A bizottság agrárfelelőse, Mariann Fischer Boel mindeddig elzárkózott a büdzsé és a támogatások komolyabb növelése elől, ezért hétfőn délelőtt, a tagországok mezőgazdasági minisztereinek luxemburgi találkozója előtt elhangzott bejelentése bizonyos fordulatot jelent a testület álláspontjában. A termelők ugyanakkor - akik ezúttal is ezres létszámú tömegben tüntettek Luxembourgban - közleményt adtak ki, amelyben azt sürgették, hogy szubvenciók helyett Brüsszel a termelés és a szabályozás rugalmassá tételével hozzon létre hosszú távú garanciákat az ágazatban.
A 21 tagország minisztere múlt héten Bécsben folytatott megbeszélésén háromszázmillió euró többletforrás elkülönítését javasolta a közösségi tejpiac támogatására. A tanácskozáson rövid távon bevezetendő intézkedéseket fogalmaztak meg az uniós tejpiac működési rendellenességeinek kiküszöbölésére, hosszú távon pedig az eltörölendő kvótarendszer helyett egy másik piacszabályozási rendszer kialakítását szorgalmazták.
Szerepel a 300 millió eurós tejalap az Európai Parlament jövő évi EU-költségvetési tervében is, amely mindazonáltal még egyeztetés alatt áll az uniós miniszterekkel. Az EP jelentéstevője, Surján László (KDNP) már korában bejelentette, hogy az EP-ben egyelőre bizottsági szinten elfogadott büdzsétervezet szerint az említett összeggel együtt jövőre összesen közel 750 millió euróra emelkedhetne az a forrásmennyiség, amellyel az Európai Unió költségvetése a tejágazat problémáit kezelné.
A gazdák és néhány tagország eleinte a kvóták fokozatos felszámolását kimondó döntés visszavonását követelte, de a brüsszeli bizottság és a nettó befizető tagországok többsége ettől mereven elzárkózott. Így a tejkvóták várhatóan a tervek szerint, 2015-re eltűnnek az uniós szabályok közül.
Gráf: továbbra sem sikerült megoldani a tejtermelők problémáit
Az európai uniós tagországok mezőgazdasági minisztereinek hétfői luxembourgi találkozóján nem sikerült megoldani a tejágazat problémáit, illetve a miniszterek nem tudták kellőképpen képviselni a termelők érdekeit sem - értékelte Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a gazdatüntetés közepette tartott ülésen elfogadott döntéseket az értekezletet követően.
Megerősítette, hogy más határozatok mellett megszületett a döntés az ágazat piaci zavarainak fékezésére szolgáló, 280 millió eurós tejalap felállításáról. Hozzátette, hogy gyorsszámtanuk szerint Magyarország számára ez körülbelül 3 millió eurót jelent, ami nem elegendő a nehéz helyzet megoldására. Leszögezte azonban, hogy Magyarország nemzeti eszközöket is komolyan igénybe vesz, és azokkal, valamint a most meghozott uniós intézkedésekkel megpróbálja elfogadható módon kezelni a problémát.
Egyetlen ágazatban sem alakult ki olyan mély válság, mint a tejszektorban, hogy nyolc hónapon keresztül egyetlen termelőnek sem sikerült az önköltsége fölötti árat megkapni a tejéért - mutatott rá Gráf József. "A gazdálkodók tartalékai a veszteség miatt fogyóban vannak, hiteleiket felmondják, Európában sokfelé folyik a tejelőállomány ritkítása" - tette hozzá.
A mostani ülésen döntöttek arról is, hogy bővítik az országon belüli tejkvóta-vásárlás lehetőségét, és megváltoztatják a befizetési illetékek felhasználását. Hozzátette: mivel Magyarország nem meríti ki a teljes kvótát, számára ez nem számottevő megoldás. Ugyancsak friss határozattal a tejágazatot is bevették azon ágazatok sorába, amelyeknél nagy piaci zavarok esetén az Európai Bizottság soron kívüli piacjavító intézkedéseket hozhat.
Kiemelte azt is, hogy megkezdte munkáját az a magas szintű munkacsoport, amelynek fő feladata, hogy a 2015-ös tejkvóta-kivezetést előkészítse, mivel már most, a kis kvótaemelésnél is látszott, hogy súlyos piaci zavarok jelentkezhetnek.
Gráf József elmondta: hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések messze nem elégségesek az ágazat problémáinak megoldására. Hozzáfűzte, hogy ha a 8 hónappal ezelőtt tett magyar javaslatok bármelyikét (kvótaalapú támogatások 50 százalékos megemelése, exporttámogatás megnövelése, intervenciós árak emelése) bevezetik, "már nem ugyanott tartanánk".
Az MTI kérdésére Gráf József elmondta: a mostani hozzászólások alapján úgy ítélte meg, hogy az eddig elégedetlen 21 uniós tagország közül már csak Magyarország és Belgium minősítette egyértelműen elégtelennek az említett intézkedéseket, a többiek "úgy tűnik, kicsit fellélegeztek".