Érinthetetlen magyar banki bónuszok

A nyugati államokban a válság miatt szinte napi témává vált a bankárok fizetése, Franciaországban pedig a hét elején olyan szabályozást vezettek be, amely komolyan átszabja a bankvilág juttatási rendszerét. Magyarországon a jelek szerint nincs esély a bónuszrendszer átalakítására.

Nicolas Sarkozy francia elnök a múlt héten az Élysée-palotában találkozott a francia bankvilág vezetőivel, a válság kirobbanása óta immár hetedik alkalommal. A jelek szerint a csúcstalálkozó eredményes volt, az elnök ugyanis több olyan intézkedést is bejelentett, ami a bankárok fizetésének szabályozását szolgálja - feltehetően a bankárfizetésekről álmodozni sem merő átlagpolgárok legnagyobb örömére.

Sarkozynek azt sikerült lenyomnia a bankok torkán, hogy a brókerek és bankárok fizetésen kívüli, extra juttatásait, azaz a bónuszokat, az eddigi gyakorlattal ellentétben ne egy összegben, hanem három évre elnyújtva fizessék ki. A teljes összeg csak abban az esetben jár majd, ha a bónusz évét követő két esztendőben is teljesülnek a teljesítményelvárások, azaz, ha valaki csak egy évben dolgozik jól, akkor elveszítheti a bónusz egy részét, aminek a harmadát amúgy is csak részvényben kaphatja meg.

A megrendeléskártya

A francia bankok közül több is állami segítségre szorult, de Párizs nem csak ezekre a pénzintézetekre alkalmazná az új bonus-malus szabályokat, hanem a teljes pénzügyi szektorra - a magánkézben levő bankok esetében az lenne a fő kényszerítő erő, hogy Sarkozy kijelentette: ne is álmodjon állami megrendelésről az a bank, amelyik nem felel meg az új elvárásoknak.

Az elnök azt tervezi, hogy a francia rendszer nemzetközivé válik, ha azt a G20 országok vezetői is elfogadják a szeptemberi, pittsburghi csúcstalálkozójukon. Bár vannak olyan jelek is, hogy ez nem fog menni.

A Le Figaro úgy tudja, hogy Sarkozy Németország és az Egyesült Királyság támogatásában bízik - ennek érdekében Angela Merkellel is találkozott. Sokak szerint ezzel a lépésével is már a jövő tavaszi választásokra készül Sarkozy.

Nálunk nem merült fel

A "vázolt téma az európai országokban egy izgalmas kérdés, amellyel Franciaországon kívül más országok is foglalkozhatnak, de nem tudunk arról, hogy Magyarországon lenne ilyen témájú szabályozási javaslat" - közölte érdeklődésünkre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

A Pénzügyminisztérium (PM) szerint ez a téma a banki önszabályozás keretében vetődhet fel. "Mivel létrejött egy megállapodás a miniszterelnök és a Bankszövetség között a banki magatartási kódex kidolgozásáról, addig, amíg ez el nem készül, s ki nem derül, hogy elegendő-e vagy sem, központi eszközökkel további szabályozási korlátokat nem kívánunk felállítani" - közölte kérdésünkre a tárca.

A július közepén tartott magyar bankcsúcson nem is volt szó a bankárok fizetéséről és juttatásairól, hangsúlyosan csak az egyoldalú szerződésmódosítások kerültek szóba - sokak szerint ez utóbbi témával kapcsolatban sem sikerült áttörést elérni, a miniszterelnök és a bankok képviselői ugyanis csak abban állapodtak meg, hogy "ha egy mód van rá" a pénzintézetek két hónapig nem módosítják egyoldalúan a banki termékekre vonatkozó szerződéseket.

Ha nem tudom, nem fáj

A bankárok fizetésével és extra jutattásaival kapcsolatban feltehetően nem azért maradt el a vita, mert a magyar lakosság kevésbé fogékony a pénzvilág képviselőit bűnbakká tevő, sokak szerint populista hangokra, hanem részben azért, mert Magyarországon egyszerűen nem is lehet tudni, mennyit keresnek a bankárok, így azon fel sem lehet háborodni. Az [origo] megpróbálta megtudni, milyen vastag boritékot vihetnek haza a magyar bankárok a hó végén, de egyik magyarországi bank sem adott számszerű információt vezetői juttatásairól.

