Fogyasztóvédők szerint csak látszatintézkedéseket hozott a bankcsúcs

Pénteken a miniszterelnök és a bankok képviselői abban állapodtak meg, hogy "ha egy mód van rá" a pénzintézetek két hónapig nem módosítják egyoldalúan a banki termékekre vonatkozó szerződéseket. Fogyasztóvédelmi szakértők szerint a megállapodás leginkább a fogyasztóknak tett gesztusként értékelhető, valódi megoldást a problémákra nem nyújt.

• Itt olvashatja cikkünket a megállapodásról
• Antal Dániel: Egyoldalúan nem megy
• Itt olvashatja a válság híreit!

Pénteken sor került a kormányfő által összehívott csúcstalálkozóra, amelyen Bajnai Gordon abban állapodott meg a bankokkal, hogy két hónapra felfüggesztik a banki termékekre vonatkozó szerződések egyoldalú módosítását, jelentősen megerősítik a PSZÁF fogyasztóvédelmi képességeit, illetve "pénzügyi ombudsmant" neveznek ki.

A megállapodás talán legfontosabb részlete a két hónapos banki moratórium, amelynek érvényesítése azonban egyelőre kérdéses. A bizonytalanságra utalnak a kormányfő szavai is, aki azt mondta, hogy "ha egy mód van rá, a bankok nem élnek az egyoldalú módosítással" - azaz egyelőre nem kötelező érvényű tiltásról van szó.

Gesztus a fogyasztóknak

"Az idén tavasszal elfogadott törvény egyelőre nem változott, csupán egy etikai kódexről született megállapodás, márpedig annak az érvényesíthetősége kérdéses" - fogalmazott az [origo]-nak Homa Péter, a Bankkartya.hu ügyvezetője az egyoldalú szerződésmódosítás két hónapos moratóriumával kapcsolatban.

"Nesze semmi, fogd meg jól" - kommentálta Homa kritikusan a pénteki banki csúcstalálkozó megállapodását. Szerinte az árfolyam hatására nem vonatkozik a moratórium, a kamatok és egyéb költségek pedig már eddig is elég magasak voltak ahhoz, hogy most ne jelentsen banki szempontból gondot a két hónapos "szünet". Homa szerint a fogyasztóknak tett gesztusról van szó, de az etikai kódex nem köti meg érdemben a bankok kezét.

A szakértő tapasztalatai szerint a bankok bizonyos trükkökkel már most is kibújnak a törvény alól. A jogszabály védi a fogyasztókat, de sok benne a kiskapu - mondta Homa Péter.

A tavaszi törvénymódosítást az tette szükségessé, hogy a válságban egyértelművé vált, hogy a piac a verseny ellenére sem képes önmagát szabályozni, így nagyon magasra emelkedett a banki termékek árszintje. "A hitelkártyák kamatai sok esetben ugyan nem emelkedtek, de csak azért, mert már korábban is nagyon magasak voltak" - fejtette ki Homa Péter.

A banki termékek közül a devizaalapú lakáshitelek vannak egy ideje már a figyelem középpontjában, a forint gyengülése ugyanis jelentősen megdobta a tartozások és törlesztőrészletek nagyságát is. A probléma abból adódott, hogy sok hitel esetében a törlesztőrészletek akkor is emelkedtek, amikor a forint nem gyengült, mégpedig azért, mert a bankok egyéb költségeiket is továbbhárították a kamatokon keresztül a hitelfelvevőkre.

OFE: nem ez a megoldás

Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) elnöke szerencsésebbnek tartaná, ha a bankok önszabályozással oldanák meg az elmúlt időszakban adódott problémákat, ez azonban egyelőre nem történt meg. Az OFE nemrégiben két esetben is eljárást kezdeményezett az egyoldalú szerződésmódosítások miatt, ezek az ügyek azonban most "állnak" Dietz Gusztávné szerint, mert várták, hogy mit lépnek a bankok, és mit tervez a kormány.

A mostani csúcstalálkozón elért 60 napos moratórium azonban Dietzné szerint nem oldja meg az igazi problémákat. A bankok ugyanis éppen most küldik ki ügyfeleiknek azokat a tájékoztatókat, amelyek a szerződésmódosítások feltételrendszerét ismertetik.

Dietzné szerint sajnálatos, hogy a bankok 30-35-féle indokot neveznek meg - saját költségeik növekedésén kívül számos más tényezőt is felsorolva - a szerződésmódosítások indokául. Ez túl széles kör szerinte, ezért a korábbi törvénymódosítást vissza kéne vonni, át kéne dolgozni, és egy új jogszabályt kellene kidolgozni, ami vonatkozna immár a változó kamatozású és a jelzáloghitelekre is - ezeket ugyanis a korábbi törvény hatálya alól kivették.

A pénteki csúcstalálkozón egyébként mutatkozott erre esély: a hatvannapos moratórium ugyanis éppen addig tart, ameddig egy új törvényjavaslatot ki nem dolgoznak az érintettek - derült ki Bajnai és a Bankszövetség tanácskozásán.

Hírzárlat a bankoknál?

Az [origo] megpróbált utolérni néhány nagybankot, hogy kommentálják a 60 napos moratóriumot, ám ezek egyike sem válaszolt megkeresésünkre. Információink szerint gyakorlatilag hírzárlatot rendeltek el a pénzintézeteknél az ügyben. Az egyik banknál a Bankszövetséghez irányítottak minket, és amikor az illetékest kerestük ennél a szervezetnél, kiderült, hogy ő éppen "egynapos szabadságra ment". Ez azért is furcsa, mert a tájékoztatással (is) foglalkozó szakember a Bankszövetség szempontjából az év egyik legfontosabb napján nem volt elérhető.

Az [origo] megpróbálta utolérni a PSZÁF illetékeseit is, ám a pénzügyi felügyeletnél sem jártunk sikerrel. A felügyelet elnöke részt vett a bankcsúcson, de ezután több órán át tartó értekezlet kezdődött a PSZÁF-nél, nem kizárt, hogy a hatóság új feladatai is szóba kerülnek ezen a tanácskozáson.