A parlament előtt lévő adócsomag szerint a jövő évtől nem az önkormányzatoknak, hanem az APEH-nak kellene bevallani és megfizetni a helyi iparűzési adót. A hivatalhoz tartozna az adónem ellenőrzése, a fizetési kedvezmények elbírálása, a végrehajtás, és a bevétel települések közötti szétosztása is. Az önkormányzatok jogosítványa maradna a rendeletalkotás, a módosuló rendeleteket viszont továbbítaniuk kellene az APEH számára.
Hogy a centralizációval párhuzamosan csökken-e az önkormányzatoknak járó igazgatási normatíva, arról a Pénzügyminisztériumnál nem tudtak nyilatkozni, mivel még nincs elfogadott költségvetés. Oszkó Péter pénzügyminiszternek a Munkaadók és Gyáriparosok legutóbbi ülésén elhangzott szavaiból viszont arra lehet következtetni, hogy kevesebb pénzt kapnának a települések az adóbeszedésre. A pénzügyi tárca vezetője szerint jelentősen javulna a hatékonyság, ha nem végeznék le kétszer ugyanazt a munkát.
A vállalkozások az iparűzési adó kiszámításához szükséges adatokat a társasági adóbevallásban is feltüntetik, sőt az innovációs járulék alapja gyakorlatilag megegyezik a helyi adóéval. A tapasztalatok szerint az önkormányzati adóhatóság elkéri az APEH ellenőrzései során készült jegyzőkönyveket és az alapján tesz megállapítást az adózónál. Néhány ezer ember munkája gyakorlatilag többletköltséget jelent - tette hozzá a pénzügyminiszter.
Oszkó Péter szerint a cégeknek jelentős adminisztrációs tehercsökkenést hozhat a tervezett változtatás, mivel a telephelyek számától függően nem kell több bevallást kitöltésével bajlódni és minden egyes önkormányzattal egyeztetni.
A cégek nem fizetnének a kelleténél többet
A centralizáció elsősorban azoknak a vállalkozásoknak hozna jelentős könnyebbséget, amelyek rengeteg telephellyel rendelkeznek - mondta az [origo]-nak Erdős Gabriella. A PricewaterhouseCoopers cégtársa példaként hozza az energiaszektorban tevékenykedő cégeket, vagy a mobilszolgáltatókat, melyek több mint háromezer önkormányzatnál adóalanyok, mivel akár egy villanypózna, vagy egy telefonantenna is keletkeztethet telephelyet.
Ezután elvileg nem kell külön-külön bevallást benyújtani az egyes telephelyeken képződő bevételek után, csak egyetlen bevallást kell elkészíteni, amelyben a telephelyeken illetékes települési önkormányzatokat kell részletezni. Az egyszerűsítés azonban nem biztos, hogy megvalósulna. Ahhoz, hogy az önkormányzatok tervezni tudjanak a költségvetésükben az adónemmel, kénytelenek lesznek bevallást kérni a vállalkozásoktól az APEH-nak kell benyújtott bevalláson felül - véli Szmetana György, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének helyiadó szakértője.
Elvileg egyszerűbb lesz az adó befizetése is, azt ugyanis egy összegben az adóhatóságnak kellene átutalni. Az APEH a beérkezett összegeket harmincöt napon belül köteles felosztani és azt az önkormányzatoknak kiutalni a bevallásban megjelölt arányok szerint.
Erdős Gabriella szerint a korrekt visszaosztásra most nincs garancia, legalábbis a cégek számára: mivel az önkormányzatoknak nincs egyetértési kötelezettségük a megosztás mértékéről, elfordulhat, hogy a kelleténél akár húsz százalékkal több adót kell megfizetnie egy cégnek, hogy minden önkormányzat megkapja az általa követelt összeget. A visszaosztáskor a foglalkoztatottak számát és a cégnek a településen lévő eszközeinek értékét veszik figyelembe. Ha az APEH-hoz kerül az iparűzési adó, a cégeknek biztosan nem kell többet fizetniük a kelletténél, de a hivatalnak nehéz dolga lesz a visszaosztással.
Az viszont rossz hír a cégeknek, hogy a társasági adó alapjából a jövő évtől nem vonhatnák le a kifizetett iparűzési adó összegét.
Felszámolnák az önkormányzatiságot?
Korántsem biztos, hogy a honatyák - akik sok esetben polgármesterek is egyben - megszavazzák a tervezett módosítást. A nagyobb önkormányzati szövetségek, köztük szocialista vezetésű településekkel tiltakoznak a centralizáció ellen. Az SZDSZ már benyújtotta a módosító javaslatot az adócsomaghoz, amely kihagyná a törvényből az egész rendelkezést.
