az amerikai cég máris engedélyt kapott arra a bíróságtól, hogy vagyontárgyait a következő hónap folyamán értékesíthesse. Egyetlen vevő kerülhet azonban csak szóba, az amerikai állam.

A jelenlegi autóipari és globális gazdasági válságban senki sem vállalná ugyanis a bajba jutott GM több tízmilliárd dollárért való felvásárlását. Az új céget így az amerikai pénzügyminisztérium hozza majd tulajdonképpen létre, ez vásárolja meg a GM vagyontárgyait.

A GM 173 milliárd dollár adósságot szedett össze

Az eladásokra azért van szükség, mert a GM adósságai a Bloomberg hírügynökség szerint elérték a 173 milliárd dollárt. Márpedig a cég teljes vagyona a kötelezettségeknek mindössze a felét éri el. A GM problémáit elsősorban az okozta a szakértők szerint, hogy nem volt képes igazodni a fogyasztói igényekhez, és nem tudott elég gyorsan a kisebb autók gyártására átállni.

Robert Gerber manhattani bíró azt is engedélyezte a csődben lévő autógyárnak, hogy lehívja annak az úgynevezett csődkölcsönnek a 15 milliárdos részletét, amelyet az amerikai kormány ígért meg neki, és amely összesen 33,3 milliárd dollárt tesz ki. (Ha a teljes amerikai kormányzati hitelkeretet tekintjük, akkor az állam összesen 50 milliárd dollárral segíti a GM-et, de ennek egy részét már korábban folyósította a cégnek a washingtoni pénzügyminisztérium.)

A GM korábban már kapott 20,57 milliárd dollárt Washingtontól, ehhez jön még plusz 30 milliárd, és 9,5 milliárd amerikai dollárt a kanadai kormány utal át a cégnek a csődeljárás során.

A Hummer kínai lesz

"A GM és részvényesei életképes és elérhető tervet készítettek, hogy esélyt adjanak ennek a legendás amerikai cégnek a felemelkedésre" - mondta Barack Obama amerikai elnök hétfőn, a cég csődjének bejelentése után.

A GM bejelentése szerint az újonnan létrehozandó cégnek 54 helyett mindössze 17 milliárd dolláros adóssága lesz, ám ebbe nem értik bele a munkások egészségbiztosítási alapjának járó pénzeket és az amerikai, illetve a kanadai kormányok összesen mintegy 65 milliárd dollárra rúgó hiteleit.

Az amerikai állam összesen 60 százalékot szerez most a General Motorsban, amely négy márka köré építi ki új szerkezetét: a Cadillac, a Chevrolet, a Buick és a GMC brandeket kívánják megtartani előreláthatólag. A GM az amerikai csődbejelentéssel együtt közölte azt is: nem ellenzi kanadai leányvállalatának csődjét sem.

A General Motors hétfői csődjével egyidejűleg csődöt jelentett a cég két leányvállalata, a Saturn LLC és a Saturn Distribution Corp. is. Egyes hírek szerint a Saturnra most szívesen rátenné a kezét a Magna International, amely a GM európai részlegeinek átvételéről már kötött szerződést a General Motorsszal. A GM a Hummer márkától is meg akar szabadulni, egyes hírek szerint kedden ennek eladásáról már előzetes megállapodás is született a kínai Sichuan Tengzhong Heavy Industrial Machinery nevű vevővel.

Egyelőre távol marad a tőzsdétől az "új" GM

Az amerikai állam mellett a kanadai állam 11,7 százalékot szerez az új GM-ben, míg a dolgozók egészségbiztosítási alapja 17,5 százalékot. A kötvényesek 10 százalékot kapnak az első körben, és opciót arra, hogy további 15 százalékot vásárolhassanak az új társaságban.

Az új céget várhatóan másfél évig nem viszik tőzsdére, ennek egyik oka az lehet, hogy a társaság tevékenységét gyökeresen át kell szervezni, hiszen 2004 óta 88 milliárd dollár veszteséget termelt a General Motors. Elemzők szerint az új cég sem lehet nyereséges addig, amíg az amerikai autópiac újra el nem éri a 10 millió darabos évi eladásokat.

A GM legfőbb hitelezőit négy szervezet tömöríti: a Wilmington Trust Co. a kötvényeseket fogja össze, akik 22,8 milliárd dollárra várnak. Az UAW szakszervezet 20,6 milliárdra tart igényt, a Deutsche Bank 4,44 milliárdot kérne számon, a "Nem-hivatalos GM-dílerek bizottsága" hatezer autókereskedőt tömörít, akik szintén igényt tartanak a felszámolás vagy a csődrendezés során bizonyos eszközökre.

