Euróbankjegyekben úszik Kelet-Európa

Példátlan mértékben emelkedik az euróövezeten kívül - főleg Kelet-Európában - forgalomban lévő euróbankjegyek mennyisége a valutauniós jegybank (EKB) felmérése szerint, amit a csütörtöki Financial Times idézett.

A londoni gazdasági napilap által idézett elemzés szerint az EKB kimutatta, hogy tavaly decemberben 95,4 milliárd euró értékű euróbankjegy forgott a 16 tagállamból álló országcsoporton kívül - főleg az euróövezettől keletre és délkeletre -, csaknem harmadával több az egy évvel korábban mért 71,1 milliárd eurónál.

A jegybank számítása szerint a kibocsátott összes euróbankjegy 13 százaléka forog a valutaunió határain túl. Montenegróban például szinte az összes bankbetétet euróban vezetik, Horvátországban pedig a betétek valamivel több mint a felét euróban helyezték el, áll az EKB felmérésében. A Financial Times szerint a jegybank által feltárt adatok nyomán ismét lendületet kaphat a vita arról, hogy - amint azt több közgazdász is pártolja - egyes európai országok nem vezethetnék-e be egyoldalúan az eurót, azzal együtt, hogy így nem lenne beleszólásuk az euróövezeti pénzügypolitikába.

A gazdasági napilap nemrégiben közölt értesülése szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is azt szorgalmazta egy bizalmas elemzésében, hogy még nem euróövezeti tag kelet-európai EU-országoknak meg kellene fontolniuk saját fizetőeszközeik feladását és az euró bevezetését a formális euróövezeti csatlakozás előtt. A Financial Times által megszerzett IMF-tanulmány szerint a valutauniónak a belépési feltételek enyhítésével lehetővé kellene tennie, hogy ezek az országok "kvázi tagokká" válhassanak, anélkül, hogy képviseletet kapnának az euróövezeti jegybank igazgatótanácsában. Az elképzelést azóta sok elemző és uniós illetékes is irreálisnak minősítette.