Még nem versenyképesek a forinthitelek

A jegybanktól várják a forinthitelek versenyképessé válását a magyar bankok, de ehhez az is kellene, hogy az alapkamat csökkenése a banki termékekben is tetten érhető legyen. Márpedig egyelőre csak a betétkamatok csökkennek, a hitelek szinte ugyanolyan drágák, mint a válság kirobbanásakor.

A nehézkesen elfogadott banki magatartási kódexben a bankok vállalták, hogy eleget tesznek a szimmetria elvének, azaz, ha a kamatfeltételek, illetve -körülmények kedvezőtlen változására hivatkozva az ügyfél által fizetendő kamatot, díjat vagy költséget egyoldalúan emelik, akkor, ha a körülmények kedvező irányba változnak, e változásokat is érvényesítik ügyfeleik javára.

Amennyiben a kódexet - amely december elsején lép hatályba - aláíró bankok betartják ígéretüket, úgy várhatóan markáns változás jöhet a hitelpiacon, mert a kereskedelmi bankok eddig csak a szigorításokra reagáltak gyorsan, a jegybanki kamatcsökkentések után sokszor adósak maradtak az enyhítésekkel: a Magyar Nemzeti Bank tavaly októberi 3 százalékpontos kamatemelése miatt alaposan megdrágultak a forinthitelek, az azóta bekövetkezett 4 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentés azonban nem látszik a hitelkamatokon.

Lássuk a számokat

A lakáscélú kölcsönök teljes hiteldíjmutatója (thm) a tavaly augusztusi 13 százalékról januárra átlagosan 16 százalékra emelkedett, és jelenleg is 15 százalék felett van, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében pedig 13-ról 19 százalékra ment fel a thm, és azóta is 17 százalék felett van. A személyi hitelek kamata 24 százalékról 32 százalékra ugrott tavaly októberben, és a kamatszint azóta nem is csökkent, és hasonló a helyzet az áruhitelek esetében is. Az Allianz Bank forinthitelek esetében 13,63 százalékos thm-et kínál legolcsóbbként, október 12-től lehet igényelni 10,52 százalékos thm-es hitelt. Felbukkan néhány, ezeknél olcsóbb konstrukció is, amelyek esetében alacsonyabb a thm, devizanemtől, lejárattól és a felvett összegtől függően 10 százalék alatti konstrukció is létezik.

A legdrágább lakossági hiteltermék, a személyi kölcsön esetében nem látszik a jegybanki könnyítés. A Budapest Bank például 2007 októberében közel 20 százalékos thm mellett havi 12 700 forintot törlesztőrészlettel adott egy 60 hónap futamidejű, 500 ezer forintos személyi kölcsönt. Egy évvel később a kamat 24,24 százalék a részlet pedig 13 781 forint volt, idén áprilisban és szeptemberben a kamat 30 százalék fölé ugrott, a hitel havi költsége mindkét időpontban több mint 15 ezer forint volt. Az MKB Bank egy ötvéves futamidejű, 500 ezer forintos személyi kölcsönre 36,31 százalékos, az Allianz Bank 32,4 - kedvezményese konstrukcióban 28,48 - százalékos thm-et állapít meg. A Budapest Bank ugyanerre 30,60 százalékos thm-t kínál.

A bankok tehát nem vagy alig változtattak a forinthitelek kamatfeltételein, miközben a betétek esetében jól követték a kamatcsökkentéseket. A forintbetétek kamata szinte együtt mozgott a jegybanki kamattal, 2008 októberében 8,5 százalék körüli szintről 11,5 százalékra ment fel a kamat, majd onnan idén augusztusig 9 százalék alá ment le.

A banki működésre jellemző, hogy lassabban csökkentik a hitelkamatokat, mint a betéti kamatokat, a pénzintézetek így próbálják a nyereségüket növelni, illetve nehezebb piaci körülmények esetén szinten tartani - a jelek szerint ez Magyarországra is igaz. A lapunk által megkérdezett - és választ is adó bankok - a hitelkamatok szinten maradásának részletes okairól nem beszéltek, a háttérben minden bizonnyal a fenti okok állhatnak. A hitelkamatok mértéke alapvetően a forrásszerzés költségeitől függ, a jegybank alapkamat szintje csak nagyon áttételesen befolyásolhatja ezeket. A hitelkamatok csökkenésének elmaradása arra utal, hogy alig van verseny a bankok között.

A hitelkereslet visszaesése elvileg azzal is járhatott volna, hogy a megmaradó kevés ügyfélért éles küzdelem indul a bankok között, de a statisztikák alapján Magyarországon inkább az történt, hogy a bankok nem piacot próbáltak nyerni, hanem inkább a profitjuk fenntartására törekedtek.