A moratórium ideje alatt a kormány és a bankok előkészítik a szabályozási környezet módosítását, és létrehoznak egy magatartás-kódexet, amelyet a kormányzat szándékai szerint minden magyarországi bank számára kötelező érvényű lesz. A kódex célja az úgynevezett cinikus indokok (például áfaemelés) kizárása lesz, vagyis ilyenekre hivatkozva a bankok nem módosíthatják majd a szerződéseket egyoldalúan - azaz, a kódex, ahogy a felügyelet az [origo]-val közölte, nem foglalkozik juttatási kérdésekkel.

Kérni lehet, kötelezni nem

"Magyarországon nincs lehetőség a franciországihoz hasonló szabályozásra, mert nálunk nem volt szükség a bankrendszer állami kisegítsére, márpedig a fizetésekbe való beleszólást ez tette volna lehetővé" - fejtette ki Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója, aki szerint semmi sem indokolja, hogy a pénzügyi szektorban szabályozzák a bérezést, ha más ágazataokban nem teszik ezt meg.

VÉSZ: nincs realitása

A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) elnöke, Éliás Ádám szerint a bónuszok szabályozásának Magyarországon nincsen realitása, hisz nálunk a "legfelháborítóbb jogtiprást, az egyoldalú szerződésmódosítást is büntetlenül végezhették a pénzintézetek".

Hasonlóan látja Seregdy Tamás, a Clarté Consulting ügyvezetője, aki szerint a két országban különböző a bankrendszer struktúrája és jogi helyzete. A magyar piacon nincs olyan nagy kereskedelmi bank, amelyben komoly résztulajdona van az államnak, a pénzintézetek jellemzően külföldi tulajdonban vannak, így az alkalmazottak jutattásainak rendszere a tulajdonosok hatásköre. "A bankokat ebben a helyzetben legfeljebb kérni lehet a bónuszrendszer átalakítására, kötelezni azonban nem" - mutatott rá Seregdy.

A fenti vélemények ugyan egybecsengenek, de az is igaz, hogy az államnak számos eszköze van arra, hogy az általa követendőnek tartott irányba vigye el az üzleti élet szereplői által követett magatartást - a francia példa is arra utal, hogy nem csak jogszabályi úton lehet kikényszeríteni a jutattási rendszer átalakítását, hanem esetleg üzleti úton (Párizsban az állami megrendeléseken keresztül hatottak a bankokra).

Ezzel együtt kétségtelen, hogy a magyar bankárok juttatásait a külföldi tulajdonosok határozzák meg, de a magyar jog szabályozza, így abban az esetben sem kell feltétlenül magyar hatásokkal számolni, ha az anyabankok saját országukban esetleg beleesnek a szabályozási körbe.

Nem feltétlenül a bónuszhoz kell nyúlni

"Nem is lenne jó egy ilyen szabályozás" - vélekedett Müller János, aki úgy látja, hogy a nemzetközi szakemberek szerint is a lehettő legrövidebbre kellene fogni az állami jelenlétet a bankokban, a piac ugyanis ki fogja kényszeríteni, hogy hatékonyak legyenek a banki juttatási rendszerek.

Seregdy szerint az elsődleges kérdés az, hogy a tulajdonosok miképp határozzák meg az elérendő célokat, a juttatási rendszernek ugyanis ezeket a célkitűzéseket kell szolgálnia. Az alapcél minden piaci alapon működő cégnél a profit maximalizálása, és természetesen akkor optimális a működés, ha a hosszabb távú profit-maximalizálásra törekszik a vállalat. "Lehetnek azonban kiegészítő célok is, mint például bankok esetében a kockázati céltartalék minimalizálása, a létszám csökkentése, a működési költségek minimalizálása, vagy épp a piaci aktivitás növelése. Az ezek közötti választás a banki vezetés és végső soron a tulajdonosok feladata" - mutatott rá Seregdy.

A Clarté Consulting ügyvezetője szerint nem egyértelmű az sem, hogy épp a bónuszrendszer átalakítása-e a legalkalmasabb eszköz arra, hogy csökkenjenek a rossz döntések a pénzintézetekben. Kétségtelen, hogy a bankoknak van a kockázatok kezelésére belső szabályzata, vannak mindenkire érvényes törvények, felügyeleti szabályok, azaz egy komoly rendszer őrködik a rendszer biztonságán. Mindezek mellett felmerül, hogy mit tekintendő "rossz" döntésnek, illetve "jó" teljesítménynek, hiszen ezek a szubjektív fogalmak piacról, piacra, bankról, bankra változhatnak és nem egyértelműek.