800 forintig meg sem áll egy doboz cigi ára

Az uniós pénzügyminiszterek döntése értelmében a következő tíz évben folyamatosan drágulni fog Magyarországon a cigaretta. 2018-ban mai áron 800 forint körüli összeget kell majd fizetni egy csomagért. Korlátozzák az EU-tagok közti cigarettabehozatalt is. Éves szinten a várható áremelkedés nem kiugróan magas, igaz, ebben még nincs benne a gyártóktól függő áremelkedés.

Az uniós pénzügyminiszteri tanácsban kedden politikai megállapodás született a dohánytermékek minimálisan kötelező jövedéki adójának szerkezetéről és mértékéről. Az új szabályok értelmében a cigaretta jövedéki adója 2014. január 1-től a jelenlegi ezer szálankénti 64 euróról 90 euróra emelkedik, a teljes jövedéki adóterhelésnek pedig el kell érnie a kiskereskedelmi ár 60 százalékát, a jelenlegi 57 százalékkal szemben.

A tagállamok között jelentősek az eltérések a cigarettaárakban, a régebbi tagországokban jóval magasabbak az árak a keleti uniós országokban jellemzőnél, a harmonizálásra is épp azért volt szükség, mert az újabb tagországok, illetve egyedüli régi kivételként Görögország jóval alacsonyabb adókulcsot használnak, mint a régiek. Az Ecofin a fokozatosságra szavazott, Görögország és több új tagállam, köztük Magyarország is átmeneti haladékot kapott, így a kötelező szintet csak 2018. január 1-re kell elérnünk.

Tíz év múlva legalább 800 forint

A miniszteri, illetve bizottsági érvek között az egészségügyieken túl ott voltak a tagállamok közötti csempészetre és feketepiacra vonatkozóak is, a tervezet ugyanis azzal számol, hogy ha drágább lesz a cigaretta, akkor visszaszorul majd a tagállamok közötti (főleg a schengeni, határmentes övezetben jellemző) illegális kereskedelem.

A tervezet alapján az elkövetkező egy évtized dinamikus áremelkedéssel telik majd a dohánypiacon. A jelenlegi 64 eurós adószint 90 euróra emelése, illetve a százalékos adóarány emelkedése azt jelenti, hogy 2018-ra Magyarországon a leginkább keresett árkategóriájú cigarettamárkák (az uniós szaknyelvben ezek az ún. MPPC-márkák) várhatóan több mint 800 forintba kerülnek majd, szemben a mostani 550-580 forinttal (ebbe a kategóriába tartozik Magyarországon például a Sopianae alapmárkája). Ez azt jelenti, hogy legalább 40 százalékos lesz ennek az árufajtának az inflációja, és ebben még nincsenek benne azok az áremelkedések, amelyek az alapanyagok, a munkabérek, a termelői árszint és az egyéb adók emelkedéséből adódnak, illetve adódhatnak (erről keretes írásunkban olvashat).

Az Ecofin döntése szerint 2014 és 2018 között a nyugati tagországok 300 szálban korlátozhatják az átmeneti időszakot alkalmazó tagállamokból - például Magyarországról - érkező adómentes cigarettabehozatalt, szemben a mostani 800 szállal. Magyar szempontból annak is különös jelentősége van, hogy az átmeneti időszakot alkalmazó országok közül azok, amelyeknél az adó mértéke ezer szálanként eléri a 77 eurót, szintén alkalmazhatnak mennyiségi korlátozást az ezt el nem érő tagállamokkal szemben - márpedig bőven találni olyan uniós országot, ahol még a mostani uniós előírásoknak megfelelő magyart sem éri el az adószint. Bulgáriában például januárban több mint 40 százalékos emeléssel fog 38 euróra nőni az ezer szálra jutó adóteher, és Lengyelországban is alig több mint 50 euró most ez az érték.

Egy kis matematika

A 90 eurós minimumadó 270 forintos árfolyamon és 20 szállal számolva 486 forintnyi adótartalmat jelent egy doboz cigarettában. Ha ezt - változatlan szerkezetű árképzést feltételezve - megfeleltetjük a 60 százalékos minimum követelményének, akkor az 810 forintos árat jelentene küszöbértéknek. Ennél elvileg adhatja olcsóbban a terméket a kereskedő, de az közvetlenül az adózott bevételét csökkentené, hisz az adó nem mehet lejjebb. Ha többért adják a cigit, akkor a 60 százalékos szabály marad érvényben. Egy 19 szálas doboznál 461,7 forintos minimumadó és 769,5 forint küszöbérték lenne a megfelelő adat. A számítások természetesen több, jelentős egyszerűsítést is tartalmaznak, azt feltételezik például, hogy a dohánygyárak hatékonysága nem növelhető, a verseny a piacon elég nagy, illetve hogy megmarad a mostani költségstruktúra.

Amennyiben a magyar kormány a fokozatosság híve lesz, akkor évente nagyjából 4-5 százalékos emelésre kényszerül kizárólag az uniós adóemelés miatt. A Pénzügyminisztérium nem árult el részleteket erről kérdésünkre, csak annyit közölt, hogy "az Ecofin által meghatározott számokat és határidőket természetesen tiszteletben tartjuk". Ez a drágulás nem lenne kiemelkedő az utóbbi évekhez képest. A KSH a legnagyobb áremelést 2003-2004-ben regisztrálta, amikor 18,3, illetve 18,9 százalékkal emelkedtek a dohánytermékek árai, döntően a jövedéki adó emelése miatt, de a drágulás némi termelői áremelést is tartalmazott. Azóta egy számjegyű éves drágulásokat regisztráltak a statisztikusok, a termelők az elmúlt két évben nem emelték áraikat.

