Véget érhet a kaliforniai álom

Óriási költségvetési hiány, alkotmányos berendezkedési problémák, munkanélküliség és romló közszolgáltatások - ez jellemzi ma Kaliforniát, ahol a héten megszavazták ugyan a költségvetési megszorításokat, de ez még csak a kezdet. A kaliforniai álom, az elmúlt évtizedek anyagi bősége és szociális biztonsága most rémálomba fordulhat, ha nem folytatják a kiadáscsökkentést, és nem alakítják át az USA legnépesebb államának adórendszerét.

Hatalmas konyhakést forgatva szólt népéhez a Twitteren Kalifornia kormányzója, az akciófilmekből ismert hollywoodi sztár, Arnold Schwarzenegger. A költségvetés megkurtításáról viccelődött a héten az osztrák születésű politikus, aki később mentegetőzésre kényszerült a rosszul elsült tréfa miatt.

A mentegetőzés jogos, hiszen soha nem látott kiadáscsökkentést és megszorításokat kéne végrehajtaniuk a helyi politikusoknak, a csőd ugyanis fenyegető közelségbe került az elmúlt hónapokban az USA legnépesebb szövetségi államában.

Pedig Kalifornia becenevéhez méltóan valóban "aranyállam" (Golden State) volt az USA más régióihoz képest. Korábban amerikai szemmel is álomszerű életet biztosított polgárainak: alacsony ingatlanadó, a gazdagok keményebb jövedelemadóztatása, a szegényeknek pedig szociális háló, elsősorban megfelelő egészségbiztosítás. A jövedelemadóból és - többek közt - a Szilícium-völgy technológiai vállalatainak befizetéseiből, tehát a nyereségadóból tartották fenn ezt a viszonylag széles jólétet.

Mindehhez járult még a jó idő, a napsütés és a fantasztikus tengerpart - ebből mára tulajdonképpen csak az óceánpart biztos, az időjárás szeszélyei mellett a helyi politikusokban is egyre kevésbé bíznak az ottani választók.

Magyar párhuzamok

A Golden State kicsit - de tényleg csak kicsit - ugyanis hasonló helyzetben van, mint Magyarország. (Kalifornia nem szuverén ország, de ha önálló lenne, a tíz legnagyobb gazdaság közé kerülne a világon. Körülbelül akkora a GDP-je, mint Olaszországé, tehát Magyarországnál nagyságrendekkel jelentősebb a legnépesebb USA-állam gazdasági potenciálja.)

Bár természetesen sok a különbség, a hasonlóság olykor megdöbbentő a két állam, vagyis Magyarország és Kalifornia között. Például mindkettőben alacsony ingatlanadó, magasak a munkát és jövedelmeket terhelő adók, az állam pedig kénytelen csökkenteni a közalkalmazottak fizetését, miközben a kétharmados törvények sokasága miatt nehézkes a törvényhozás.

Így persze a költségvetési reformok végrehajtása is nehézkes, különösen azért, mert népszavazások is bonyolítják mindkét helyen a szituációt.

Magyarországon nem lehet adózáshoz kapcsolódó ügyekben népszavazást kiírni - ellentétben Kaliforniával -, de a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló referendum érintette az egészségügyi és oktatási kiadások növekedése miatt az állami pénzügyeket is. A kétharmados törvények pedig olyan fontos költségvetési alrendszerek reformját bénítják meg nálunk, mint például az önkormányzati szektor.

Végül megegyeztek

Az is igaz, hogy az utolsó pillanatban végül mindkét helyen - Kaliforniában e héten, Magyarországon pedig az elmúlt hónapokban - megszülettek azok a döntések, amelyek a legrosszabbat, az államcsődöt elhárítják, ugyanakkor ezek az intézkedések súlyos társadalmi hatásokkal járhatnak, és nem is oldják meg az összes strukturális problémát.

A Golden State politikai patthelyzetét három tényező okozta. Egyrészt korábban népszavazáson mondták ki Kaliforniában, hogy az ingatlanadó legfeljebb 1 százalékos lehet. Ez behatárolja a helyi kormányzat és törvényhozás mozgásterét, jóllehet az USA-ban általában viszonylag erőteljes a vagyon adóztatása, és ez képezi a szövetségi államok egyik fő bevételi forrását.

Kalifornia azonban - jobb híján - erősen függ a jövedelemadóktól, illetve a forgalmi-fogyasztási típusú adóktól, márpedig ezek a gazdasági világválság miatt kezdtek zuhanni. A HVG szerint májusban személyi jövedelemadóból 40, nyereségadóból 52, fogyasztásiból pedig 7,6 százalékkal kevesebb folyt be.

