Adópofon az életbiztosításoknak

A kormányzati megszorító intézekdések keretében jövőre megszűnik az életbiztosításokhoz kapcsolódó adókedvezmény. Bár ez rövid távon kedvezőtlenül hat a piacra, hosszú távon a szakértők szerint mégsem okoz igazán komoly változást. A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat az adókedvezmény megvonása mellett a válság is sújtja, ám az ilyen megtakarítással rendelkező ügyfeleknek még a jelentős veszteségek láttán sem érdemes felmondaniuk a szerződést.

"Megszűnik az összevont adókedvezmény, ezen belül (...) a biztosítások, a közcélú adományok kedvezménye, a háztartási szolgáltatások után járó kedvezmény" - egyebek mellett ezt tartalmazza a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosítás, vagyis búcsút mondhatunk a szóban forgó kedvezménynek.

Eddig az életbiztosítási adókedvezményt azok az ügyfelek vehették igénybe, akiknek a jövedelme nem haladja meg az évi 3,4 millió forintot. Az adókedvezmény mértéke az adott adóévben befizetett életbiztosítási díj 30 százaléka, legfeljebb 100 ezer forint.

Egy időre eltűnik a célközönség

A 3,4 millió forintos jövedelemszint a közepes és alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára jelentett eddig kézzel fogható előnyt. Az életbiztosítási adókedvezmény eltörlése leginkább az akkora jövedelmű lakossági rétegnek a megtakarítási kedvét veheti el, amelynek szüksége volna az öngondoskodás ösztönzésére - értékelte a várható szigorítást Maják Viktor, az Union Biztosító marketing- és kommunikációs vezetője.

Az életbiztosítások adókedvezményének eltörlését Bartók János, az Aviva elnök-vezérigazgatója is rossz üzenetnek tartja, ám szerinte ettől nem fog összeomlani a piac, és komolyabb visszaesés sem várható. A jövedelemkorlát miatt sokan eleve kiesnek abból a körből, amelynek tagjai igénybe tudnák venni az adókedvezményt, ezt az ügyfélkört tehát nem érinti a változás.

A kedvezmény eltörlésével viszont pont azok fognak elfordulni ezektől a konstrukcióktól, akik a fiatalabb generációhoz tartoznak, családjuk van és megértették az öngondoskodás jelentőségét.

Nem szabad visszavásárolni!

Az adókedvezmény eltörlése mellett a válság miatt is fókuszba kerültek a befektetéshez kötött életbiztosítási termékek. Az úgynevezett unit-linked biztosítással rendelkező ügyfelek a számlakivonatokon láthatják, hogy a válság miatt a nemzetközi és magyar piacon is jelentősen hanyatlottak az árfolyamok, így megtakarításuk jelentősen apadt a korábbi évekhez képest. Semmiképpen nem érdemes azonban felszámolni, visszavásárolni a biztosítást, mert ezzel az ügyfél azonnal realizálja a veszteségét.

Több lehetőség közül is választhatnak azok az ügyfelek, akik a szerződés felmondását fontolgatják: elképzelhető például a díjfizetés szüneteltetése is. Ez a verzió azoknak is jó, akik nem a veszteség miatt akarják felmondani a szerződést, hanem azért, mert egyszerűen nem bírják ezt a terhet. "Ha már kenyérre kell, csak akkor indokolt a kiszállás" - mondta Bartók János.

A szakember kiemelte, ez egy hosszú távú megtakarítási forma, nem szabad egy-két év adatai alapján visszavonulót fújni. Bár március óta jelentősen emelkedtek a tőzsdei árfolyamok, korai lenne azt mondani, hogy végleg emelkedőre kerültek a piacok. Az Aviva elnök-vezérigazgatója elmondta továbbá, Magyarországon a unit-linked biztosítások átlagos futamideje jellemzően 12 év, ennél hosszabb távra egyelőre nem akarnak tervezni a magyar ügyfelek.