A kisautók felé fordulnak

A GM átalakításáról annyit lehet egyelőre tudni, hogy egy leállított gyárában kisautókat, méghozzá kisfogyasztású autókat fognak gyártani, ezt a szakszervezetek követelésére fogadta el a vállalat vezetése. Az autógyár abba is beleegyezett, hogy visszavásárol négy Delphi-gyárat Wyoming, Michigan, New York és Indiana államokban. Ezt az alkatrészgyártó cég, a Delphi közölte.

A GM Saab leányvállalatát Svédországban szervezik újjá, a német Opelt és a vele szorosan együttműködő brit Vauxhallt pedig a már említett Magna által vezetett konzorcium szerezheti meg. Ennek az ügyletnek érdekessége, hogy a GM vagy annak utódcége várhatóan 35 százalékig tulajdonos marad az Opelben. A Magna 20 százalékot szerez, míg az oroszok - a GAZ autógyár és a Szberbank - 35 százalékot birtokolnak majd az újjáalakuló Opelben, amelynek négy németországi gyárát várhatóan tovább üzemeltetik majd.

Kik is az Opel vevői?

De kik is állnak a Magna-GAZ-Szberbank hármas hátterében? Frank Stronachról, a Magna International vezéréről a brit Times azt írja, hogy fél évszázaddal ezelőtt 200 dollárral és egy bőrönddel hagyta el Európát, aztán Kanadában kórházi krumplipucolás után egy garázsban alapította meg alkatrészgyártó cégét. Ebből később a világ egyik legnagyobb autóalkatrész-gyártó vállalatát, a Magna Internationalt építette fel.

Stronach Ausztriában, Weiz településén született, 14 évesen hagyta ott az iskolát, és aztán szerszámgyártást tanult, majd Kanadába emigrált 21 éves korában. Vagyis a krumplipucolás előtt már értett valamit az alkatrészek készítéséhez, Kanadában tényleg sikeres lett: az észak-amerikai ország hatodik legnagyobb vállalatává nőtte ki magát a Magna International, Stronach személyes vagyonát pedig egymilliárd dollárra becsülik.

Stronachot sem kerülik el azonban a problémák. Fia, Andrew versenylovakat tenyészt, sőt futtatja is őket - ebben partner az apa, Frank is. A Magna Entertainment azonban, amely lóversenypályákat birtokol az USA-ban és Ausztriában, éppen a múlt hónapban kért csődvédelmet a visszaeső forgalom miatt.

Orosz partnerek

Ennél is bonyolultabb a helyzet a Magna orosz partnerei esetében. A GAZ autógyár hátterében a hatalmas, de megrendült helyzetű oligarcha, Oleg Gyeripaszka (Deripaska) áll. Gyeripaszka kemény küzdelemben szerezte meg az ellenőrzést az orosz alumíniumipar felett. Basic Element (Bazovij Element) nevű holdingján keresztül irányítja a Ruszal (Rusal) alumíniumipari konglomerátumot. Később tovább terjeszkedett azokban az iparágakban, ahol alumíniumot használnak fel. Így került képbe a repülőgépipar és a GAZ - azaz a Volgákat gyártó - autóüzem is.

A fémiparban és a nyersanyagkitermelésben aktív orosz oligarchák azonban bajba kerültek a mostani gazdasági válság során. Gyáraik csak olcsón tudtak eladni - a nyersanyagárak zuhanása miatt -, miközben a hitelválság idején a bankok nem szívesen finanszírozták őket tovább. Gyeripaszka egyik-másik cége máris csődbe ment, más esetekben pedig tulajdoni részesedését kellett csökkentenie, hogy fenn tudja tartani vállalkozásait. A GAZ autógyárnak alighanem ezért kell most az orosz Szberbankkal együttműködve belépnie az Opel-ügyletbe, mert máskülönben a finanszírozást aligha tudná megoldani Gyeripaszka.

Stronach és Gyeripaszka régebben ismerik egymást: 2007-ben Stronach bejelentette, hogy Gyeripaszka stratégiai partner lett a Magna Internationalben, azután viszont érkezett egy hír, hogy a Russian Machines nevű cég eladta Magna-részesedését. Ez talán azzal is összefüggésben lehet, hogy a Magna sikertelenül pályázott a Cerberus nevű céggel szemben a már akkor is bajlódó Chrysler megszerzésére. Más források szerint viszont az ügyletet finanszírozó francia bank vonta vissza a kölcsönt, így Gyeripaszka visszakozott a Magna-ügylettől.

Stronach és Gyeripaszka a GM-csődöt kihasználva most az orosz autópiacon szeretnék növelni részesedésüket, és ehhez az Opel jó esélyt adhat, hiszen a General Motors már korábban is az orosz piac kilencedét tudhatta magáénak. Ugyanakkor a GAZ orosz gyár szemet vetett a nyugat-európai piacokra is, alighanem az oroszok szeretnék eladásaikat fokozni az Európai Unión belül. Ehhez az Opel részleges megszerzése jó ugródeszka lehet.