Nem mi kaptuk a legnagyobb válságpofont

Lengyelország és Csehország meglepően jól áll a gazdasági válságban, az [origo] által megkérdezett bécsi szakértő még növekedést is elképzelhetőnek tart Varsóban. Mindeközben a magyar GDP esése nem egyedülálló a térségben: a negatív ranglistán felzárkózott mellénk Szlovákia, Románia és Szlovénia. A szűkebb régiónkon kívül eső Ukrajnában és a Baltikumban viszont még bizonytalanabb a helyzet.

"A gazdasági válság szétzilálta a kelet-közép-európai országok - korábban nagyjából együtt mozgó - mezőnyét" - mondta az [origo]-nak Richter Sándor, a Bécsi Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet (WIIW) vezető közgazdásza. Egy-másfél évvel ezelőtt még ugyanis szinte a teljes régió gombamódra növekedett - Magyarországot kivéve -, mostanra viszont különböző csoportokra tagolódott a térség.

Jelenleg úgy tűnik, három ország lehet képes jól átvészelni a 2008 végi, 2009 eleji sokkot: Lengyelország, Csehország és Bulgária. Lengyelország minimális növekedésre is képes lehet, miközben az EU 27 tagállamában átlagosan 3,9 százalékos visszaesésre számít idén a bécsi kutatóintézet. (Az IMF egyébként 0,7 százalékos lengyel GDP-zsugorodással számol, félhivatalos lengyel kormányzati számítások ugyanakkor 0,3-0,4 százalékos növekedéssel kalkulálnak, és a lengyel nemzeti bank is enyhe pluszra számít.)

A csehek is jól állnak

Richter szerint a cseheknél elhanyagolható mértékű GDP-esés várható idén, míg a bolgároknál is mindössze 3 százalékos lesz a csökkenés. Ez a három ország tehát mindenképp kiemelkedik a kelet-közép-európai szomszédok közül, hiszen mind jobban teljesít majd az EU-átlagnál is.

A legrosszabb "csoport" azonban ma már nem egyedül Magyarországot jelenti, csatlakozott hazánkhoz Románia, Szlovákia és Szlovénia - ezek az államok az EU-átlagnál nagyobb visszaesésre számíthatnak. Közülük három ország kapta a legnagyobb pofont a mostani válság során - fogalmazott Richter.

A WIIW kutatásai szerint 2008 második negyedéve és 2009 első negyedéve között ugyanis a három legnagyobb GDP-esést elkönyvelő állam Románia, Szlovákia és Szlovénia volt szűkebb térségünkben. (A tőlünk távolabb eső, speciális helyzetben lévő balti államok ennél nagyobbat zuhantak - erről az [origo] hétvégi cikkében olvashattak.)

Románia, Szlovákia és Szlovénia ezzel utolérte a negatív versenyben Magyarországot, a hazaihoz hasonló mértékben esik a trió bruttó hazai terméke. Nagyjából 6-9 százalékos nagyságrendű GDP-mínuszok láthatóak ezekben az országokban az első negyedévben, és éves szinten is 4-7 százalékos gazdasági zsugorodásra lehet számítani náluk. Magyarország helyzete tehát relatíve javult, lemaradásunk Szlovákiához és Romániához képest legalább nem nő.

Eurózónázók: Szlovénia és Szlovákia

Szlovákiát és Szlovéniát külön kiemelte Richter, miután ez a két ország vezette be térségünkben az eurót. Míg azonban a szlovákok túl erős átváltási árfolyammal csatlakoztak az eurózónához, Szlovéniában évek óta egészséges gazdaságpolitikát folytattak, ezért a délszláv országban kisebb kockázatokat rejt magában az euró bevezetése, mint északi szomszédunknál.

Szlovákiában ugyanis az euró árfolyamát olyan szinten szabták meg a bevezetéskor, ami forintban körülbelül 232 forint/eurós kurzust jelentene, tehát nagyon erősen. Ez Pozsony versenyképességét jelentősen rontotta, amit az is fokoz, hogy a szlovák gazdaság túlzottan egy iparágra koncentrál: az egy főre jutó autógyártásban korábban világelső volt az ország, márpedig ez az iparág szenvedte el az egyik legnagyobb visszaesést a mostani gazdasági válságban.

Nemcsak azok az országok teljesítenek az átlagnál rosszabbul Richter szerint, amelyek bevezették az eurót, hanem azok is, amelyek az euróhoz rögzítették a nemzeti valuta árfolyamát, esetleg valutatanácsot hoztak létre, amely mesterségesen erősen tartja a devizát.