Az internet még nem jó terep a unit-linked termékek számára

A befektetéshez kötött, úgynevezett unit-linked életbiztosítások sikeres internetes értékesítésére még várni kell - mondta az [origo]-nak Rácz István, a Biztositas.hu Kft ügyvezetője. Több évvel ezelőtt, amikor még a mostani recessziós helyzetnél sokkal jobb állapotok uralkodtak, voltak ilyen jellegű próbálkozások, ám azok már akkor sem jártak sikerrel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a unit-linked termékeket leginkább személyes értékesítés útján lehet eladni.

Az ominózus konstrukciók interneten történő értékesítése azért is problémás, mert az interneten keresztül elsősorban olyan termékeket lehet sikerrel - és az ügyfelek felé való elkötelezettség megtartásával - eladni, amire a lakossági ügyfeleknek valóban szükségük van, ilyen például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, a casco, az utasbiztosítás vagy éppen a munkanélküliség-biztosítás. Rácz István szerint a következő években ezért nem várható, hogy ezek a unit-linked típusú termékek megjelenjenek kínálatukban. Kérdésünkre, miszerint a sima kockázati életbiztosítások ott lehetnek-e az online alkuszok palettáján, a szakember azt felelte, hogy a gazdasági helyzet javulását követően erre lát esélyt. Ehhez viszont változásra lenne szükség a termékeket kínáló biztosítók részéről, nevezetesen flexibilis díjakkal kellene kínálni a termékeket. Nehéz megmagyarázni ugyanis egy fiatalnak, hogy fizessen havi 5-6 ezer forintot azért, hogy ha meghal, akkor a biztosító kifizessen az örökösének egy nagyobb összeget. E korosztály számára alacsony díjjal kellene vonzóvá tenni ezeket a termékeket, aztán ahogy egyre idősebbek lesznek, és növekszik a kockázatuk, arányosan többet kellene kérni tőlük.

Vélhetően egy 45 éves ügyfél, aki az utóbbi 20 évben rendszeresen fizetett egy kezdetben viszonylag alacsony, de növekvő havi díjat, várhatóan nem mondaná fel a szerződését, hiszen egyre inkább érzi a kockázatot, a családjáról való gondoskodás egyre fontosabb lesz számára. Rácz István szerint az is elképzelhető, hogy a biztosítók kevésbé lesznek szigorúak a jövőben azokkal, akik ilyen kockázati életbiztosítást kötnek, és magasabb értékhatárhoz kötik majd a szerződéskötést most esetenként megnehezítő orvosi vizsgálatot. A jelenleginél magasabb kártérítési összegekkel, és az említett rugalmas díjszabással biztosan nagyobb népszerűségre tehetnének szert a kockázati életbiztosítások.

A unit-linked életbiztosítási szerződés felbontása esetén az ügyfél amellett, hogy jelen gazdasági környezet figyelembe vételével realizálja veszteségét, úgynevezett visszavásárlási értéket kap. Ez az érték alapvetően függ a kötvényértéktől, attól, hogy egyszeri díjas vagy folyamatos díjas életbiztosításról van-e szó. Az ügyfél ugyanis az eredeti biztosítás tartama és az eltelt évek függvényében, a szerződési feltételekben rögzített visszavásárlási tábla alapján kap vissza pénzt, ami egészen a tartam végéig kevesebb a kötvényértéknél, tekintettel arra, hogy a biztosításával kapcsolatos költségek jelentős része a futamidő elején jelentkezik.

Ebből adódóan a piacon a legtöbb életbiztosítás esetében a szerződés 2-3 éven belüli visszavásárlása esetén a visszavásárlási érték nulla. Főleg a folyamatos díjfizetésű életbiztosítások esetében az ügyfél egy távolabbi cél érdekében kötött hosszú távú megtakarítási céllal biztosítást, így a legrosszabb megoldást választja, ha a szerződés lejárata előtt, vagy akár az első, vagy második évben felmondja azt. Amennyiben az ügyfél mégis így dönt, akkor ezeken kívül az adókedvezmény kamattal növelt visszafizetését is vállalnia kell, amennyiben a minimális 10 éves időtartam előtt szünteti meg életbiztosítását - figyelmeztet a kiszállás kockázataira Maják Viktor.

