A törvényjavaslat alapvető célja a kötelező nyugdíjrendszer második pillérének, a magánnyugdíjrendszernek a megerősítése, annak érdekében, hogy feladatait magas színvonalon lássa el. A törvény elfogadása esetén a biztosítottak már az aktív életszakaszban felmérhetik, hogy felhalmozott megtakarításuk mekkora összegű életjáradék megállapítását tenné lehetővé - jelentette ki az államtitkár.
A járadék kiszámítása közérthető módszerrel, a felhalmozott megtakarítás és a szolgáltatók által megadott járadéktényező szorzataként lesz meghatározható. A férfiak és a nők esetében megegyező feltételek szerint állapítják majd meg a járandóságot. Katona Tamás hangsúlyozta: az egymással versengő szolgáltatók inflációkövető indexálást biztosító szolgáltatás mellett a nominális értéktartást biztosító terméket, garantált összegű járadékot is nyújthatnak.
A járadék megállapításakor a tag azt is megválaszthatja, hogy kizárólag saját magának ellátást biztosító, úgynevezett egy életre szóló járadékot, vagy két életre szóló ellátást vesz igénybe - tette hozzá. Utóbbi esetben a biztosított halálát követően az általa társbiztosítottnak megjelölt közeli hozzátartozója részére, annak haláláig a járadékösszeg 30 százalékát folyósítanák. Jelenleg a pénztártagok formailag tulajdonosai a magánnyugdíj-pénztáraknak. Az intézményi struktúra legfőbb ellentmondása a tényleges, felelős tulajdonos hiánya. A döntési felelősség a valójában ügyfeleknek tekinthető magánnyugdíj-pénztári tagokra hárul - fogalmazott Katona.
Az intézményrendszer átalakítása egyértelművé teszi a mögöttes pénzügyi intézmény döntési jogkörét és felelősségét. Ennek következtében az újjáalakult magánnyugdíj-intézményt, melynek javasolt megnevezése a magánnyugdíj-biztosító részvénytársaság lesz, a tulajdonosok csak fokozott biztonsági eszköztár alkalmazásával működtethetik - jelentette ki. A szabályozás előírja, hogy a magánnyugdíjrendszer működtetésével kapcsolatos valamennyi kockázatra, beleértve a működés, befektetés, valamint a járadékszolgáltatás során felmerülő kockázatokat, fedezetet kell biztosítani. Ezt a fedezetet részben a tulajdonos saját forrásából, részben pedig a tagok befizetéseiből képzett tartalékokból, valamint a Magánnyugdíj Garanciaalap forrásaiból alakítják ki - mondta az államtitkár. Közölte: a magánnyugdíj-pénztárak átalakulását követően 2013. januárjától működhetnek az új intézmények.