Egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy államtitkok megszerzésével vádolják az alkalmazottakat, de a háttérben könnyen lehet, hogy gazdasági ügyletek miatti ellentétek állnak. A Rio Tinto például vitában áll kínai acélművekkel a vasérc áráról, de még nem erősítették meg, hogy van-e összefüggés az árvita és a letartóztatások között.
Másik indok lehet, hogy a kínai Chinalco állami alumíniumipari vállalat a közelmúltban a kétszeresére - 18 százalékra - kívánta emelni részesedését a Rio Tintóban, azonban az üzleti ajánlatra össztüzet zúdítottak egyes politikai szereplők Ausztráliában fenyegetésként festve le az erőforrások külföldi kézbe kerülését.
A Rio Tinto részvényesei is tiltakoztak a kínai részesedés növelése ellen, ezért az ausztrál cég inkább a tőkeemelés mellett döntött, és elhatározta, hogy szövetségre lép riválisával, a BHP Billiton céggel. A Chinalco akkor közölte, hogy "nagyon csalódott" az ügy alakulása miatt.
A kínai hatóságok viszont keményebben fogalmaztak: bírálták az ausztrál felet, amiért "egyoldalúan" visszalépett az ügylettől. "A Rio Tinto egyoldalú döntése csalódottságot váltott ki a (Chinalco) vállalatnál, de jelentős hatást gyakorol az iparra és a kínai népre is" - jelentette ki nemrég a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Lehetséges, hogy csak rosszindulatú vádaskodás, de elképzelhető az is, hogy a kínaiak most nyújtják be a számlát azért, mert már sokadszorra megakadályozták őket, hogy részesedést szerezzenek egy külföldi vállalatban.