Gyenge lábakon áll a kódexellenes liga

Van olyan magyarországi bank, amely kijelentette, hogy nem írja alá bankok működését szabályozó, múlt héten elfogadott kódexet. Az Axa igazgatója szerint kódexellenes koalíció is létrejöhet, ami azonban nem ígérkezik túl erősnek.

A hosszú egyeztetések során véglegesített, múlt szerdán aláírt banki kódexet a lakossági piac döntő részét uraló bankok ugyan aláírták, de akadnak olyan pénzintézetek is, amelyek nem értenek egyet a dokumentummal, és nem is írták alá.

"Az egész kódexnek nincs értelme, semmi szükség nincs rá" - mondta az [origo]-nak Szekeres Tibor, a dokumentumot alá nem író Axa magyarországi vezetője. Szekeres szerint a magyar bankpiacot elég keményen szabályozzák a törvények, aki jogsértést követ el és megkárosítja a fogyasztókat, az ellen már most is lehet szankciókat alkalmazni. A szabályokat betartó, felelősségteljesen hitelező bankok pedig meg tudnak élni a piacból, így nincs sok értelme a dokumentumnak - állította.

A nagy bankok belementek

Az Axa-vezér szerint akár ketté is szakadhat a magyar bankrendszer a kódex miatt, sőt, a kódexet ellenzők akár közösen is felléphetnek, ha hátrány éri őket a dokumentum miatt. Bár az Axa mellett lehetnek más bankok is, amelyek elutasítják a dokumentumot (eddig mindössze 15-en írták alá a kódexet, a magyar piacon pedig csak bankból több mint 30 működik, pénzügyi szolgáltatóból pedig több mint 200 van), kétséges, hogy a bankrendszer tényleges kettészakadásáról lehet-e majd beszélni, hiszen a kódex aláíróinak piaci súlya több mint 90 százalékos - vagyis a nagyobb bankok mind az aláírók között vannak, és csak kisebb pénzintézetek esetében vetődhet fel a kivül maradás lehetősége.

Az [origo] pénteken megkereste a többi bankot, amelyek nem írták alá a kódexet, de hétfő délelőttig sehonnan nem érkezett válasz a kérdéseinkre. Az Axa annyit közölt, hogy a Bankszövetségen belül többször hangoztatta, nincs szükség a kódexre, és ezzel a véleményével nem is maradt egyedül.

"A magatartási kódex kialakítása előtt természetesen voltak egyeztetések, szakmai megbeszélések és szakmai viták is, csak a nézetek üztköztetéséből jöhet ki ugyanis jó eredmény. Végül olyan dokumentum született, ami elfogadható az egyeztetésben résztvevő felek számára és mindenek előtt a banki ügyfelek érdekeit szolgálja" - mondta az [origo]-nak Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója.

Müller tagadta, hogy kettészakadt volna a Bankszövetség. "Nem igaz, hogy olyan éles viták lettek volna, amelyek nem voltak áthidalhatók. Ezt mutatja az eredmény is"- fogalmazott Müller, aki hozzátette: a tagbankok konkrét lépéseit nem kommentálják, minden bank és egyéb pénzügyi intézmény önálló döntése, hogy a kódex hatályba lépésig csatalkozik-e a dokumentum aláíróihoz, vagy sem.

A nyilvánosság ereje

A kódex mindenképp kedvező, mivel az ügyfelek számára jobban érthető tájékoztatást nyújtanak majd az aláíró bankok. (Az [origo] több cikkben is foglalkozott a kérdéssel, a kódex előnyeiről és a kiskapukról is készült egy-egy anyag.) Ha az ügyfél a dokumentumot elfogadó bankba megy, akkor hivatkozhat magára a kódexre, azaz elvárhatja, hogy a bank a kódexben vállaltnak megfelelő szolgáltatásokat nyújtson. A kódexet alá nem író bankoknak esetlegesen számolniuk kell azzal, hogy az ügyfelek nem bíznak majd bennük, de ebben az esetben is tudnak "ügyfélbarát" lépéseket tenni, például olcsóbb termékeket kínálnak, vagy esetleg a kódexben megfogalmazottaknál is jobb kiszolgálást nyújtanak.

Aki nem írja alá a magatartási kódexet, annak a nyilvánosság erejével kell megküzdenie. Szekeres nem tart attól, hogy a kódexet alá nem író bankoknak kevesebb ügyfele lenne a jövőben emiatt, szerinte ugyanis az ügyfelek a kondíciók és a szolgáltatások minősége alapján fognak dönteni. Ha a dokumentumot elutasító bankok listáját nyilvánosságra hozzák, egyfajta feketelistaként, akkor az Axa meg fogja vizsgálni, hogy milyen jogi lépéseket tehet, mert ez akár hitelrontásként is felfogható. "Meggyőződésünk, hogy a banki közösség nagy többsége csatlakozni fog, az ügyfelek egyéni döntése lesz az, hogy kötnek-e hitelszerződést olyan bankkal, amelyik nem csatlakozott a kódexhez" - mondta Müller.

A PSZÁF listája szerint hétfő délelőttig a lakossági piacon tevékenykedő bankok közül az áruhitelezéssel foglalkozó Magyar Cetelem és Credigen, a Bank Plusz Zrt., a HBW Express Bank, a Sopron Bank, a Porsche Bank nem írta alá a kódexet. A KDB Bank, az Allianz Bank és az Aegon Hitel nincs fent a listán, de a cégek jelezték, hogy aláírják a kódexet. A bankoknak pedig december 1-ig van lehetőségük arra, hogy szentesítsék a dokumentumot. Számos cég esetében az anyavállalatnál van a labda, vagyis a tulajdonos dönt majd arról, hogy csatlakoznak-e a kódexet aláírók táborához.

Érthetőbb hitelezést!

A törvények Szekeres szerint megfelelően szabályozzák a piacot, így nem kódexkészítéssel kell foglalkozni, hanem a jogszabályokat kellene úgy átírni, hogy az utca emberi is megértse. "A régmúltban voltak olyan társadalmak, ahol az analfabétának felolvasták a törvénybe iktatandó szöveget, és ha az illető nem értette meg, akkor nem lett belőle törvény" - mondta az Axa első embere, aki szerint valami hasonlóra lenne szükség, a fogyasztók szempontjából érthető keretbe kellene foglalni a hitelezés szabályozó törvényeket.

A kódex megszületését éles viták előzték meg, Felcsuti Péter, a szervezet elnöke a hírek szerint a kódex miatt jelentkező ellentétek miatt távozott az elnöki posztról. "Ha felkérnének, akkor sem vállalnám el az elnöki posztot. Nagyon kemény harcokat kellene vívnom a tagokkal ahhoz, hogy komolyabb változásokat véghez lehessen vinni, és ezáltal transzparensebbé válhasson a bankpiac" - mondta Szekeres.