Olcsó lesz 2011-ben a magyar termőföld

Magyarország nem készült fel a földpiac 2011-es megnyitására, így olcsón vásárolhatják majd fel a befektetők a termőterületeket - hangzott el egy konferencián, ahol a mezőgazdaság felértékelődéséről volt szó. A külföldi tőkebefektetések ugyanis növekednek világszerte az ágazatban.

Az elmúlt években egyre nagyobb a külföldi tőke érdeklődése a mezőgazdasági lehetőségek iránt - az élelmiszeriparon túl -, ami egyértelműen az agrárium világgazdasági felértékelődését jelzi - mondta Kiss Judit, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Világgazdasági Kutatóintézetének (VKI) kutatási igazgatója az intézet konferenciáján csütörtökön.

A világgazdaságban 2005 és 2007 között 3,3 milliárd dollár külföldi tőke áramlott az agrártermelésbe, és 40 milliárd dollár az élelmiszeriparba, ami a teljes külföldi tőkeáramlás 0,2 illetve 2,8 százaléka. Az igazgató szerint ezek az adatok még meglehetősen szerények, azonban a tőkeáramlás gyorsan növekvő tendenciát mutat, valamint egyes országokban - mint Malawi, Kenya, Laosz és Vietnám - a beáramló tőke nagyobb része a mezőgazdaságba áramlik.

Míg a világ összes tőkeexportjának kevesebb mint fele irányul a fejlődő és a feltörekvő országokba, addig az agrárberuházások 90 százaléka ide áramlik. A legfőbb célországok a megfelelő agrárpotenciállal, földdel, vízzel és olcsó munkaerővel rendelkező országok, Ázsiában például Indonézia és Laosz, Latin-Amerikában pedig Brazília és Ecuador.

A VKI kutatási igazgatója hangsúlyozta: az összes külföldi beruházás több mint 80 százaléka a fejlett országokból ered, azonban az agrárberuházások fele-fele arányban érkeznek a fejlett és a feltörekvő országokból. A legfőbb mezőgazdasági beruházók: Kína, Malajzia, Bahrain, Dél-Korea, Katar, Líbia és Szaúd-Arábia.

Ezek az országok legfőbb célja a hazai élelmiszer és bioenergia-alapanyag szükségletük kielégítése, így beruházásaik során elsősorban cukornádat, rizst, kukoricát, búzát, szóját, húst, olajos magvakat, valamint gyapotot termelnek.

Inotai András, a VKI igazgatója a magyar földpiac 2011-es felszabadításával kapcsolatban a konferencián elmondta: egyetlen politikai erőnek sem volt bátorsága arra, hogy megfelelő törvényekkel felkészítse a magyar földpiacot a nyitásra, így nem értékelődtek fel a magyar termőterületek. Ennek eredményeként a hét éves moratórium lejárta után olcsón vásárolhatják majd fel a befektetők a termőterületeket, az elmúlt évek politikája ezen a téren tehát meglehetősen elhibázott volt.