Többmilliárdos büntetés a bankkártyák miatt

Közel kétmilliárd forint bírságot szabott ki összesen a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a kártyatársaságokra és több hazai bankra. A Visa és a Mastercard enyhített büntetése 477-477 millió forint, az ügyben érintett hét bank bírsága pedig összesen 968 millió forint. Az OTP jelezte, hogy befizeti a cégre kirótt 281 milliós bírságot, de nem ért egyet a döntéssel és megteszi a szükséges jogi lépéseket. A Mastercard fellebbez a döntés ellen és a Visa sem tartja jogosnak a bírság kiszabását.

A magyar bankok a Visa és a Mastercard kártyákra egyaránt érvényes, mindkét társaság esetében azonos mértékű bankközi jutalékot állapítottak meg, ami alkalmas a piaci verseny korlátozására - állapította meg a GVH.

A GVH a kártyatársaságok magatartását is jogsértőnek minősítette, mert a vállalkozások magatartása tette lehetővé, hogy a bankok versenykorlátozó megállapodást kössenek. A versenykorlátozó megállapodást megkötő bankok és a két kártyatársaság bírságot kapott, a megállapodáshoz utólag csatlakozó pénzintézetek esetében csak jogsértést állapított meg a GVH.

1996-ban kezdődött

A hazai bankok még 1996-ban megállapodtak arról, hogy a Visa és a Mastercard kártyákra azonos mértékű bankközi jutalékot állapítanak meg. Emiatt a két kártyatársaság, továbbá a kártyaelfogadó bankok közötti verseny csak torz, korlátos módon alakulhatott ki. A bankok megállapodása ugyanis közvetetten befolyásolta (egységesítette) a bankkártyával való fizetés lehetőségét biztosító kereskedők által fizetendő díj mértékét. Pedig ez a díj a bankkártyaolvasó terminálokat biztosító bankok közötti versengés egyik legfontosabb tényezője.

A GVH szerint a verseny feltételei adottak lettek volna, hiszen részben más bankok voltak a tagjai a Visa és megint mások a Mastercard rendszerének, ami normális esetben eltérő bankközi jutalék alkalmazásához vezethetett volna. A nemzetközi bankkártyás tranzakciók díjai eltérőek voltak, valamint a Visa és a Mastercard esetében 1996 előtt a két kártyatársaság eltérő díjakat alkalmazott - állapította meg a GVH.

2008-tól a megállapodás felmondását követően ismét eltérő díjak érvényesülnek. A Mastercard és a Visa részt vett a verseny korlátozásában, hiszen a két vállalkozás szabályzata lehetőséget adott arra, hogy a magyar bankok közösen, mindkét kártyatársaságra azonos díjakat állapíthassanak meg. Nem életszerű, hogy a két vállalkozás ne tudott volna a bankok magatartásáról, s a bankok is elismerték, hogy kezdetben a két vállalkozás kifejezetten segítette őket egyezségre jutni.

Hét bank érintett

A GVH indokoltnak tartotta bírság kiszabását is azokra a szereplőkre, akik tevékenyen részt vettek a versenytorzító megállapodás létrehozásában. A megállapodás ugyanis versenytársak közötti kapcsolatot érintett, annak kifejezetten versenykorlátozó célja is volt, és hogy hosszú ideig éreztette hatását. A GVH a hét bankra összesen 968 millió forint (Budapest Bank Zrt-re 188 millió, OTP Bank 281 millió, MKB 84 millió, CIB 91 millió, Erste 107 millió, K&H 127 millió, ING 90 millió), a két kártyatársaságra 477-477 millió forint bírságot szabott ki.

A bírság alapjául a 2004-2007 években országosan kifizetett bankközi jutalék jogcímen az összes kibocsátó banknál befolyt teljes összeget vette a versenyhatóság. A bírságösszegek megállapításánál a GVH figyelembe vette az érintett bankok 1996-os és mai piaci súlyát egyaránt.