Alkotmányos rendetlenség

A harmadik tényező Kalifornia alkotmányos berendezkedése. Ez sajátos módon bénítja meg az állam irányítását. Nemcsak a népszavazások határolják be a végrehajtó és a törvényhozó hatalom lehetőségeit, hanem egymást is leblokkolják ezek a hatalmi ágak. (Az amerikai politikai rendszer a checks & balances, vagyis a "kontrollok és ellensúlyok" finomhangolásán alapszik, és ez szövetségi szinten jól is működik, de Kaliforniában túlzott a kontroll szerepe, és kisebb az egyensúlyoké.)

Így például a költségvetést az ottani törvényhozás mindkét házának kétharmados többségével kell elfogadnia. Ez még nem lenne különleges a brit lap, a The Economist elemzése szerint, hiszen két másik szövetségi államban, Rhode Islanden és Arkansas-ban is hasonló a helyzet. Ugyanakkor Kaliforniában az adóemeléseket és a költségvetést külön törvényben kell szabályozni, és még adóemeléshez is kétharmados többség szükséges. Ez utóbbi szabályozás 12 másik szövetségi államban is érvényben van, de csak Kaliforniára igaz az imént felsorolt összes szabály együttes alkalmazása.

Mindez ahhoz vezetett, hogy a republikánusok, akik ellenzik az adóemeléseket, de megkurtítanák az állami kiadásokat, nagyon nehezen jutnak egyezségre az adóemelést követő, viszont a szociális háló fenntartását javasló demokratákkal. Az államot kormányzó republikánus politikus, Arnold Schwarzenegger ezért nem tudott mindeddig kompromisszumot kikovácsolni az ellenérdekelt és egymást makacsul megbénító pártok között.

Ki nyert?

Végül teljesült a republikánusok kívánsága, nem emelték a közterheket, viszont ennek az lett a következménye, hogy 15 milliárd dollárral kell csökkenteni a költségvetési kiadásokat. (Nem véletlenül hadonászott tehát a késsel a kormányzó, angolul ugyanis a "cut" - azaz: vágni - igét használják a büdzsé lefaragására.)

Mindez a demokratákat hozza nehéz helyzetbe, hiszen most megnyirbálják a szociális, az egészségügyi, a rendészeti és oktatási kiadásokat. Elbocsátásokat hajtanak végre a közszféra nagy részében, de elbocsátják például a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőit is a börtönökből: házi őrizethez hasonló körülmények közé helyezik őket.

Az állami vagyon értékesítésén, az önkormányzatoknak nyújtott támogatások csökkentésén is dolgoznak a kaliforniai döntéshozók.

Negyvenéves szünet például szóba került, hogy ismét engedélyt adnak Kalifornia partjainál olajfúrótornyok létesítésére. Ezt a demokraták és a környezetvédők hevesen ellenezték, bár az állam bevétele ebből százmillió dollár lehetne. Végül ezt a tervet elvetették a törvényhozók, akárcsak az üzemanyagokra kivetett adó ötletét - írja a BBC. Így a tervezett megszorítások nem az eredetileg tervezett 16, hanem csak 15 milliárd dollárt spórolnak az államnak.

Még nincs vége

Kalifornia deficitje jelenleg meghaladja a 26 milliárd dollárt a CNN szerint, tehát még a mostani 15 milliárdos vágás után is marad tennivalója Schwarzenegger kormányzónak és a helyi törvényhozóknak.

A Los Angeles Times és a The Wall Street Journal (WSJ) szerint 31 törvényt módosítottak eddig, de alighanem a költségvetési ügyeskedés és vagyoneladás hosszú távon nem oldja meg a problémákat, jövőre ugyanis aligha lehet ugyanazt eljátszani, mint idén, márpedig a hiány a jelenlegi költségvetési szerkezetben 2010 folyamán újra fog termelődni.

Vagyis a mostani oktatási, egészségügyi kiadáscsökkentés, és a közalkalmazottak fizetésének részleges csökkentése nem lesz elég a büdzsé kiegyensúlyozásához.

Mindezt vészjóslóan jelzi, hogy a munkanélküliség az államban a korábbi 7-ről 11,5 százalékra ugrott, ez pedig a fogyasztást erősen visszavetheti. Ugyancsak romlott a kaliforniai cégek jövedelemtermelő képessége, így aligha várható, hogy az állam gyorsan talpra állna 2010-ben.