Fordulóponthoz érkezett a dollár

Rekord mértékben öntik a pénzüket a központi bankok euróba és jenbe, így nagyban hozzájárulnak a dollár gyengüléséhez - írja a Bloomberg hírügynökség.

A dollár 1991 óta nem látott mértékben veszített értékéből az elmúlt hat hónapban: 10,3 százalékkal gyengült az utolsó fél évben. Ennek oka az, hogy a pénzpolitikusok 2003 óta a legnagyobb ütemben, 413 milliárd dollárral növelték a dolláron kívüli devizákba fektetett összegeket, amelyek így elérték a 7300 milliárd dollárt.

A friss pénzek 63 százaléka áramlott április-május-június folyamán euróba és jenbe a Barclay's Capital kimutatása szerint, ami azon országok adataira alapul, amelyek nyilvánosságra hozzák, mibe fektetik a pénzüket.

Obamáéknak is jól jön a dollárgyengülés?

Miközben a világ vezetői a dollár ellen játszanak, a Bloomberg szerint az amerikai kormányzatnak, Obama adminisztrációjának nincs ellenére a gyengébb dollár, hiszen ez erősíti az USA iparát, gazdaságát, különösen az exportot támogatja ezzel Washington.

Ugyanakkor persze figyelnie kell az amerikai kormánynak, hogy ne riassza el a külföldi hitelezőket sem, vagyis őrizniük kell némileg a dollár stabilitását is. A Bloomberg felhívja a figyelmet, hogy a nemzetközi és az amerikai folyamatok egyaránt arra mutatnak: a dollár egyelőre nem könnyen fog visszaerősödni a fél évvel ezelőtti szintekre.

Az újonnan felhalmozott tartalékokat szemlélve kiderül a mostani adatokból, hogy pillanatnyilag 63:37 arányban vesztésre áll a dollár, míg 1999-ben éppen fordított volt az arány a világ országait tekintve: akkor a tartalékok 63 százalékát tették dollárba a kormányok, a jegybankok és a pénzpolitikát meghatározó más döntéshozók.

A forintra nem biztos, hogy hat a dollárgyengülés

A forintra általában pozitívan hat, ha gyengül a dollár, hiszen ez a válság kitörése óta általában azt jelenti, hogy növekszik a kockázatvállalási kedv. Most azonban nem teljesen ez a helyzet. Kolba Miklós, az ING devizakereskedője szerint ugyanis a forint egyelőre egy olyan nagyobb sávba szorul be (260-280 forint/euró közé), ahonnan csak akkor erősödhet tovább - 260 alá -, ha valamilyen fundamentális vagy politikai változás történne, esetleg a piac megítélése javulna hirtelen.

Ilyen gazdaságpolitikai fordulat azonban Magyarországon nem látható, sőt a régióban sem - tette hozzá Kolba. A hosszú távú befektetőknek márpedig az kéne, ha tartósan kalkulálhatnának a forint erősödésével, a régió más devizáival együtt. A nagyobb befektetők ugyanis egységesen kezelik a forintot, a zlotyt és a cseh koronát, sőt a lett pénz, a lat stabilizálása is fontos lenne a tartósan javuló megítéléshez.

A mostani helyzetben ezért Kolba szerint a dollár további gyengülése nem járna együtt kockázatvállalási kedv növekedésével, ezért a forintra semleges hatású lehet a nagyobb jegybankok stratégiaváltása.