Egyre kevesebbet hagyunk az államra

Tavaly közel másfél milliárd forintos nagyságrendű vagyont örökölt az állam, de évről-évre csökken az állami vagyonnak ez a fajta gyarapodása, mivel az örökös-kutatás egyre nagyobb üzletnek bizonyul az ezzel foglalkozó ügyvédi irodák számára, így tevékenységüknek köszönhetően a hagyaték több mint felére előbb-utóbb jelentkezik örökös.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., és így végső soron a magyar állam 1,460 milliárd forinttal gyarapodott örökösödés révén a múlt évben, és ennek az összegnek közel tizedét fordította a vagyonkezeléssel kapcsolatos költségre - tudta meg a szervezettől az [origo].

A 2360 hagyatéki ügy során örökölt vagyon nagy részét azok az ingatlanok tették ki, amelyek tulajdonjoga 100 százalékban az államra szállt, kisebb hányadát pedig a tört tulajdonrészek, illetve pénzeszközök jelentették. Az ingóságok, gépjárművek, illetve üzletrészek elhanyagolható arányt jelentenek a hagyatékban.

A hagyaték közel fele Budapestről, illetve Pest megyéből származott, aminek a népesség számán túl az is oka, hogy a fővárosban élők jóval magányosabbak mint a vidékiek, ritkábban fordul elő, hogy bár közeli rokonuk már nincs, valaki mégis gondoskodik róluk és ennek megfelelően rendezik az öröklés kérdését.

Ritka a végrendelet

A magyar állam örökölhet végrendelkezés, vagy törvényes öröklés alapján. Utóbbira akkor kerül sor, ha nincsen törvényes öröklésre jogosult, vagy van, de az a hagyatékot visszautasítja. Ezek a gyakoribb esetek, csak elvétve fordul elő, hogy valaki végrendeletében az államra hagyja vagyonát.

Az államot az örökség nem utasíthatja vissza, csak abban az esetben, ha az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában a hagyaték fekvési helye szerinti helyi önkormányzat javára lemond a vagyonról.

Egyre nagyobb üzlet az örökös-kutatás

Az állam évente nagyságrendileg hasonló összegeket örököl, mint tavaly, de jelentősen csökken az állami hagyatéki vagyon az örökös-kutatás miatt.

Egyre gyakoribb ugyanis, hogy ügyvédi iroda kutatja fel az esetleges örökösöket és nevükben folytatott per eredményeként az öröklés évét követően - esetleg évekkel később - kerül vissza az örököshöz jogos örökségük az irodának fizetett sikerdíj fejében. Mára az örökös-kutatás eredményeként a hagyatékok 60-70 százalékára jelentkezik végül örökös, ez esetben gyakorlatilag az állam nem örököl.

A hagyatékkal kapcsolatos minden peres és nem peres ügyben - a Kincstári Vagyoni Igazgatóság jogutódjaként - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jár el, gyakorolja a törvényes örököst megillető jogokat és viseli a hagyatékkal kapcsolatos terheket.

Amennyiben a hagyaték eladósodott, a tartozásokért csak korlátozott mértékben, a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel az állam.

Az állam öröksége (2008)

	Ügyszám (darab)	Nyilvántartási érték (millió forint)
Ingatlan 1/1 tulajdoni hányad	296	765,7
Ingatlanrész törthányad	923	330,3
Gépjármű	66	33,4
Pénzeszközök	848	323,8
Ingóság	301	0,4
Üzletrész	23	6,4
Összesen	2360,0	1460,0

Forrás: MNV Zrt.

Ha több mint egy év eltelik azután, hogy a közjegyző kibocsátotta a hagyatékátadó végzést, akkor a később felbukkanó, addig ismeretlen örökösnek bírósághoz kell fordulnia a hagyaték megszerzéséért.

Tavaly 108 ilyen jellegű perre került sor. Amennyiben az állam örököl egy lakást, melyet értékesít, mert nincs rá szüksége, és ezt követően jelentkezik az örökös, aki megnyeri a pert, akkor a lakást nem igényelheti, csak annak értékesítési összegét. Az ingatlan értékesítését követő 5 év elteltével bíróság előtt kikényszeríthető igény a magyar állammal szemben már nem támasztható.

Sok a lim-lom az államra szálló hagyatékban

Az ingóságokat nem tárolja a Magyar Állam, általában egyben értékesíti az állami tulajdonú KIVING Kft.-nek. Az ingóságok ötöde értéktelen kacat, amit zártkörű pályáztatással lomtalanítanak. A vagyonkezelésben maradó vagyont, vagyis az ingatlanokat az MNV Zrt. kezeli, vagy dönt annak hasznosításáról.

A résztulajdoni hányadú hagyatéki ingatlanokat értékesítik a vételi szándékkal élő, elővásárlási joggal rendelkező tulajdonostársak részére, az 1/1-es ingatlanokat pedig a vagyontörvény szerinti formákban hasznosítják, általában értékesítik egy éves kivárási idő után. Ez azért hasznos, mert egy éven belül jelentkező örökös esetén könnyebb az elszámolás, ha természetben tudja az állam kiadni a hagyatékot.

A hagyatékból befolyt összeg a központi költségvetésbe kerül, nincs külön meghatározott, elkülönített felhasználása.