Egy koppenhágai konferencia szünetében a lapnak azt mondta Kenneth Rogoff, hogy Magyarországnak érdemes belevágnia az adócsökkentésbe, ha a hitelezők és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) áldását adja erre. Szerinte a növekedés most fontosabb, mint az, hogy a GDP arányos államadósság 80 vagy 90 százalék.
A fejlett országok komoly bajban lehetnek néhány éven belül, mivel nagymértékben garantáltak hiteleket. Ez a magyarországi finanszírozást is megdrágítja, mint ahogy az egész térségét is. A közgazdász szerint azonban ez még odébb van, ezért érdemes most a növekedést választani. A Harvard Egyetem professzora hangsúlyozta, hogy nem ismeri a részleteket, ezért csak általános tanácsot tud megfogalmazni.
Joseph Stiglitz, aki 2001-ben volt a közgazdaságtan Nobel-díjasa (két másik társával), is osztotta Rogoff véleményét. Szerinte a növekedés célravezetőbb stratégia, mert egyszerre növeli a jólétet és csökkenti a deficitet. Kiemelte, hogy a válságban nem a pénzügyi buborékok kipukkadása a legnagyobb károkozó, hanem a növekedési ráta csökkenése.
A kiváló közgazdász azonban figyelmeztet, hogy nem minden adócsökkentés hasznos. Felhozta az Egyesült Államok példáját, ahol kifizetődőbb lett volna az infrastruktúrába és az oktatásba fektetni, mint egy adócsökkentésbe. A szakember szerint az IMF-ből sokan osztják a véleményét a hiány és növekedés kérdésében - írja a Világgazdaság.
A közgazdasági Nobel-díjat tegnap ítélték oda két szakembernek. A két díjazott Elinor Ostrom és Oliver E. Williamson, akik első sorban intézményi közgazdasággal foglalkoznak. Előbbi az első nő, aki ebben a kategóriában díjat kapott. (A közgazdász Nobel-díjról részletesebben itt olvashat.)