Mozgás már van, de áttörésről nincs szó

A hitelkamatok csökkentésére pedig szükség is volna, hogy a forinthitelek versenyre kelhessenek a kockázatos devizaalapú konstrukciókkal, amelyek térnyerése miatt az utóbbi években a jegybank és a PSZÁF is többszöt szót emelt. A napokban például Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke egy bécsi konferencián utalt arra, hogy a jegybank megfontolandónak tartja a bankokra vonatkozó szabályozás megváltoztatását, amennyiben a pénzintézetek önmaguktól nem fogják vissza a lakosság devizaalapú hitelezését. Ezután a jegybank elnöke vasárnap be is jelentette az MNB ilyen célú kezdeményezését.

Áttörésről még szó sincs, valami azért megmozdult hiteloldalon, egyes bankok megjelentek olyan hitelekkel, amelyek a bankközi kamatszinthez kötöttek, vagyis a törlesztőrészletük a mindenkori kamatkörnyezetnek megfelelően csökken, rosszabb esetben növekszik. A lényeg az, hogy a gazdasági helyzet változására automatikusan reagál a termék, vagyis nem kell arra várni, hogy a pénzintézetek átárazzák a termékeket.

Az úttörő bankok 2,5-3 százalékponttal a bankközi kamatszintet meghaladó kamattal kínálnak forinthitelt, ez 10 százalék körüli kamatot jelent, míg több lakossági szegmensben erős nagybank 13-17 százalékos kamattal kínálja termékeit. (A kamat nem egyezik meg a teljes hiteldíjmutatóval, utóbbi több százalékponttal is magasabb lehet.)

Pró és kontra

Az [origo] által megkérdezett szakértők eltérően ítélik a forint- és devizahitelek jövőjét. "Gyakorlatilag nincs esély arra, hogy a forinthitelek ledolgozzák az euró- vagy svájcifrank-alapú kölcsönökkel szembeni hátrányukat" - mondta az [origo]-nak Kovács Zoltán, a hitelközvetítéssel foglalkozó Benks.hu Kft. illetékese. A devizahitelek olcsóságukkal tettek szert óriási népszerűségre, és nem is lenne velük probléma, ha a forint árfolyama stabil lenne, ám a magyar pénz árfolyama komoly változásokat mutatott.

Az elmúlt 12 hónapban például 230 forint alatt és 310 forint felett is járt az euró jegyzése, a forintgyengülés pedig több 10 százalékkal megemelhette a részletet. Kovács szerint reális forgatókönyv lehet, ha még lejjebb mennek a forinthitelkamatok, akkor egyre több olyan ügyfél lesz, aki vállalja a valamivel magasabb törlesztőrészletet, cserébe nem kell számolnia az árfolyamkockázattal.

Kovács Zoltán azonban nem számol azzal, hogy a forinthitelek átveszik a vezető szerepet a hitelpiacon. Egyre több prognózis szerint nem várható a forint árfolyamának jelentős ingadozása, másrészt fontos, hogy más országok devizája számos esetben erősödött a csatlakozás előtt, így hosszabb távon a devizahitel a jobb megoldás lehet az ügyfelek számára, de csak azoknak, akik a kisebb mértékű ingadozást el tudják fogadni.

Barcza György, a K&H Bank elemzési igazgatója ezzel szemben az [origo]-nak azt mondta, amennyiben 6 százalékra csökken a jelenleg 7,5 százalékos jegybanki alapkamat, úgy a forinthitelek versenyképessé válhatnak a devizahitelekkel szemben. Bár az eurózóna alapkamata 0,5 százalékon áll, az euróforrások magyarországi beszerzési költsége mégis nagyjából 6 százalék lehet: a különbség egyrészt a magyar országkockázatból, másrészt pedig a devizák átváltásának költségeiből adódik.

A piaci elemzők többségének várakozása szerint az MNB már jövőre 6 százalékra viszi le az alapkamatot, sőt vannak olyan hangok is, amelyek szerint még lejjebb mehet az alapkamat 2010-ben - mindez persze azt feltételezi, hogy semmilyen külső sokk nem éri a magyar gazdaságot, a költségvetési szigor a választások után is fennmarad, és a forint sem indul meg a lejtőn. Az elemzési igazgató szerint jövőre még az alapkamat csökkentése esetén sem indul meg a devizahitelek forinthitelre történő átváltása az alacsony hitelkereslet miatt, de 2011-ben már lehet ezzel számolni.

A Budapest Banknál úgy vélik, minden egyéb feltételt változatlanul hagyva a jelenleg 7,5 százalék közelében lévő három hónapos bankközi kamatnak 4-6 százalékra kellene csökkenie, hogy a forinthitelek árban felvegyék a versenyt az euróalapú hitelekkel. A cégnél hozzátették: az újonnan folyósított forint- és devizahitelek árát a piaci kereslet és kínálat alakulása, valamint üzletpolitika is befolyásolja. Hasonló kamatszintet említett az OTP Bank és az Allianz Bank is.