A részletek nem ismertek

A megállapodás politikai jellegű, ezért még nincsen jogi formába öntve: a megegyezést még kodifikálni kell, és csak annak elfogadásával jön létre ténylegesen az a kötelező érvényű keret, amelyet a tagállamoknak teljesíteniük kell. Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség ügyvezető elnöke közölte: 2011. január 1-től az MPPC-alapú ellenőrzési rendszert a forgalmi adatokkal súlyozott átlagár vizsgálata váltja fel. Magyarországon mintegy 50 cigarettamárka hozzávetőleg 200 fajtáját forgalmazzák, és ezeknek már most is mind meg kell felelniük az uniós szabályoknak, de jelenleg az ellenőrzés csak a MPPC-re terjed ki.

Egyelőre a dohánygyárak is sötétben tapogatóznak. Németh Ferenc, a forgalmazással foglalkozó Philip Morris International (PMI) vállalati kapcsolati igazgatója az [origo]-nak azt mondta, hogy még nem kaptak hivatalos értesítést a döntés megszületéséről, a tárgyalások viszont már régóta folynak, és a PMI által ismert tervekben is a fenti számok szerepeltek. (Az Európai Unió jövedéki irányelvének felülvizsgálata már 2005-ben elkezdődött.) "Magyarországon elég erős áremelkedést hozhat a döntés, ami csak ráerősít arra a már működő trendre, mely szerint a drágább árkategóriájú cigaretták helyett az olcsóbbakat választják a fogyasztók, és megnő a fogyasztási dohány, azaz a sodrós cigaretta piaca" - mondta Németh Ferenc. Szerinte a fogyasztói áremelések az alternatív források, vagyis az illegális behozatal felé terelték eddig is a vásárlókat, ez pedig a vámosokra újabb terheket róhat. Hasonlóan vélekedik Patai András is, aki szerint az erőltetett ütemű adóemelési kényszer piaci zavarokat okozhat.

"A rendelkezésünkre álló információk alapján jelen pillanatban annyi mondható el, hogy mind pénzügyileg, mind az egészségügyi szempontokat tekintve, kiegyenlített szabályozás jött létre. Az elkövetkező körülbelül 10 évben ez fogja meghatározni az EU-tagállamok és így Magyarország jövedéki adószabályozásának keretét" - fogalmazott a British American Tobacco Hungary (BAT) illetékese, Lebovics Anna.

A pécsi dohánygyárat működtető BAT is úgy véli, hogy még korai lenne beszélni az európai dohánydirektíva árhatásairól, de nyilvánvalóan árnövelő hatása lesz elsősorban az újonnan csatlakozott tagállamokban. Mivel az egyes tagállamok közötti árkülönbségek, de sokkal inkább az EU-val határos országokhoz képesti árkülönbségek fennmaradnak, illetve nőni fognak, reális veszélye van annak, hogy az EU-ba irányuló feketekereskedelem erősödni fog.

Nem tökéletes az ellenőrzés

A jelenlegi szabályozás szerint minden év január 1-jén kell teljesíteni az uniós előírásokat, azaz a minimumadóra és az adó százalékos mértékére vonatkozó szabályokat, mágpedig az október 1-jén érvényes forintárfolyam figyelembe vételével. Az ellenőrzött, MPPC-cigaretta januári árát a pénzügyi tárca közli Brüsszellel, amely csak azt nézi meg, hogy a deklarált ár összhangban van-e a közösségi szabályozással - vagyis praktikusan azt, hogy az adótartalom eléri-e az 57 (később 60) százalékot.

Nem szokunk le, csak márkát váltunk

Az uniós logika szerint a magasabb adó magasabb árszintet jelent, ami a fogyasztás csökkenéséhez vezet. A tapasztalatok szerint azonban nem ilyen egyértelmű az ok-okozati viszony. "A Relay és Inmedio üzletekben az adóemelések miatti áremelkedés nem veti vissza számottevően a forgalmat, csupán arról van szó, hogy a vásárlók az alacsonyabb kategóriájú termékek felé fordulnak" - mondta Csesznák Kata, a több száz egységből álló, országos lefedettségű hálózatot fenntartó Lapker tobacco category menedzsere.

A deklarált ár és a tényleges, utcai ár és az ebből adódó adóarány azonban nem mindig egyezik egymással, két ok miatt. Az első a forint árfolyamának ingadozásából adódik (a minimális szálankénti adóterhet ugyanis euróban adja meg Brüsszel), a második pedig abból, hogy a dohánykereskedőknek az az érdekük, hogy minél több cigarettát adjanak el minél alacsonyabb adótartalommal.

Ez utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adó- és áremelések előtt a kereskedők jelentős készleteket halmoznak fel az olcsóbb és kisebb adótartalmú termékekből, és hónapokig azt árulják az új, drágább csomagok helyett. "Az egyes áremelések egyre hosszabb idő alatt jönnek át a kiskereskedelembe, az évtized elején ez 2-3 hónap alatt lezajlott, most 5-6 hónap múltán tűnnek el a régi zárjegyes termékek a boltokból" - erősítette meg lapunknak Mináry Borbála, a KSH főosztályvezetője.