Pénzhiánnyal fenyeget az új helyiadó-szabály

Az önkormányzatok jövőre a megszorításokon túl az adóbeszedési rendszer átalakítása miatt is aggódhatnak, az iparűzési adó beszedésének központosítása ugyanis rövid távon pénzhiányhoz és a költségek emelkedéséhez vezethet. A kormány kamatmentes hitelt igér, de félő, hogy túl hosszú lesz az ügyek átfutási ideje. Az adók visszaosztása az APEH feladata lesz, az önkormányzatoknak nem lesz fellebbezési joga.

• A válság további híreit itt olvashatja!

A helyi önkormányzatok lehetnek a 2010-es költségvetés legnagyobb vesztesei: a tervezett 120 milliárd forintos elvonás mellett tovább nehezíti a helyzetüket egyik legnagyobb bevételi tételük, a helyi iparűzési adó központosítása is, ez ugyanis rövid távon komoly likviditási gondokat okozhat az önkormányzatok szintjén.

Az önkormányzatok gondjai abból adódhatnak, hogy a centralizált adóbeszedés miatt csak később juthatnak hozzá az adóbevételekhez. Elvileg ugyan a jövő évi büdzsé kamatmentes hitelt ad a településeknek az időbeli eltérésből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére, de az önkormányzati szövetségek attól tartanak, hogy túl hosszú lesz az ügyek átfutási ideje. Amennyiben a pesszimsta tábornak lesz igaza, úgy az önkormányzatok egy időre pénz nélkül maradhatnak.

A centralizációról júniusban döntött a parlament, akkor Oszkó Péter pénzügyminiszter a beszedés hatékonyságának növelésével indokolta a lépést. A vállalkozások ugyanis az iparűzési adó kiszámításához szükséges adatokat a társasági adóbevallásban is feltüntetik, sőt az innovációs járulék alapja gyakorlatilag megegyezik a helyi adóéval. A tapasztalatok szerint az önkormányzati adóhatóság elkéri az APEH ellenőrzései során készült jegyzőkönyveket és az alapján tesz megállapítást az adózónál, így néhány ezer ember munkája állami szinten gyakorlatilag kizárólag többletköltséget jelent. A központosítás melletti érvek között szerepelt az is, hogy a cégeknek jelentős adminisztrációs tehercsökkenést hozhat a tervezett változtatás, mivel a telephelyek számától függően nem kell több bevallást kitöltésével bajlódniuk és minden egyes önkormányzattal egyeztetniük.

Az [origo]-nak nyilatkozó településvezetők egyenesen katasztrófától tartanak, borúlátásukat pedig az illetékhivatali integráció tapasztalataira vezetik vissza. Akkor könnyebbséget jelentett, hogy minden illetékhivatal ugyanazt a jogszabályt (az illetéktörvényt) alkalmazta, az ügyhátralékok száma azonban így is hatalmasra duzzadt, mégpedig elsősorban az előzetes egyeztetések és a megfelelő előkészítés hiánya miatt. Az önkormányzatok viszont csaknem háromezer különböző rendeletet alkottak az iparűzési adóra, eltérő adókulcsokkal és mentességi szabályokkal.

Arra most nem lehet számítani, hogy a települések keresztbe tesznek az APEH-nek, hisz most a saját pénzükről lesz szó, amihez minél gyorsabban szeretnének majd hozzájutni, de kérdések azért maradtak. Kérdéses például, hogy mikép szolgáltatnak majd adatot a települések az adóhivatalnak, mivel a nyilvántartáshoz használt informatikai rendszerek nem kompatibilisek egymással.

Az alkotmányban és a választásokban bíznak

A központosítással szemben nagy az ellenállás: a hét önkormányzati szövetségből hat fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), és beállt a sorba Győr és Veszprém városa is. A települések vezetői abban reménykedtek, hogy az AB a bevétel nagyságrendjére való tekintettel még az idén döntést hoz a helyi iparűzési adóval kapcsolatos beadványokról, de csalódniuk kellett: a testület nem tárgyalja sürgősséggel az ügyet, így idén biztosan nem születik döntés. A döntés meghozatala előtt jó eséllyel lezajlanak a választások is, így könnyen lehet, hogy a következő kormányra marad a kérdés rendezése.

Azt az önkrományzati szövetségek is elismerik, hogy ma túlzottan szétaprózott a rendszer, aminek következtében egy önkormányzatok kezében összpontosul az adó kivetése, beszedése, ellenőrzése és végrehajtása, ami nem szerencsés (majd minden település működtet külön adóosztályt, ahol egy kézben összpontosul minden feladat). Szmetana György, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetége (TÖOSZ) adószakértője az [origo]-nak azt mondta, hogy a legfőbb helyi adó államosítása sok problémát vet fel, így nem jó megoldás.