Az önkormányzatiság fontos eleme a bevételekkel való gazdálkodáshoz és adóztatáshoz való jog, ami csorbulna a központosítás esetén - véli Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. A közgyűlés a jegyzőt beszámoltathatja az adóbevételekről és adóellenőrzést rendelhet el, az APEH-nak viszont csak javaslatokat tehetne, ráadásul nem ellenőrizhetné a hivatalt, vagyis elveszítené a kontrollt a legnagyobb volumenű bevétele, így gyakorlatilag a helyi adópolitika felett - tette hozzá Szmetana György, a TÖOSZ adószakértője.
A Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) állásfoglalása szerint a központosítás döntő lépés lenne az önkormányzatiság felszámolása felé, és több ezer hivatali dolgozó elbocsátásával járna.
A törvénytervezet szerint a hivatalnak 35 napon belül kellene elutalnia az iparűzési adót a településeknek, de Szmetana György nem lenne meglepve, ha ennél tovább tartana a folyamat, ami likviditási problémákat okozna. Az adószakértő hozzátette: a nagy iparűzési adóbevétellel rendelkező önkormányzatok minden év kezdetén a december 20-ai adófeltöltésből élnek, mivel az első havi normatíva a központi költségvetésből csak februárban érkezik meg.
Az APEH spórolna az adatokkal
Az MJVSZ tagjai attól tartanak, hogy nemcsak likviditási zavarokat okozna a centralizáció, hanem a költségvetés tervezését is igencsak megnehezítené, ha az illetékhivatalok APEH-be olvasztásának tapasztalataiból indulnak ki. Korábban a megyei illetékhivatalok sokkal szorosabb kapcsolatban álltak az adóirodákkal, és részletes kimutatásokat, a büdzsé tervezését segítő adatokat szolgáltattak.
Félő, hogy az iparűzési adóval sem tudnának pontosan tervezni az önkormányzatok - tette hozzá Szentgyörgyi Pál. A szegedi önkormányzat gazdasági alpolgármestere szerint a 35 napos átfutási idő miatt sok település folyószámlahitelt lesz kénytelen igénybe venni, amelynek kamatai komoly többletköltséget jelenthet.
Iparűzési adó országos szinten
Befolyt bevétel (milliárd forint) | Adót kivető önkormányzatok száma | |
2000 | 186,8 | 2226 |
2001 | 226,5 | 2354 |
2002 | 252,6 | 2426 |
2003 | 272,0 | 2499 |
2004 | 310,5 | 2548 |
2005 | 334,1 | 2639 |
2006 | 380,2 | 2651 |
2007 | 427,1 | 2676 |
2008 | n. a. | 2698 |
Forrás: Pénzügyminisztérium
A helyi adó bevételek 80 százalékát teszi ki az iparűzési adó, amit az önkormányzatok jól bejáratottan és hatékonyan képesek beszedni, ezt jól mutatja, hogy a be nem fizetett iparűzési adó aránya jóval alacsonyabb az APEH kinnlevőségeinél - mondta az [origo]-nak Kovács Lászlóné. A debreceni önkormányzat gazdálkodási főosztályvezetője szerint amennyiben a bevallást az APEH-hez nyújtják majd be, több probléma is adódhat a tervezésnél: nem látják majd az új és megszűnő adózókat, valamint a nagyságrendi változásokat.
Eddig kiderült, ha valaki például a kommunális adóba nem jelentkezett be, mivel az iparűzési adó bevallása alapján feltűnt, így fel tudtuk szólítani - tette hozzá a szakértő.
Egy ideig még nem kell elbocsátásokra számítani Kovács Lászlóné szerint, mivel a 2009-es bevallások feldolgozása és 2009-cel bezárólag az ellenőrzési feladatok is az önkormányzatoknál maradnak, ami egy ideig még munkát biztosít az ügyosztályokon.
Központosítás helyett a társulásokat kéne ösztönözni
Azzal az önkormányzati szövetségek is egyetértenek, hogy bizonyos település szint alatt általában nem működnek hatékonyan az adóirodák, és dolgozóik nem elég felkészültek szakmailag a gazdálkodó szervezetek jól képzett szakértőihez képest - hangsúlyozza Zongor Gábor. A TÖOSZ ezért is szorgalmazza már régóta az adóigazgatási társulások létrehozását, melyeknél a szakképzett apparátussal rendelkező megyei jogú városokkal működnek együtt a kisebb települések.
Az ilyen formában működtetett adóigazgatás ritka, a TÖOSZ egy esetről tud: Kapuvár és öt környező kistelepülés alapított már társulást. Zongor Gábor szerint szerint plusz normatívával kellene ösztönözni a településeket, de akár kötelezni is lehetne az érintetteket a társulásra az adózás rendjéről szóló törvényben.