Maradt a lengyel kamat

A várakozásoknak megfelelően nem változtatott irányadó kamatszintjén a Lengyel Nemzeti Bank szerdán, úgy vélvén, hogy a gazdaságnak most nincs szüksége további kamattámogatásra. A bank pénzügypolitikai tanácsának közleménye szerint 3,50 százalékon - eddigi mélypontján - maradt az irányadó egyhetes repokamat.

A döntés megfelelt az elemzők előzetes várakozásának. A Pekao Bank elemzői a közelmúltban úgy vélték, hogy a jegybank meg akarja várni többek között a hazai össztermék (GDP) második negyedévi alakulásáról augusztus végén esedékes hivatalos adatot. A legtöbb elemző azonban egyelőre úgy véli, ez év végéig már bizonyára változatlan marad az alapkamat Lengyelországban.

A döntést követő sajtóértekezletén a központi bank elnöke, Slawomir Skrzypek azt mondta, hogy "továbbra is enyhítésre hajlunk". A kivárást azonban indokolja, hogy a lengyel gazdaság a jelek szerint egyelőre nem igényel további belső ösztönzést kamatkedvezmény formájában, így a központi bank figyelhet kissé az inflációra is, amely júniusban - tizenkét hónapra számolva - csak 3,5 százalékra csökkent a májusi 3,6 százalékról.

A Lengyel Nemzeti Bank utoljára tavaly júniusban szigorított, negyed százalékponttal 6,00 százalékra emelve alapkamatát. Az enyhítést tavaly novemberben kezdte.

Növekedés

A lengyel hazai össztermék (GDP) idén 0,8 százalékkal, jövőre 2,1 százalékkal nő a központi bank várakozása szerint, mondta a bank pénzügypolitikai tanácsának egyik tagja, Marian Noga a Reuters hírügynökségnek szerdán. A második negyedévről 0,5 százalékos növekedést becsül, a mostani, harmadik negyedévben szintén 0,5 százalékos, az utolsó negyedévben pedig 1,3 százalékos GDP-növekedést vár a bank, rendre éves összehasonlításban.

A lengyel statisztikai hivatal maga részéről már közel 0,8 százalékos GDP-növekedést becsült a második negyedévről előzetesen és nem hivatalosan a múlt héten. Az első negyedévről is 0,8 százalékos éves növekedést tart nyilván a hivatal. A EU-tagországok közül csak Lengyelországban, Görögországban és Cipruson volt gazdasági növekedés éves összehasonlításban az első negyedévben, a többi EU-gazdaság mind visszaesett. Tavaly átlagosan 4,9 százalékkal nőtt a lengyel gazdaság.

Egyes részadatok is biztatók Lengyelországban: a kiskereskedelmi forgalom júniusban, változatlan áron, 0,9 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, jelentették szintén a lengyel statisztikai hivatalban csütörtökön.

Az éves növekedés elmaradt a májusi, 1,1 százalékos többlettől, de jócskán meghaladta a 0,4 százalékra szólt elemzői előrejelzéseket. Májushoz képest 2,2 százalékkal bővült a forgalom, nem feltétlenül nagyobb fogyasztási kedvet, inkább az üzemanyagok drágulását tükrözve.

Nő a fogyasztás

Ily módon mindenesetre a lakossági fogyasztás növekedése várható a második negyedévről is - a friss, átfogó GDP-becsléssel együtt erről még nem közöltek részleteket -, miután a lakossági fogyasztás éves növekedése az első negyedévben 3,3 százalékra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 5,3 százalékról. Tavaly évi átlagban 5,4 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás Lengyelországban a 2007-es, 5,0 százalékos bővülés után, 4,9 százalékos többlethez segítve a hazai összterméket, miközben a beruházások növekedése 8,1 százalékra lassult a 2007-es 17,6 százalékról.

A többi visegrádi országhoz képest az exporttól kevésbé függő lengyel gazdaságot a nagy belső piac tartja életben. A kormányfő vezető gazdasági tanácsadója szerint is van esély legalább 0,3-0,4 százalékos gazdasági növekedésre idén, miközben az Európai Bizottság 1,4 százalékos GDP-csökkenést jósol Lengyelországnak erre az évre, illetve 0,8 százalékos növekedést jövőre, az IMF pedig 0,5 százalékos visszaesést vár idén, és 1 százalékos GDP-növekedést jövőre.

A gond a hiány

A még bizonytalan sikernek - egyebek között annak, hogy az embereknél maradt pénz vásárolni - azonban nagy az ára: a lengyel kormány az idei költségvetési hiánycélt már majdnem az eredetileg tervezettnek a kétszeresére, 27 milliárd zlotyra kényszerült emelni, mert az eddigi kiadáscsökkentések nem fedezik a gazdaság lassulása miatt elmaradó adóbevételeket.

A pénzügyminiszter hetek óta erősen hangoztatja, hogy jövőre már mindenképp csökkenteni kell a hiányt. A kormány a GDP-hez képest 4,6 százalékos államháztartási hiányra számít idén, de az Európai Bizottság 6,6 százalékos és jövőre 7,3 százalékos hiányt jósol Lengyelországnak, mind távolabbit az euróövezeti tagsághoz szükséges, de az EU-tagok számára egyébként is kötelező 3 százaléktól.

Ezért már dúl a politikai csata Lengyelországban: a kormány 36,7 milliárd zlotys (2,343 billió forint) privatizációs programot hirdetett a múlt héten, elemzők szerint utolsó tartalékait éli fel az államadósság növekedését enyhítendő, és zsarolja a központi bankot is, rá akarja tenni a kezét a jegybank idei profitjára, azzal fenyegetőzve a közvélemény előtt, hogy különben súlyos költségvetési szigorításokra, adóemelésre lesz szükség. A nagy központi deficit szintén nehezíti, hogy a központi bank tovább csökkenthesse a kamatot.