Bizalmi hálózatokkal a válság ellen

A gazdasági válság egyik fő oka a bizalomhiány, így a személyes bizalomra épülő üzleti hálózatok szerepe felértékelődik - vannak is jelek, amelyek szerint Magyarországon is aktivizálódnak ezek a szerveződések, de a rövid távú költségek egyelőre elnyomják a hosszú távú előnyöket. A tapasztalatok szerint a magyar vállalati kör jóval kevésbé nyitott, mint a nyugat-európai, vagy épp a tengerentúli.

"Októberben üzleti találkozót szervez a keresztény üzletembereket és vállalkozásokat tömörítő ÉrMe Üzleti Hálózat, amelyre várnak minden olyan vállalkozást, amelyek számára fontosak az emberi és az üzleti értékek" - jelentette be a szervezet.

Tőlünk nyugatra, főleg az Egyesült Állmokban gyakoriak az efféle rendezvények, de Magyarországon első alkalommal kerül sor ilyen eseményre. A tíz éve létező, de eddig szélesebb körben nem ismert ÉrMe egyik deklarált célja az, hogy saját értékrendje és tapasztalatai alapján, lehetőség szerint minél szélesebb körben hozzájáruljon a gazdasági válság negatív hatásainak enyhítéséhez, a "túlélési esélyek javításához, továbbá egy erkölcsösebb és értékközpontúbb gazdasági környezet kialakításához".

Több bizalom, kevesebb költség

Az ÉrMe aktivizálódását morális és üzleti értelemben is lehet értelmezni. Az első szempont szerint az üzleti hálózat célja az azonos értékeket valló üzletemberek összefogása, a második szerint azonban ennek akár üzleti értelemben is lehet pozitív üzenete - főleg, ha a tagok különböző ösztönző eszközöket is bevetnek (ilyenek például a voucherek és az egyéb, hálózaton belül használható kedvezmények).

A tisztességes üzletszerzés, a becsületes munkavégzés, a pontos elszámolás ugyanis nem csak morális, hanem gazdasági értékek is - és bár konkrét értékük nehezen becsülhető meg, de könnyen el lehet képzelni, hogy mennyivel kevesebbe kerülne üzletelnünk, ha bízhatnánk a partnereinkben, és azt is tudhatjuk, hogy nagyon sokba kerülnek a nem megbízható üzletfelek. A bizalmi kapcsolatok jelentőségét nagyban is meg lehetett a közelmúltban tapasztalni, elég csak arra gondolni, hogy miképp állította le a bizalom hiánya szinte az egész nemzetközi pénzügyi rendszert a Lehman Brothers tavaly szeptemberi csődje után.

A közgazdasági szakirodalomban tranzakciós költségeknek nevezett tételek (azaz azok a költségek, amiket a tranzakció létrehozása érdekében vállalunk) jelentősen csökkenthetők, ha a felek között megvan a bizalom, és főleg ha ez a bizalom hosszú távon meg is marad. Amennyiben a bizalom hiányzik, akkor kénytelenek vagyunk egyéb eszközökkel bebiztosítani: ilyen eszköz a jogrendszer, a rendőrség, a szerződések teljesítését kikényszerítő államigazgatási rendszer. A tapasztalatok alapján a bizalmi tőkére épülő hálózatok kiépítése rövid távon költséges is lehet, de hosszú távon jót tesz a vállalkozásoknak, üzleti szempontból is.

Az értékrendi alapon szervező hálózatoknak a fenti előnyök mellett hátrányaik is vannak. A legnagyobb talán abból adódhat, hogy jelentősen beszűkítik a versenyt, hiszen a hálózaton belüli üzletelés azt is jelenti, hogy aki nincs a hálózatban, az kimaradhat az üzletből. A kérdés elsősorban az, hogy milyen üzleti kapcsolatok esetében ér többet a megbízhatóság a versenyből adódó hatásoknál - a hálózatra szavazó üzletemberek szerint ezek a kapcsolatok vannak többségben.