Bulgária - egy kivétel, amely erősíti a szabályt

Erre példa a balti országok hallatlan zuhanása: Litvániában és Lettországban 19-22 százalékos negyedéves gazdasági visszaesést is regisztráltak az elmúlt két negyedévben. (Sőt, az észt ipar is 30 százalékkal esett, ahogy ez keretes írásunkból is kiderül.)

Richter hozzátette, a rögzített árfolyamú országok között egyedül Bulgária a kivétel, ott ugyanis szigorú költségvetési politikával párosult az erős valuta fenntartása. Így a válság idejére maradt költségvetési tartalék, hogy az állam mesterségesen beavatkozzon, és enyhítse a krízis hatásait.

Paradox módon egy olyan ország tudott tehát válsághelyzetben mégiscsak keynesiánus (keresletösztönző) gazdaságpolitikát alkalmazni - méghozzá kézzelfogható eredménnyel -, amely az állam gazdaságélénkítő szerepét korábban tudatosan figyelmen kívül hagyta. Régiónkon belül ugyanis Bulgáriában a harmadik legkisebb (körülbelül 3 százalék) a várható 2009-es gazdasági visszaesés.

WIIW-becslés a GDP alakulásáról (%)
Ország	2009	2010	2011
Csehország	-1,5	1,0	3,0
Magyarország	-6,5	-1,5	3,0
Lengyelország	0,8	1,5	3,0
Szlovákia	-5,0	0,0	1,0
Szlovénia	-4,0	1,0	3,0
Bulgária	-3,0	0,0	3,0
Románia	-6,0	0,0	3,0
Észtország	-16,0	-10,0	-2,0
Lettország	-20,0	-12,0	-2,0
Litvánia	-16,0	-13,0	-3,0
Tíz új kelet-közép-európai EU-tagállam	-3,3	-0,1	2,5

Ott járnak jól, ahol még nincs euró

"Azok az országok, amelyek egyelőre nem kötötték devizájukat az euróhoz, viszonylag jól teljesítenek" - hangsúlyozta Richter. Lengyelország és Csehország régiós vezető pozíciói vitathatatlanok, Magyarország pedig immár nem egyedül alkotja a lemaradók táborát, mert a forint gyengülése végül is a versenyképesség javulásához járult hozzá a válság idején. (Persze itt most nem a lakáshitelesek problémáiról van szó, hanem arról, hogy a gyengébb forint az exportáló magyar vállalatokat segíti.)

Richter hozzátette, a válság legrosszabb részén talán már túl vagyunk, és a rugalmas árfolyamok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az újjáéledő keresletet az euróhoz nem kötött devizájú országokból szolgálják ki a piaci szereplők.

Van olyan probléma, amit a válság old meg

"A válság bizonyos egyensúlytalansági problémákat átmenetileg kezel, másokat felerősít. A teljes kelet-európai térségben a folyó fizetésimérleg-hiány problémája egyre jelentéktelenebb, mivel az importfogyasztás nagyobbat zuhant, mint az exportbevétel" - véli Kutasi Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa.

Alapvetően az infláció mértéke is mérséklődött, így nem kell számítani kettős válságspirálra, amelyben a termelés zsugorodását felerősíti a gyorsan növekvő árak miatti bizonytalanság és fogyasztáscsökkenés - közölte Kutasi, a visegrádi négyek - Pozsony, Prága, Budapest és Varsó - teljesítményét elemezve.

Ugyanakkor az államháztartás egyensúlyát nem képesek tartani az országok. Magyarország tett erőfeszítéseket a (még így is módosított) hiánycél fenntartására, a lengyel, a cseh és a szlovák kormány viszont "elengedte" a hiányt, így várhatóan mindhárom országban a GDP 5 százaléka felett lesz év végére a költségvetés túlköltekezése. Igaz, ezen országok viszonylag csekély eladósodottsága megengedi a nagyobb kiadásokat Kutasi szerint. (Ezzel szemben Magyarország bruttó államadóssága a GDP 77 százalékára rúg.)

Csehországban az ottani pénzügyminiszter legutóbbi kijelentése szerint 7 százalékos költségvetési hiány sem kizárt. Egyes elemzők hasonlóra számítanak Lengyelországban is, ahol a kormány egyelőre 5 százalék körüli deficittel számol hivatalosan, de gyorsan reagált az elszaladó kiadásokra.

Több állami vagy állami résztulajdonú cég privatizációjára készülnek ugyanis a lengyelek. Így például újabb 10 százalékos tulajdonrészt akarnak eladni Európa második legnagyobb rézipari konszernjében, a KGHM cégben. A lépés ellen rögtön tiltakozni is kezdett a Szolidaritás szakszervezet, alighanem a kormányfő ezért mondott le az eredeti ötletről, miszerint a KGHM 42 százalékát képviselő teljes állami részvénypakettet eladták volna.

