Majdnem másfél éve fejeződött be a XI. kerületi Lágymányosi-öböl közvetlen környezetének rehabilitációja. Park, sétány, strand, víziszínpad épült, a Kopaszi-gátra pedig 15 pavilon, deklaráltan vendéglátás céljára. Ezekben, ha nem számítjuk a hajóállomás bárját, a mai napig egyetlen étterem működik, a többi könnyűszerkezetes épület - a fejlesztő cég irodájának helyet adó kivételével - üresen áll.
A hányatott sorsú terület története újabb fordulatot vehet, a XI. kerületi önkormányzat csütörtöki képviselő-testületi ülésén ugyanis a polgármester, Molnár Gyula olyan javaslatot terjesztett elő, amely a "Budapesti Építészeti Nívódíjra felterjesztett park, szabadidő- és sportcentrum önkormányzati használatba vételéről" szólt.
A testület parázs politikai vita (ld. keretes írásunkat a cikk végén) után azt a határozati javaslatot fogadta el, amely még tárgyalásokra sem hatalmazza fel a polgármestert, hanem csak arra kéri fel, hogy az üzemeltetésre végeztessen részletes gazdaságossági számításokat, és tegyen javaslatot a hasznosítás szervezeti megoldásaira. A két első határozati javaslat több konkrétumot tartalmazott, de ezeket - elsősorban a Fidesz ellenkezése miatt - leszavazták a képviselők, illetve döntetlen alakult ki a voksolásnál, így nem ment át az első két javaslat a szavazáson.
Az előterjesztő Molnár az átvétel fő indokaként azt jelölte meg, hogy az utóbbi két év tapasztalata alapján a mostani többségi tulajdonosnak - azaz a Budafoki út mellé több mint százmilliárdból lakásokat, irodákat és szállodát tervező portugál befektetőcsoportnak, a Mota-Engilnek - "nem áll szándékában a közösségi fejlesztés teljes kapacitással történő üzemeltetése, miközben ugyanez nem mondható el az önkormányzatról".
Derűlátó tervek
Az eredeti előterjesztés szerint az önkormányzat üzemeltetné a Lágymányosi-öböl közpark területén levő ingatlanokat, karbantartaná a parkot, ellátná az őrzés-védelmi feladatokat, és ezzel párhuzamosan teljes mértékben részesedne a bevételekből. Mindez akkor válik valósággá, ha október végéig sikeresen lezajlanak a tárgyalások a nyitottnak mutatkozó jelenlegi üzemeltetőkkel.
Ebben az esetben az önkormányzatnak kellene tehát fedeznie a park kiadásait, ami az előterjesztés szerint 692 ezer euró évente - azaz a jelenlegi árfolyamok szerint valamivel több mint 190 millió forint. Ezt a tervek szerint a strand, a kikötők és az épületek bérbeadásából származó bevételeknek kell fedezniük, az összeg az önkormányzat becslése szerint 720 ezer euró, azaz 200 millió forint.
A legnagyobb tervezett bevételi tétel az épületek bérbeadása, itt 540 ezer euróval kalkulált az előterjesztés, a parkolóból és a rendezvényekből 60-60 ezer euróra számítanak, a kikötőből 40 ezer euróra, a strandból pedig 20 ezer euróra. A tervek valóra válását nehezítheti, hogy a környéken nem kiugróan magasak a bérleti díjak: információink szerint 10 euró körül mozog a gáton építettekhez hasonló adottságú üzlethelyiségek négyzetméterének bérleti díja - ugyanez a Nagykörúton belül többnyire 15-60 euró.
A piacelemzésre hivatkozó polgármester szerint nullszaldós üzemeltetésre van lehetőség, pluszbevételekre nincs, szó szerinti idézet szerint "a bevételeknek elegendőnek kell lenniük a park fenntartására fordítandó összegnek". Azt még a mostani ingatlanpiaci helyzet tükrében fölöttébb optimista előterjesztés is elismeri, hogy bár a bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lennie, de "ez alól nyílván kivételt képez az első üzleti év, hiszen a parkban található bérlemények, továbbá lehetőségek kiaknázása nem történhet az első percben százszázalékos kihasználtsággal".
A Kopaszi-gát jelenleg kihasználatlan épületeinek üzemeltetése tehát évi csaknem 200 millió forintjába is kerülhet a kerületnek - a költségek ugyanis biztosak, a bevételek azonban jóval kevésbé. A kerület vezetői azzal érvelnek, hogy ha bérbe adják az épületeket, akkor nullszaldóra kihozhatják az üzletet, de nevük nyilvánosságra hozatalát nem vállaló kritikus hangok szerint erősen kétséges, hogy ennyi bérletidíj-bevételt hoznának azok az építmények, éttermi és üzlethelyiségek, amelyeket a jelenleg a területet birtokló magánbefektető sem tudott kiadni.