Az APEH beszed és eloszt

Az APEH-hoz tartozik majd az iparűzési adó ellenőrzése, a fizetési kedvezmények elbírálása, a végrehajtás, és a bevétel települések közötti szétosztása is. Az önkormányzatok jogosítványa maradna a rendeletalkotás, a módosuló rendeleteket viszont továbbítaniuk kellene az APEH számára.

A települések vezetőinek azonban nem fűlik a foga az együttműködéshez, az évek óta igénybe vehető plusz támogatás és a szakmai javaslatok ellenére sem vállalják a társulások létrehozását. A TÖOSZ egyetlen ilyen együttműködésről tud, amit Kapuvár működtet öt községgel közösen.
Szmetana György szerint kényelemből nem társulnak a települések, illetve azért mert a fenntartást vállaló önkormányzat részére havi pár tízezer forintos hozzájárulást kellene fizetni a többieknek, amit annak ellenére sajnálnak, hogy jóval többet spórolnának a rendszerrel. Vannak kritikusabb vélemények is, amelyek szerint a hatalmat féltik az együttműködéstől az önkrományzatok, a hatásköri hiányosságok miatt ugyanis bármikor adható bizonyos cégeknek fizetési könnyítés, vagy biztosítható, hogy "elmaradjon" egy esetleges ellenőrzés.

Átmenetileg többe kerülhet a rendszer

Külön gondot jelent, hogy a központosítás miatt a büdzséből kevesebb jut az önkormányzatoknak az adóigazgatásuk fenntartására, miközben az önkormányzati adóhatóságok feladata 2011 végéig nem csökken - legalábbis így véli Deli Lajos, a fővárosi önkormányzat adóügyosztályának vezetője, aki szerint átmenetileg még csekély létszámnövelésre is szükség lehet az átalakítás miatt.

"Egyáltalán nem jelent majd megtakarítást a centralizáció azokon a településeken, ahol csak kevés cég fizet iparűzési adót, mivel itt az adóügyes kolléga más adónemekkel, többek között a gépjárműadóval is foglalkozik, vagyis nem bocsátható el" - mondta az [origo]-nak Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára.

Jövőre üthet be a válság

A központi elvonásokon és az adóbeszedési rendszer megváltoztatásán túl egy harmadik tényező is sújtja az önkormányzatokat. "Az önkormányzatok jövőre 100 milliárd forinttal kevesebb saját bevételt tudnak előteremteni az idei évhez képest, a kiesés jó része a válság miatt várt iparűzési adó csökkenés" - mondta az [origo]-nak Zongor Gábor. A TÖOSZ főtitkára szerint nagyon rosszul járnak jövőre azok az önkormányzatok, amelyek eddig nagy ipa-bevétellel rendelkeztek, vagy egy nagy cég tartotta el a települést, ami a válság miatt bedőlt. A főváros idén 196 milliárd forintot vár a cégektől, ebből 169 milliárd folyt be szeptember közepéig. A válság annyiban érezteti hatását, hogy kétszer annyian kértek fizetési könnyítést mint tavaly: hatezer cég kért előlegmérséklést, vagy halasztást közel 3 milliárd forint összegben.

Jelenleg a becslések szerint 3900 fő dolgozik az önkormányzati adóigazgatásban, ebből ezerötszázan kizárólag a helyi iparűzési adóval foglalkoznak. Ezzel szemben az APEH-nak jövőre 350, 2011-től pedig további ezer főre lenne szüksége a vagyonadóval és az iparűzési adóval kapcsolatos feladatok ellátásához - hangsúlyozza Michalkó Péter. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsának (ADOSZT) elnöke hozzátette: a pénzügyi tárca az ígéretek szerint biztosítja a hivatalnak a plusz munkatársak felvételét a létszámstop ellenére.

Korrekt visszaosztás, fellebezésnek helye nincs

A rendzser megváltoztatása a cégeknek mindenképp jó hír, jóval kevesebb adminisztrációt és egyszerűbb eljárásokat jelent ugyanis a központosított beszedés. A több önkormányzat területén működő adózók egy összegben fizethetik az adót az APEH-nak, a hivatal pedig harmincöt napon belül osztja fel az egyes önkormányzatok között az összeget a bevallások alapján.

A több településen is iparűzési adót fizető cégek esetében jelenleg nincs garancia a korrekt visszaosztásra: mivel az önkormányzatoknak nincs egyetértési kötelezettségük a megosztás mértékével kapcsolatban, elfordulhat, hogy a kelleténél jóval több adót kell megfizetnie egy cégnek, hogy minden település megkapja az általa követelt összeget.

Ha az APEH végzi a visszaosztást, akkor ez a probléma nem vetődhet fel. A helyi testületek azonban attól tartanak, hogy az APEH megosztással kapcsolatos álláspontját el kell fogadniuk és nem lesz fellebbezési lehetőségük. Vitás ügy pedig akad bőven, az önkormányzatok gyakran fordulnak bírósághoz nagyobb részesedésért harcolva.