Ukrajnában súlyosak a gondok

Nemcsak a kelet-közép-európai, hanem a kifejezetten kelet-európai országokban is súlyos pusztítást végzett a gazdasági világválság. "A legsúlyosabb helyzet a volt szocialista országok és utódállamaik közül talán Ukrajnában alakult ki" - véli Ludvig Zsuzsa, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa.

A balti államokban számszakilag nagyobb a GDP-visszaesés - Litvániában mínusz 22 százalék fölötti volt a második negyedéves zuhanás, Ukrajnában viszont a becslések 18-20 százalékos mínuszokról szólnak. "Mindazonáltal ezek a kis országok talán könnyebben kilábalhatnak a válságból, mint a komoly szerkezeti problémákkal küzdő nagyok" - véli Ludvig, aki szerint Ukrajnában elhúzódó válságra kell számítani. Itt ugyanis a globális visszaesés helyi problémákkal ötvöződött.

Ukrajnában a világgazdasági válság negatív hatása különösen súlyosan érintette az acélipart, a színesfém-feldolgozást, az autóipart és a pénzügyi szektort. Ezek közül két ágazat hagyományosan erős Ukrajnában - az acél- és a színesfémiparról van szó -, és ezt a szerkezetváltásra szoruló, nehéziparra koncentráló nemzetgazdaságot az egyik legrosszabb pillanatban kapta el a válság.

Felfutóban voltak

Az autóipar és a pénzügyi szektor felfutóban volt Ukrajnában a válság előtt, a nemzetközi autókereslet csökkenése azonban visszavetette a járműgyártást, a globális pénzügyi válság pedig Ukrajnában erősen megrázta a bankszektort. Az ukrán pénzügyi ágazat sajátossága Ludvig szerint, hogy a válság előtti években kezdtek befektetni ide a külföldi vállalatok, és ezt a folyamatot akasztotta meg a krízis. Most éppen a külföldi anyabankok igyekeznek menteni a menthetőt, és tőkepótlással segítik ukrán leányvállalataikat. A magyar OTP is komoly segítséget ad egyébként ukrán leányvállalatának.

Ludvig szerint az ukrán gazdaságot emellett még két tényező hátráltatja. Az egyik az orosz-ukrán politikai-gazdasági-diplomáciai vita, amely általában a gázviták során csúcsosodik ki, de más területeken is komoly károkat okoz.

További akadályozó tényező az ukrán belpolitikai válság: a kormány és az államfő, illetve a pártok egymás közti vitái megnehezítik a döntéshozatalt, de néha még a meghozott döntések végrehajtása is kétséges - jegyezte meg Ludvig Zsuzsa -, mert amiről, mondjuk, a kormány határoz, arról másnap az államfő kijelentheti, hogy nem érvényes.

Ludvig szerint noha vannak pozitív jelek is a gazdaságban, azonban az ukrán gazdaság kilábalása 2010 előtt aligha kezdődik el. Az ipar ugyan havi szinten javulást mutat, de ez azt jelenti, hogy idén az eddig eltelt hónapokban összesen nem 30, hanem "csak" 26 százalékos a legfrissebb adatok szerint a visszaesés.

Ahol még nincs euró, ott jobb az ipar?

A lengyel ipar az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal bővült júniusban, ez az euróövezet átlagához képest nagyon jó eredmény, hiszen ott 0,6 százalékos volt a visszaesés. A cseh ipar még a lengyelnél is jobban teljesített - 3 százalékos volt a havi emelkedés prágai adatok szerint. Bulgáriában viszont kedvezőtlen adatok láttak napvilágot. Bár sem a lengyelek, sem a csehek, sem pedig a bolgárok nem tagjai az eurózónának, Szófia az euróhoz köti devizája árfolyamát, így nem meglepő, hogy náluk az ipar 1,1 százalékkal zsugorodott júniusban. Egyes szakértők szerint a kelet-közép-európai gazdaságok közül azok tudnak jobban alkalmazkodni, amelyek egyelőre nem vezették be az eurót. Bizonyítják ezt az éves számok is: Lengyelország az egyik legjobban teljesítő az ipart tekintve kontinensünkön (mindössze 4,3 százalékkal zsugorodott náluk az ipar), miközben az eurót Kelet-Közép-Európában elsőként bevezető szlovénoknál egy év alatt 22,2 százalékkal esett vissza a termelés. A rendkívül szigorú pénzpolitikát folytató Észtországban még ennél is drasztikusabb a csökkenés: 30,1 százalékkal maradt el a balti állam a 12 hónappal ezelőtti teljesítményétől.