Nem ilyennek képzelték
Az önkormányzat törekvését feltehetően az magyarázza, hogy legyen bármilyen gondozott, és ennek megfelelően - különösen nyári hétvégéken - sűrűn látogatott a gát és környéke, új arculatának megálmodói nyilván nem így képzelték el a 700 méter hosszú földnyelvet. A ránézésre korrekt minőségű, változatos kinézetű épületek kihaltan elég lehangoló látványt nyújtanak.
Pedig ha lennének bérlőik, az éttermek és kávézók bizonyára megtelnének vendéggel. A terület a lehető legalkalmasabb volna erre, elvégre jelenleg több száz méteres körzetben nincs lakóház, a zaj este sem zavarna senkit. Nem véletlen, hogy a rehabilitáció előtt évekig működött a West-Balkán nevű szórakozóhely, még korábban meg szabadtéri technopartykat rendeztek itt.
A korábban bejelentett és a mostani üzemeltető által ígért komplex ingatlanfejlesztés egyébként az eredetileg jelzett menetrendhez képest már jelentősen csúszik, ami a jelenlegi ingatlanpiaci klímában persze távolról sem egyedülálló. A beruházó Öböl XI. Kft. vezetője, Bruno Machado 2007 decemberében még azt mondta az [origo]-nak, hogy az építkezés 2008 végén kezdődhet, földmunkákon kívül azonban máig sem történt sok minden a területen. A Kopaszi-gát vendéglátóhelyeinek nyitását Machado akkor 2008 tavaszára tette, és a pavilonok el is készültek addigra.
Még azelőtt, hogy tudomást szereztünk volna a kerület szándékairól, megkérdeztük az Öböl XI. Kft-t, vajon az üzemeltetési költségek megugrásától tartva hagyta-e a cég eddig, közel másfél évig üresen állni az épületeket. Szörcsök Gabriella marketingvezető közölte, a park fenntartása kétségkívül sok pénzbe kerül, és az épületek hasznosításával fokozódó igénybevétele bizonyára hatást gyakorolna a fenntartási költségekre is, de nem ez a fő ok.
"Az egészen kicsitől a több száz négyzetméteresig nagyon sokféle épület van a gáton, külön-külön nehéz ezeket gazdaságosan működtetni. Ezért az összeset egy koncepcióban kezeljük, szeretnénk őket lehetőleg egyetlen üzemeltetőnek kiadni. Bár voltak és vannak érdeklődők, a jelenlegi gazdasági helyzetben nem könnyű bérlőt találni" - mondta Szörcsök Gabriella.
Felvetésünkre, hogy amikor a komplexum elkészült, a reálgazdasági válság még a kanyarban sem volt, úgy reagált: olyan, kimondottan hosszú távú és szigorú feltételeket tartalmazó szerződésre, amilyet az Öböl XI. szeretne kötni, korábban sem volt egyszerű partnert találni. Hozzátette, az egyes épületek eltérő adottságai miatt nem kizárólag vendéglátóegységekben gondolkodnak, hanem a kulturális funkciót is szívesen látnák.
A teljes Öböl-projekt állását firtató kérdésünkre Szörcsök Gabriella közölte, mint sok hasonló beruházás, ez is lassan halad manapság, de nem állt le teljesen: a Budafoki út mellé szánt első irodaház építése a mínusz harmadik szintnél tart, illetve tárgyalnak bérlőjelöltekkel is.
Megkerestük a gáton üzemelő említett étterem üzemeltetőjét is, és kiderült, nem örül az egyedüllétnek, több szempontból sem. Nincs ugyan helyi konkurenciája, de így elesik a hasonló profilú vendéglátóhelyek koncentrálódásának előnyeitől is. E trend egyébként sok helyütt megfigyelhető Budapesten, a Liszt Ferenc tértől a Ráday utcáig.
Egyedül nem megy
"Talán furcsán hangzik, de nekünk túl sok itt a vendég, egy-egy nyári hétvégén akár ezer embert kell kiszolgálnunk. A bolt tehát nem megy rosszul, csakhogy nem ilyen, hanem különleges éttermet akartunk. Sokan menzának nézik, és fennakadnak azon, hogy ebédidőben, teltház esetén harmincöt percet kell várniuk egy főételre. Így pedig nem lehet olyan színvonalat nyújtani, hogy a vendégek télen is visszajöjjenek, vagyis hosszú távon rosszul járunk" - magyarázta a neve elhallgatását kérő üzletvezető.
