Az új jogszabályok értelmében a pénztárak az egyes portfóliók korlátozott részét, a növekedési portfóliók vagyonának 35 százalékát, míg a kiegyensúlyozott és a klasszikus portfóliók vagyonának 20, illetve 5 százalékát tarthatják nem forintban denominált eszközökben, döntően tehát külföldi részvényekben és állampapírokban.
Ez azt jelenti, hogy a pénztáraknak a mostaninál vagyonuk nagyobb részét kell a hazai részvényekbe és államkötvényekbe fektetniük. "Jelentősen stabilizálhatják a magyar állampapírpiac likviditását és a hazai részvénypiacnak is komoly lökést adhatnak a rendelkezések" - véli Pillár Zsolt, a Generali Alapkezelő befektetési igazgatója.
A jogalkotó haladékot biztosít a rendelet hatályba lépésekor az előírt limit fölötti külföldi eszközöket tartó pénztárak számára. A jogszabályi követelményeknek idén december 31-ig, illetve - a növekedési portfóliók esetében - jövő év szeptember 30-áig kell megfelelni.
A devizamegfeleltetési szabályok minden bizonnyal pozitív hatással lesznek a magyar részvénypiacra, hiszen ha a magánnyugdíjpénztárak több magyar eszközt tartanak a portfólióikban, akkor a jellemzően hazai befektetők érdeklődésére számot tartó kis- és közepes kapitalizációjú társaságok papírjaiba újra visszatérhet a vásárlóerő.