Az említett veszteségek mellett a visszavásárlás esetén az ügyfél elveszti a biztosítási védelmet is, amihez új szerződés kötése esetén életkora növekedésével vagy egészségi állapota miatt valószínűleg drágábban tud hozzájutni - erősítette meg kollégái szavait Mátyás-Kollár Gabriella. Az Aegon életbiztosítási termékfejlesztési igazgatója kifejtette: a visszavásárlási szándékkal jelentkező ügyfeleknél próbálnak valamilyen kedvezőbb megoldást találni.

Szerződések jelentős hányadánál a kiegészítő biztosítások lemondásával, illetve a megtakarítási díjrész csökkentésével, a fizetendő díj mérséklésével is élhet az ügyfél. Ekkor az alapbiztosításra a biztosító kockázatviselése továbbra is fennáll, és az anyagi helyzet stabilizálását követően újra felvehetők a kiegészítő biztosítások, újra növelhető a megtakarítás. Ráadásul ez a megoldás az esetlegesen igénybevett adókedvezményt sem érinti.

Mire kell figyelni a unit-linked biztosításoknál?

Ebben a vegyes biztosításhoz hasonló biztosítási formában a klasszikus életbiztosításokkal szemben a szerződő megválaszthatja, hogy az általa befizetett díj egy részét milyen típusú és kockázatú befektetésekbe helyezze a biztosító. Általában különböző kockázatú és várható megtérülésű, az összetételre jellemző névvel ellátott eszközalapokat hoznak létre a biztosítók, amelyek közül választhatunk. Fontos leszögezni, hogy ez a konstrukció alapvetően egy hosszú távú életbiztosítás, amelyhez befektetési elemek is társulnak. Kiemelten fontos, hogy tájékozódjunk az adott konstrukció költségstruktúrájáról, amelyet a biztosító szerződési feltételeiben határoz meg - hívja fel a figyelmet a konstrukció rizikóira a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

Ilyen költségek lehetnek - alapnyitási díj, alapkezelési vagy tőkegyűjtési költség -, az adminisztrációs költségek, a biztosítási kockázati díj, az alapok közötti váltáskor esetlegesen felszámítandó díj, illetőleg az eladási és vételi árfolyam eltéréséből adódó különbség. Ez utóbbi költség abból adódik, hogy a biztosítók az eszközalapokban nyilvántartott egységeknél eladási és vételi árfolyamot szabnak. Amikor díjat fizetünk be, akkor egységeket adnak el nekünk (eladási árfolyamon), amikor a biztosító szolgáltatására kerül sor, akkor ők vásárolnak vissza egységet tőlünk (vételi árfolyamon). Mivel az eladási árfolyam magasabb, mint a vételi, így ez több százaléknyi díjelvonást, azaz költséget is jelenthet.

Tudni kell azt is, hogy a befizetett díjunk egy részét a biztosítási kockázat fedezetére számolják el. Fontos jellemző az is, hogy az első befizetési időszakban díjaink jelentős része az úgynevezett kezdeti költségekre fordítódik. Az említetteken felüli rész kerülhet az általunk választott eszközalapba. Mivel ez a biztosítási terméktípus - még a konstrukcióhoz kapcsolódó adókedvezmény figyelembevételével is - csak hosszú távon érheti el az elvárt hozamot, ezért csak akkor válasszuk, ha biztosak vagyunk abban, hogy a tervezettek szerint tudjuk majd fizetni a díjakat. Ne tekintsük ezt a megtakarítási elemmel kombinált biztosítást a bankbetét alternatívájának. Ha mégis nehéz anyagi helyzetbe kerülünk, akkor általában lehetőségünk van maradékjogaink érvényesítésére - derül ki a PSZÁF anyagából.

A Biztosítás.hu az [origo] biztosítás oldalainak szolgáltató partnere.