Enyhítő körülmény

Jelentős enyhítő körülményekként tekintettel volt a GVH arra, hogy az eljárás alá vontak maguk is felismerték, hogy a bankközi jutalék mértékén változtatni kellett volna az eljárás együttműködő magatartást tanúsítottak. Így például a jogsértés feltárását, a történeti eseményeket pontosabban megvilágító, saját versenyjogi felelősségük megállapításához szükséges iratokat maguk szolgáltatták és az eljárás megindulását követően tevékenyen együttműködtek, jelentős anyagi terhet jelentő kötelezettségvállalási javaslatot dolgoztak ki.

A megállapodás egyes elemeiről tudomással bírtak állami szervek. Részben hasonló megállapodásokat az Európai Bizottság ezidáig nem sújtotta bírsággal. A két kártyatársaság esetében ugyanezen, az enyhítő körülmények fényében csökkentett összeget szabta ki bírságként a GVH.

Reagálnak az érintettek

A hétből hat bank közös közleményben fejtette ki véleményét, amelyben tudomásul veszik a döntést, de mindenkinek a saját belátására bízza, hogy tesz-e jogi lépéseket a helyzet ellen. Érvelésük szerint a jutalékrendszer nem érinti a fogyasztókat, mivel a kártyahasználat ingyenes. Ebből pedig következik, hogy így aligha lehet versenykorlátozó az egységes árazás.

A bankok jóhiszeműen jártak el a témában, s nem csak nyilvánosan tevékenykedtek, hanem a jegybankot bevonva végezték a GVH által elítélt aktust. Mint fogalmaztak: "a kártyahasználat elmúlt években tapasztalt terjedése, valamint az elfogadóhelyek számának dinamikus növekedése igazolja a hazai bankközi jutalékrendszer megfelelő szintjét és piacépítő jelentőségét." Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese egy csütörtöki sajtótájékoztatón jelezte, a társaság nem ért egyet a GVH döntésével. A bírságot befizeti a bank, de egyúttal megteszik a szükséges jogi lépéseket is - tette hozzá Kovács Antal.

A MasterCard közölte, fellebbez a döntés ellen. A cég szerint sem a bankok, sem a MasterCard nem követtek el jogsértést - közölte a kártyatársaság. A GVH döntése a magyarországi bankok közös egyeztetése során kialakított, 1997 és 2008 júliusa között érvényben lévő belföldi bankközi jutalékaival kapcsolatban született, és nem érinti a jelenleg érvényben levő bankközi jutalékokat, melynek összegét a MasterCard állapította meg.

A Visa Europe cáfolja, hogy egységes bankközi díjakat állapított volna meg Magyarországon, a bankkártya kibocsátó szerint nem volt jogalapja a GVH-bírságnak. A bankkártya kibocsátó ezért abban bízik, hogy a felülvizsgálati jogkörükben eljáró bíróságok megváltoztatják a GVH döntését.

A bankközi jutalékoknak fontos szerep jut a rendszer működési költségeinek kiegyenlítésében a kártyabirtokos bankja (kibocsátó) és a kereskedő bankja (elfogadó) között. Ha a kibocsátó bank költségeinek egy részét az elfogadó bank nem vállalná át, úgy a kibocsátó bank arra kényszerülne, hogy a kártyabirtokosnak biztosított szolgáltatásokat csökkentse. Ennek eredményeképpen a kártyabirtokosok és a kereskedők kevesebb fizetési alternatíva közül választhatnának, csökkenne a piaci verseny, a kártyahasználat, és a kártyaelfogadás költségei nőnének.

Hasonló véleményen van Homa Péter bankkártyaszakértő, szerinte a GVH döntése árt a bankkártyák piacának, elképzelhető, hogy a piaci szereplők száma hasonló hatósági lépések eredményekénk szűkülni fog, ami nem segíti a verseny. A büntetés összege nagyon magas, ennek kapcsán pedig elképzelhető, hogy a kártyatársaságok és a bankok ezt a kiadást megpróbálják áthárítani a fogyasztókra, ami a díjak emelkedését jelentheti - tette hozzá Homa Péter.