Hozzátette, neki úgy tűnik, hogy a terület tulajdonosa nem is akarta kiadni az üzlethelyiségeket. Szerinte a park egyszerűen a készülő beruházás "kirakata", bár mint ilyen, kétségkívül hasznosabb és szimpatikusabb, mint egy nagyszabású óriásplakát-kampány.
"Egy ideje érezhető, hogy a válságban a cég számára a költségcsökkentés a legfontosabb, a szolgáltatások szerintünk nem olyan színvonalúak, mint korábban, illetve van, amit ígértek, de nem valósult meg. A jelenlegi állapotában is vélhetően nagyon drágán fenntartható park nyilván még nagyobb költségeket emésztene fel, ha egy tucatnyi kávézó üzemelne a gáton. A bérleti díjak ezt nem biztos, hogy fedeznék" - adott hangot sejtésének az étteremvezető.
Parázs politikai vita az ülésen A szocialista polgármester, Molnár Gyula szerint csütörtökön arról kellett döntenie a képviselőtestületnek, hogy akar-e az önkormányzat parkot üzemeltetni, őrizni. Arról kellett dönteniük a képviselőknek, hogy egyetértenek-e azzal: tárgyalhat-e a polgármester minderről? Molnár azonban hozzátette (szavait nyilvánvalóan a Fidesznek szánva): "Uraim nem bízom Önökben. Felhatalmazás nélkül? Ezt nem játszuk el. Ennyire már nem vagyunk nyeretlenek." Molnár szerint még nincs megállapodás ebben az ügyben, minden egyes papírt, ami készült, a képviselők megnézhetik. Kupper András fideszes frakcióvezető szerint ugyanakkor a polgármester nem mutatja meg, hogy milyen dokumentumokból szedte elő a számításaihoz felhasznált adatokat. Molnár erre azt mondta: a harmadik határozat arról szól, nézzék meg, hogy az előzetes költség- és bevételi becslések számai igazak-e. Azt is vizsgálni kellene a polgármester szerint, hogy ezt a parkfenntartási tevékenységet milyen társasági formában kell elvégezni. Lehet - Molnár szerint -, hogy nem is kell ilyen szervezet. Molnár szerint a "jelenlegi marketingmunka mellett 20-30 millió" a bevétele a parknak a programszervezésből, de ha ezzel érdemben foglalkozik valaki, akkor lehet 50 millió a bevétel is. A fideszesek azt is kifogásolták, hogy miért kell a parkot az önkormányzatnak átvennie, amikor a magánbefektetőknek a szomszédos telkek miatt - ahol komoly ingatlanfejlesztéseket valósítanak meg -, alapvető érdeke, hogy rendezett legyen a környék, a Duna-part, illetve a Lágymányosi-öböl. Molnár erre azt válaszolta: járulékosan fontos az ingatlanfejlesztőnek, hogy rendben legyen a közpark. "De mondhatjuk, hogy ez nem fontos nekünk. Van egy nagyon transzparens világos, tiszta dolog. A XI. kerületi önkormányzatnak azt kell mondani, hogy igen, vizsgáljuk meg" - utalt az üzemeltetés átvételére a polgármester. A Fidesz frakció egyik tagja, Junghausz Rajmund ezek után képeket vetített a testületi ülésen. Előbb bemutatta, hogyan néz ki a Kopaszi-gát most, amikor egy magánbefektető tartja karban - és minden rendezett állapotban volt a képeken. Utána Junghausz képeket mutatott arról, hogy miként néz ki egy olyan park, amit az önkormányzat tart fenn - gaz, veszélyes játszótér, kókadozó fák. Szerinte a Kopaszi-gát is hamarosan úgy fog kinézni, mint most Őrmezőn az egyik közterület. Junghaus olyan képeket is bemutatott, amelyek azt a gazt mutatták, amely a hamarosan átadandó önkormányzati parkban készültek. A képviselőtestületi ülésen Schneller Domonkos, a Fidesz kerületi elnöke és Molnár Gyula polgármester komoly szópárbajt vívtak, gyakorlatilag egymás szavahihetőségét kétségbe vonva. Lakos Imre SZDSZ-es alpolgármester Molnár oldalán szállt be a vitába. Ezek után a képviselőtestület több tagja is szót kért, részben az őket ért személyes támadások miatt, részben azért, hogy Lakost bocsánatkérésre szólítsa fel. Molnár Gyula a rendkívül indulatos, majdnem két órán át tartó vita végén kijelentette: egyetlen szavát sem hiszi el Sölch Gellértnek, Schneller Domonkosnak és Kupper Andrásnak. Schneller erre az [origo]-nak elmondta: "Örülnék, ha Molnár Gyula a személyeskedés helyett a vitában általunk feltett kérdésekre válaszolt volna, vagy az egész ügyet évek óta körüllengő kételyeket próbálta volna meg eloszlatni." |