Személyes bizalmi kapcsolatok

Válságidőszakban tehát komoly versenyelőnyt hozhatnak a személyes bizalmi kapcsolatok, az üzleti hálózatokhoz való tartozás, de Magyarországon ennek ellenére nem tapasztalható áttörés ezen a fronton sem. "A válság nemhogy összébb terelte volna a vállalatokat, hanem éppen izolálta őket" - mondta Éder Géza, aki a dunántúli vállalatokat tömörítő Pannon Gazdasági Hálózat (angol rövidítéssel PBN) részéről nyilatkozott az [origo]-nak. Tapasztalatai szerint a cégek inkább bezárkóztak a válság hatására, és az eddig működő megoldások - mint például a közös képzések - szintén elakadtak. A veszteségminimalizálás jelszavával inkább a saját stratégiájukat követik, ami hosszabb távon nem feltétlenül optimális megoldás.

Hálózatok Magyarországon

Az értékrend alapján szerveződő hálózatokra több példa is volt már Magyarországon - voltak közöttük sikeresek és kevésbé sikeresek is. A méltányos, nem "kisemmiző" kereskedelemre törekvő Fair Trade ugyan nem hazai találmány, de itthon is sikeresen működik. A magyar termelők és kereskedők helyzetbe hozását célzó Magor inkább politikai felhangot kapott, és bár mág most is léteznek a hálózathoz tartozó boltok, de sokat már be is kellett zárni, és a Magor Mozgalom honlapja sem működik.

Éder Géza szerint a bizalmi hálózatok segítenének a kibontakozásban, viszont épp az ellenkezője a tapasztalat. A nagy vállalatok a külföldi anyacégek irányába nyitnak első sorban, a "lefelé" való kapcsolatépítést pedig alapvetően nehezíti a rossz termékminőség - ismerte el a PBN szakértője. Tartanak a konkurencia erősödésétől, míg a beszállítóktól magas színvonalat kívánnak meg - ebben a környezetben nehéz a hálózatépítés. Éder szerint minden hálózat és összefogás támogatandó, és lehetségesnek tartja, hogy ezek létrejöttét egy vallás, ideológia vagy bármilyen kapocs segíti - azt is hozzátette azonban, hogy az ő személyes tapasztalatai alapján a szolidaritás nem igazán működik a mai Magyarországon.

Nem a válsággal születtek

Újszászi Györgyi, a Védegylet Fair Trade munkacsoportjának vezetője rávilágított, hogy a hálózatosodás jelensége nem a válság kapcsán tűnt fel: mind a fogyasztók, mind a termelők és a kereskedelmi láncban résztvevők oldaláról megjelent ugyanis már korábban is az igény a megbízhatóságra. A termékutat a lehető legrövidebbre csökkentő fair trade esetében a bizalom alapja a védjegy. A termelő és a kereskedő, a kereskedő és a fogyasztó között egy többször ellenőrzött márkajegy garantálja a bizalmat.

A kapcsolat a kisebb hálózaton belül szorosabb, viszont a nagyobb kör nagyobb ismertséget is jelent, így Újszászi Györgyi szerint minden hálózati méretnek lehet előnye. A hasonló gondolkodású emberek összefogása erősebbé teszi a hálózatot, tehát a sikeres együttműködésnek fontos feltétele a közös platform.

A személyes kapcsolatokban is van előnye a méltányos kereskedelemnek, mivel a védjegy bizonyos alapelvek betartását szavatolja - magyarázza Lengyel Péter, a Fair Trade Center kereskedelmi vezetője. A Fair Trade-et elsősorban a gondolkodásmód tartja össze, nem a személyes viszonyok. A rendszer ugyanis láncként épül föl: a termelőktől négy nagykereskedő veszi meg a terméket, akik továbbadják azt a kiskereskedőknek (Európában körülbelül 3000 ilyen van). A hálózatot tehát a négy nagy tartja össze, nem a termelők és az értékesítők kapcsolata.

Már tanítják is

Az Egyesült Államokban immár hagyományokkal rendelkező marketingeszköznek minősül a "networking". Az üzleti hálózatok segítik a tulajdonosokat és csapataikat, hogy folyamatosan fejlesszék cégeiket.

Az 1980-as években elterjedő módszert iskolákban és magánképzéseken tanítják. Az amerikai szakirodalom meghatározása szerint az üzleti hálózatokat a hasonló gondolkodású emberek hozzák létre, hogy általuk bővítsék üzleti lehetőségeiket. A módszerrel csökkenthetőek a költségek, amit egyébként kapcsolatépítésre vagy akár reklámozásra fordítanának a cégek. Az internet elterjedése pedig, a folyamatot meggyorsítva, bárki számára lehetővé teszi kedvező üzleti hálózat felépítését.