Varsó vezet az euróversenyben

Nagyot változott az euróra esélyes kelet-közép-európai országok sorrendje. Sokáig a visegrádi országokat tekintették egyértelmű befutónak,  mostanra közülük - a már zónatag Szlovákián kívül - csak Lengyelország maradt elől. Felzárkózott viszont Bulgária, amely már idén belépne az ERM-2-be, de Románia is utolérte Magyarországot.

Lengyelország - elsőként a kelet-közép-európai eu-tagok esélyesei közül - 2014 és 2015 között vezetheti be a közös pénzt - idézi a világ egyik legnagyobb befektetési bankjának tartott Morgan Stanley jelentését a Bloomberg. Magyarország, Románia és Bulgária legkorábban az évtized utolsó negyedében érheti el, hogy euróval fizethessen.

Az euró bevezetéséhez szükséges háromszázalékos költségvetési hiány lehetősége a távoli jövő reménye az összes kelet-európai EU-tagnál - jelentette ki Pasqale Diana, a Morgan Stanley szakembere. A maastrichti kritériumok értelmében a közös pénz övezetéhez csak azon tagállamok csatlakozhatnak, amelyek gazdasága teljesít egyes, a gazdaság stabilitását, valutaunióra való érettséget bizonyító, a legjobb monetáris eredményeket felmutató tagállamok teljesítményéhez közelítő feltételeket - emlékeztetett.

A költségvetési hiány Romániában, Lengyelországban és Csehországban is a GDP 5-6 százaléka körül alakul az idén, és nem várható, hogy 2013-ig eléri a három százalékot, Magyarországon pedig 3,9 százalékos hiányt prognosztizáltak erre az évre. A maastrichti feltételek teljesítésével beléphetünk az euró előszobájának tartott úgynevezett ERM-2 árfolyamrendszerbe, amelyben a nemzeti valuta euróhoz viszonyított árfolyamingadozása két évig nem haladhatja meg a 15 százalékot, mindezt a jegybank beavatkozása nélkül kell elérni.

Két évvel ezelőtt még egy szinten voltunk a lengyelekkel

A Morgan Stanley szerint tehát Lengyelország a favorit, annak ellenére, hogy 2007-ben még a legtöbb elemző azt állította, a lengyelek nem tudják megelőzni hazánkat az euró bevezetésével.

Még két évvel visszalépve a csatlakozási dátum még 2009-2010-es volt, 2005-ben az akkori lengyel pénzügyminiszter, Miroslaw Gronicki elmondta, előnyösnek tartaná, ha Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország együtt lépne be az euróövezetbe. Úgy vélte, az egyidejű csatlakozással megelőzhető lenne a tőkecsábítási verseny. Azóta Szlovákiában már bevezették a közös fizetőeszközt, a többiek pedig lemaradtak.

Már tavaly lett volna eurónk

Magyarországon a kormányzati kommunikációban tulajdonképpen már a céldátum kijelölése is ködbe vész. Eleinte a közös pénz bevezetésének időpontjára születtek különféle találgatások az aktuális kormány részéről, később már csak arra tettek becsléseket a politikusok, hogy mikor közlik a közös pénz bevezetésének tervezett időpontját. Ez a közlés is egyre csúszik, lassan arra a sorsra jut, mint az áttérés időpontja. A céldátum első - a Medgyessy-kormány által tett - deklarálása szerint már tavaly év eleje óta euróval kellene fizetni.

Medgyessy Péter 2003-ban jelentette be, a kormány a jegybankkal egyetértésben úgy döntött, hogy Magyarország 2008-tól kíván csatlakozni az euróövezethez. A kormány a jegybankkal egyetértésben elfogadott programja szerint 2008-ra a magyar gazdaság teljesíti az euróövezeti tagsághoz szükséges maastrichti kritériumokat, vagyis az infláció 3 százalékosra, a belső államadósság a GDP legfeljebb 60 százalékára, az államháztartás hiánya pedig a bruttó hazai termék 3 százalékára csökken.

Később - még mindig 2003-ban - a közép-európai csatlakozó gazdaságok költségvetési problémái miatt a pénzügyi és politikai elemzők már arra hajlottak, hogy 2009-re tolják ki a lengyel, a magyar és a szlovák euróövezeti csatlakozás időpontját.

Egy évvel később, 2004-ben Draskovics Tibor pénzügyminiszter 2010-re tolta ki a dátumot. További tizenkét hónap múltán Járai Zsigmond jegybankelnök az euró 2010-es bevezetését elvileg még lehetségesnek tartotta, ugyanakkor elmondta, nagyon rosszat tett a piacnak a bevezetési céldátum többszöri módosítása. Járai szerint a bevezetési céldátum kitolásának politikai és gazdasági következményei is vannak: politikailag egy idő után nehéz lesz menedzselni, hogy a szomszédos országokban már bevezették az eurót.

"Az a gyanúm, ha így haladunk, Romániában is hamarabb lehet euró, mint nálunk" - mondta akkor az MNB elnöke, 2005 szeptemberére pedig már egyenesen lehetetlennek tartotta a 2010-es bevezetést. Ugyanekkor Veres János még kitartott amellett, hogy a megfelelő hiánycsökkentési folyamat akár 2008-ra elvezethet az euróhoz szükséges kritériumok teljesítéséhez.

A választások is csúsztatnak

Az elemzők 2006-ban már egyöntetűen 2013-2014-re tették a közös valuta bevezetését, amit többek között a 2010-es választásokban rejlő költségvetési kockázattal indokoltak. Veres János is feloldotta a 2010-es céldátumot. Később ugyanebben az évben teljes az egymás melletti elbeszélés euróügyben: míg a kormányzat lebegteti, illetve a mindenkinél korábbi 2011-et kommunikálja, az elemzők, valamint a külföldi szakértők 2014 előtt nem látják reális esélyét a pénzcserének.

Tavalyelőtt egy informális találkozón egyeztetett egymással Gyurcsány Ferenc és Simor András, szó volt ugyan az euró bevezetésének technikai feltételeiről, de céldátum már nem került szóba. A múlt évben Veres János hangsúlyozta, hogy céldátum ugyan nincs, de az eurót bármikor bevezethetik. Szerinte megvan annak a lehetősége, hogy az ország 2009-ben belépjen az ERM-árfolyamrendszerbe, és 2011-ben bevezethesse a közös valutát. Ennek azonban feltétele a konvergenciaprogram megvalósulása. (A szakértők ekkor 2013-at emlegetik a legkorábbi reális dátumként.)

Idén februárban Gyurcsány Ferenc a Reutersnak azt nyilatkozza, hogy az euró bevezetésére 2012 előtt nem kerül sor, de nem lát okot arra, hogy azt 2014 utánra kellene halasztani. Márciusban Gyurcsány ismét a Reuters-szel közölte, hogy a magyar kormány legkésőbb szeptember 30-ig ki akarja tűzni az euró bevezetésének céldátumát.

Májusban Bajnai Gordon miniszterelnök már azt mondta, Magyarországnak versenyképessé kell válnia még azelőtt, hogy az ország meghatározná az euróbevezetés dátumát. Bajnai szerint, ha nem így járnánk el, az euró korai bevezetése hosszú időn át tartó stagnálással járna.

Egy júniusi eseményen pedig azt közölte: a kormány az elmúlt hatvan napban több gyors, fájdalmas, de elkerülhetetlen lépést tett a költekezés visszafogására és a növekedés megindítására; az egyensúly "kordában tartása" után gyorsan lehet teljesíteni az euró bevezetéséhez szükséges egyéb kritériumokat. Céldátumot nem említett.