Bőven alulmúlta a várakozásokat az inflációs adat

A várt 6 százalékkal szemben mindössze 5,1 százalékos inflációt mért júliusban a KSH. Az üzemanyagok ára júliusban csökkent, a szolgáltatások viszont az átlagosnál lényegesen gyorsabban drágultak. A július elsejei áfaemelés hatásai egyelőre csak korlátozottan tükrözödnek az inflációban.

• Itt olvashatja a válság híreit!

Júliusban 5,1 százalékos volt 12 hónapra visszatekintő infláció, júniushoz képest pedig 1,3 százalékos volt az áremelkedés - közölte péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal. A júliusi adat bőven elmarad az elemzők által várt 6 százalék feletti ütemtől - az egy hónapos drágulásra vonatkozó várakozás 2,4 százalékos volt. A pozitív meglepetés az ÁFA-emelés hatásának vártnál kisebb mértékű áthárításából adódik, mely minden termékkörben megfigyelhető, különösen kirívó azonban a feldogozott élelmiszereknél.

A többletet tehát nem egyből érvényesítették a piaci szereplők, vagyis az áfaemelés hatása át fog húzódni a későbbi hónapokra. Ez egyben azt is jelenti, hogy a forgalmi adó nyár közepi emelésének hatási nagy valószínűséggel az augusztusi, de még a szeptemberi inflációban is megjelennek. Az adóemelések után ugyanis még nagy a bizonytalanság, amellett, hogy nem minden kereskedő hárította át azonnal vevőire a magasabb áfát, sokan még a kisebb adótartalommal beszerzett termékeket forgalmazzák.

A forint árfolyama a vártnál lényegesen alacsonyabb drágulási ütem közzétételére sem mutatott különösebb mozgást - mint ahogy a minapi balti leminősítésekre sem -, a kurzust csaknem kizárólag a nemzetközi hangulat tudja befolyásolni.

A KSH adatai szerint változatlan adótartalommal az árak 2,1 százalékkal csökkentek volna az előző hónaphoz képest és a tizenkét havi infláció is csupán 1,4 százalék lett volna.

Meglepetést okoztak az élelmiszerárak

A legnagyobb meglepetést az élelmiszerek árai okozták, amelyek havi szinten 1,7 százalékos visszaesést mutattak, éves szinten pedig az egy hónappal korábbi 5,9 százalékos emelkedés az átlagosnál kisebb mértékűre, 4,9 százalékra lassult. A kedvező számokhoz jelentősen hozzájárult, hogy a vártnál kevésbé drágultak a szezonális élelmiszerek. Ezen belül jelentősen drágult a sertészsiradék 29,7, a párizsi, kolbász esetében 14,8 százalékos volt a drágulás. Csökkent ugyanakkor számos termék ára, az étolaj 18,1, a sajt 13,3, a tej 8,2, a liszt pedig közel 8 százalékkal lett olcsóbb.

A vártnál kevésbé nőtt a szolgáltatások ára is, miközben a háztartási energiahordozók árában is csak a következő hónapban, hónapokban jelentkezik majd az adóemelés. Ezen túlmenőn a júliusi adatokban megmutatkozik az erős bázishatás is, például az üzemanyagok esetében, amelyek tavaly ilyenkor jóval drágábbak voltak.

Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 8,8 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk. A háztartási energia átlagot meghaladó, 7,7 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz ára 20,8 százalékkal, míg az elektromos energiáé 2,8 százalékkal nőtt. A szolgáltatások körébe tartozó szemétszállítás 14,1, a helyi tömegközlekedés 11,5 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek 4,7 százalékos áremelkedése elmaradt az átlagtól, az üzemanyagok esetében pedig 9,3 százalékos áresést mutat a 12 hónapra visszatekintő statisztika.

Az infláció nem gátolja a további kamatcsökkentést

Júniusban még 3,7 százalékos áremelkedést mértek a statisztikusok - ami egyébként ugyancsak elmaradt a várakozásoktól -, a jelentős emelkedést a költségvetési bevételek dagasztását célzó július áfaemelés a ludas. A vártnál jóval alacsonyabb inflációs adat több dologgal is magyarázható. Az egyik szerint a kereskedők nagy része nem építette be áraiba teljesen az 5 százalékponttal megnövelt áfát, hogy megelőzze a válság miatt amúgy is megcsappant forgalmuk további csökkenését - véli Suppan Gergely, a Takarékbank vezető makroelemzője. A ruházati termékek esetében a kereskedők a nagy nyári kiárusítás miatt inkább csökkentették az árakat, s a magasabb áfát sem hárították át sokan a vevőkre.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető szakértője az távirati irodának úgy nyilatkozott, hogy az adóváltozások teljes hatása két-három hónap alatt mutatkozik majd meg az inflációs adatokban. Várakozásai szerint december/decemberre továbbra is 8 százalékos lesz az infláció, míg az éves átalagos pénzromlás 5 százalék körüli lehet. Ez utóbbi magasabb, mint a jegybank 3 százalékos előrejelzése, de ez nem jelentheti gátját a lassú kamatcsökkentésnek, mert ha a recessziós hatás megszűnik, az infláció üteme is mérséklődik. Suppan szerint az év végén az infláció 6 százalék körüli lesz.

A szakértő szerint az infláció a következő hónapokban azért is gyorsulhat, mert több termék és energiahordozó, így a távhő, a vezetékes gáz és az áram árában is csak később jelenik meg az adóemelés hatása. Ha azonban a régi készletek elfogynak, s a szolgáltatók kiszámlázzák a magasabb adótartalmú energiahordozók árát, megváltozik a helyzet, s a következő hónapokban nő a pénzromlás üteme.