Verseny híján drágák a ppp-s sportberuházások

Alig volt eddig érdeklődés az iskolai sportlétesítmények ppp-konstrukcióban történő építése iránt, ami megdrágította ezeket a beruházásokat az állam számára. Az üzemeltetés gondja ráadásul sok esetben az önkormányzatokra szakadt - állítja az ÁSZ.

Elmaradt a verseny az iskolai sportcsarnokok és tanuszodák ppp-konstrukcióban történt építése során, így azok drágábbak lettek a vártnál, az üzemeltetést pedig a privát cégektől átvették az önkormányzatok - hangzott el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten.

Varga Sándor főigazgató-helyettes elmondta, hogy a sportlétesítmények üzemeltetését sok esetben átvették az önkormányzatok, ami azzal járhat, hogy a beruházás visszakerül az államháztartás körébe. (A projektek akkor nem minősülnek állami beruházásnak, ha kellően nagy kockázatot visel a magánpartner.) Az ÁSZ javaslatot tett arra, hogy az üzemeltetést a privát fél végezze, és akkor megoldódik ez a probléma.

A beruházásokra nem tolongtak a vállalkozók, például a hiányzó 650 tornateremből és 146 tanuszodából 18-18 épült fel. Verseny hiányában pedig elmaradt a ppp-konstrukció előnye, az olcsóbb építés és üzemeltetés - állapította meg az ÁSZ.