Tárgyalásokra kéri az orosz nagykövet a Molt

Igor Szavolszkij budapesti orosz nagykövet szerint a Molnak tárgyalnia kéne a Szurgutnyeftyegazzal, amely az osztrák OMV-től vette meg a magyar olajcég 21 százalékát. A diplomata szerint a Déli Áramlat gázvezeték megépítése Magyarországnak is érdeke. Szavolszkij reméli, hogy a paksi atomerőmű bővítésekor az orosz cégek is kaphatnak megrendeléseket.

Oroszországot keményen sújtja a gazdasági világválság. Igor Szavolszkij budapesti orosz nagykövet keddi sajtóbeszélgetésén is szólt a krízisről, amelynek nyomán az orosz export 44, az import pedig 40 százalékkal esett vissza idén az első félévben.

Az orosz GDP idén eddig 10 százalékkal esett, a beruházások 15 százalékkal zsugorodtak, a kiskereskedelem több mint 7 százalékkal mérséklődött, az ipari termelés pedig 15 százalékkal esett vissza.

Az orosz-magyar gazdasági kapcsolatokra is negatívan hatott a krízis - folytatta az elemzést a nagykövet, aki elmondta: a Magyarországra irányuló orosz export 49 százalékkal esett vissza, az import pedig az átlagos 40 százalék körüli mértékben zsugorodott.

Olcsóbb olaj, kisebb orosz exportbevétel

Szavolszkij nagykövet szerint mindez azzal magyarázható, hogy a magyarok visszafogták a földgázvásárlásaikat. Hozzátehetjük ehhez, hogy az egyébként is olcsóbbá váló kőolaj és földgáz értékesítéséért eleve kevesebbet kap Moszkva.

Ugyanakkor a diplomata szerint a harmadik negyedévben - amikor a földgáz ára csökkenni fog - a magyarok többet vásárolnak majd Oroszországtól, ez a kétoldalú kereskedelmi forgalmat is élénkítheti majd. Tavaly egyébként kivételesen jó éve volt az orosz-magyar kereskedelemnek, hiszen 14 milliárd dollárt ért el, és így Moszkva a második legnagyobb partnere lett Budapestnek. (Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere Németország.)

Szavolszkij optimistán nyilatkozott a teljes orosz gazdaság kilátásait elemezve: szerinte idén a második félévben némileg javul majd a helyzet, amit bizonyít az is, hogy éves szinten nem 10 százalékos visszaesésre - mint azt az első félévben regisztrálták - számítanak a kutatók és a kormányzat, hanem ennél valamivel kevesebbre, 8-8,5 százalékos mínuszra.

Melyik lesz a jövő tartalékvalutája?

A nagykövet az [origo] kérdésére ugyanakkor elmondta, a világgazdasági válság számos problémát vetett fel, amelynek megoldásán Oroszország is gondolkozik. Így például Szavolszkij is megerősítette: folyik a gondolkodás arról, hogy a dollár mennyire alkalmas nemzetközi tartalékvalutának. A mostani krízis megmutatta ugyanis, hogy igen törékeny a dollárkurzus, és jelenleg Oroszország és Kína segít abban, hogy erősítsék a dollárt.

Szavolszkij szerint több tartalékvaluta is lehetne a jövőben, és a lehetőségek között felvetődött az IMF elszámolási egysége, az úgynevezett SDR is. A nagykövet ugyanakkor azt is jónak tartaná, ha úgynevezett regionális tartalékvaluták jönnének létre, így például a kínai jüan - ha konvertibilis lenne - Ázsiában tölthetné be ezt a szerepet, de Szavolszkij jónak tartaná egy rubelövezet kialakítását is.

A magyar-orosz gazdasági kapcsolatokat számos egyedi projekt és cégügy is tarkítja. Ezek közül Szavolszkij szólt a Mol, a Malév és a paksi atomerőmű orosz vonatkozású ügyleteiről.

A Mol és a Szurgut

A Mol esetében fontosnak tartaná, hogy a magyar cég vezérigazgatója üljön le tárgyalni a Szurgutnyeftyegaz vezérével. Mint ismeretes, a Szurgut megvásárolta az osztrák OMV-től a magyar olajtársaság 21 százalékos részvénypakettjét, de az orosz céget mind a mai napig nem jegyezték be a részvényesek közé.

Arra a felvetésre, hogy a Szurgutnyeftyegaz tulajdonosi háttere tisztázatlan, Szavolszkij elmondta, hogy ez egy nyilvánosan működő, a kilencvenes évek elejétől tevékenykedő cég. Ugyanakkor a diplomata megjegyezte: a Molban "csomó olyan van, akiről nem tudjuk, hogy ki".

Érdekesnek tartotta azt is, hogy míg az Emfesz magyarországi gázforgalmazó egy nap alatt gazdát cserélt, és ezt az ügyletet szinte azonnal bejegyezték, addig a Szurgut hiába vár erre tavasz óta, pedig jogi eljárást is indított emiatt.

Mi lesz a Déli Áramlattal?

Ami a földgázt illeti, Szavolszkij hangsúlyozta, hogy szerinte Magyarországnak is érdeke a Déli Áramlat vezeték megépítése, ez is hozzájárul ugyanis az energiahordozók importjánál a diverzifikációhoz. A Déli Áramlat megépítésével Ukrajna tranzitországként vesztené el monopolhelyzetét - ez is kiderült a szavaiból.

Szavolszkij hangsúlyozta: nem nagyon tartja elképzelhetőnek, hogy Magyarország kilépne a Déli Áramlat projektjéből. Ám ha ez megtörténik, akkor "másképp kell lefektetni a csöveket".

Az [origo] kérdésére hangsúlyozta: a Gazprom és a Magyar Fejlesztési Bank közötti tárgyalásokon az orosz fél kért halasztást, de ez nem elvi jelentőségű ügy, a "jogászok dolgoznak rajta". Az [origo] ugyanis azt tudakolta, hogy miért halasztották el a Déli Áramlat magyar szakaszának megépítésére létrehozandó cég megalapítását, amely 50-50 százalékban magyar-orosz tulajdonú cég lenne.

A Malév és Paks jövője

Szavolszkij szót ejtett a Malév helyzetéről is. Szerinte a légitársaság ügyeiről folyamatosan egyeztetnek a magyar és orosz (közvetett) tulajdonosok. Reményei szerint sikerül rendezni a problémákat és három év múlva nyereséges lehet a magyar légitársaság, amely áttételesen jelenleg az orosz Vnyesekonombank résztulajdonában van.

Szavolszkij sajnálta, hogy a Malévban korábban - szintén áttételesen - tulajdont szerző orosz magánbefektetők csődbe mentek. Borisz Abramovicsék cégei ellen éppen a napokban indult meg hivatalosan is a csődeljárás - derült ki a nagykövet szavaiból.

A Malévnál és a Molnál optimistábban nyilatkozott a nagykövet Paksról: bízik abban, hogy orosz cégek megbízásokat nyerhetnek el az atomerőmű élettartamának meghosszabbításakor, illetve az esetleges új blokkok megépítésekor.