Adózhat, ha túl nagy érték lapul a fa alatt

Ráfizethet, aki túl drága ajándékot kap karácsonyra, mivel a százötvenezer forintnál értékesebb ajándék után a jogszabályok szerint illetéket kell leróni. Nem valószínű, hogy két ünnep között kopog a revizor, hogy megnézze mit hozott a Jézuska, de ezzel együtt érdemes átgondolni, milyen formában adományozunk a szeretteinknek, mert jelentős különbség adódhat az illeték összegében.

Ha karácsonyra valaki drága -150 ezer forintnál értékesebb- elektronikai berendezést, porcelánkészletet, szőrmebundát, vagy egyéb ingóságot kap, az ajándékozást be kell jelenteni az APEH-nél és megfizetni utána az illetéket, melynek mértéke a rokoni foktól és az ajándék értékétől függ. Az adó mértéke 11 és 40 százalék között mozoghat.

"Az illetékekről szóló törvény szerint a szerződő felek kötelesek bejelenteni az állami adóhatóságnak az olyan vagyonszerzést, amely földhivatali eljárást nem igényel. A határidő az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 nap" - közölték az APEH sajtóosztályán. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például egy 200 ezer forintos plazmatévé lapul a karácsonyfa alatt, akkor bejelentést kell tenni az adóhatóságnál, majd később megfizetni a kiszabott illetéket.

A karácsony is lehet jogügylet

Honnan tudhatja valaki, hogy mennyibe került az ajándéka, és mit tegyen, ha felmerül a gyanú, hogy az összeg magasabb 150 ezer forintnál? Esetleg rákérdezhet az ajándékozónál, vagy elkérheti a blokkot - a megoldást azonabn jellemzpen az ajándékot adó fél jelentheti. Az APEH illetékese ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a "jogügyletet" nem a megajándékozottnak, hanem a "szerződő feleknek" kell bejelenteniük, és az ajándékozó valószínűsíthetően tisztában van az ajándék tiszta értékével. Aki elmulasztja a bejelentést, vagy túl későn teszi meg, az mulasztási bírsággal sújtható.

Azt is figyelembe kell venni, hogy összesen hányan dobták össze az ajándékra valót. Ha egy házaspár 160 ezer forintos laptop vesz a gyermekének, akkor fejenként 80 ezer forint értékben ajándékoznak, vagyis a 150 ezer forintos értékhatár alatt.

Ha a szülők a gyermek tartása körében felmerülő dolgot vásárolnak, akkor nincs bejelentési és illetékfizetési kötelezettség még 150 ezer forintnál értékesebb ingóságoknál sem. A gyermek tartása ugyanis nem pusztán a létminimumnak megfelelő feltételek megteremtését jelenti, beletartozik például a ruháztatás és az iskolástatás is. Ha a szülők gyermeküknek vásárolnak karácsonyra egy számítógépet, akkor az nem minősül az ajándéknak, mert a gyermek eltartásához, a normális életvitelhez szükséges kiadáshoz kapcsolódik - tette hozzá az APEH illetékese. Ezt a szabályt azonban nem lehet bármire ráhúzni, a luxuskörülmények biztosításáért, például több millió forint értékű ékszerkészlet után fizetni kell.

Nem kutatja át a házat az APEH

Nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy mennyire veszi komolyan az APEH ezt a szabályt és előfordult-e, hogy valakit megbírságoltak karácsony táján, ahogy arra sem, hogy kifejezetten ajándékozási illetékkel kapcsolatban létezik-e egyáltalán vizsgálat.

A megajándékozott személy	Ajándék értéke (millió forint)**	Általános mérték (ingóság, egyéb ingatlan)	Lakástulajdon-szerzés esetén
Házastárs, gyermek, szülő, vagy unoka*	18-ig	11	5
	18 feletti rész után	18	8
	35 feletti rész után	21	12
Unoka, nagyszülő, testvér	18-ig	15	8
	18 feletti rész után	21	10
	35 feletti rész után	30	16
Egyéb esetben (például nagybácsi, unokatestvér, barát, egy idegen)	18-ig	21	10
	18 feletti rész után	30	21
	35 feletti rész után	40	30

Az ajándékozási illeték (százalék)

*Ha az unokát a nagyszülő tartja el és együtt élnek, a szülők nélkül.
** A gépjármű ajándékozás illetéke eltér a táblázatban foglaltaktól, ilyen esetben köbcentinként kell fizetni 36 forintot, illetve bizonyos motortérfogat felett 48 forintot.
Forrás: Origo gyűjtés

Annyit megtudtunk, hogy az APEH helyszíni szemle során nem veheti számba az ingóságokat, hogy aztán ajándékozási illetéket állapítson meg, mert erre a jogszabályok nem adnak lehetőséget. Attól tehát nem kell tartani, hogy kopog az ajtón a revizor a két ünnep között, és leltárba veszi, mi lapult a fa alatt.

A vagyonosodási vizsgálatoknál azonban felmerülhet ingóságokkal kapcsolatos ajándékozási illeték. Ha az adózó arra hivatkozik, hogy ingóság értékesítéséből szerzett jövedelmet, akkor megállapítják, hogy azután korábban megfizették -e az illetéket. Ha nem, akkor utólag, kamatostul és pótlékostul kifizettetik az érintettel. Elsősorban készpénz kapcsán, gépjárművek esetén fordulhat elő ilyen eset, de jellemző még, hogy nagyobb értékű festményekre, bútorokra és ékszerekre hivatkoznak az adózók.

Variációk egy témára

Az APEH nem utazik a karácsonyi esetekre, ám más élethelyzetekben érdemes jól átgondolni, milyen formában történjen az ajándék átadása, mert jelentős különbség adódhat a fizetendő illeték összegében. Ha például egy 20 millió forintos lakást vásárolnak a szülők gyermekük nevére, akkor 18 millió forint után 5 százalékot, 2 millió forint után 8 százalékot, vagyis több mint egymillió forintot kell lerónia. Ez sok ahhoz képest, hogy az örökléséért az idei évtől semmit sem kell fizetni 20 millió forintig, de még mindig kevesebb mintha a szülők készpénzben adják oda a lakás árát: 20 millió forint esetén 2 millió 340 ezer forintot kell becsengetni az államkasszába.

Amennyiben viszont a lakásvásárlásra szánt összeget a szülők saját bankszámlájukról átutalják a gyermek számlájára, akkor nem kell illetéket fizetni. Ez nem derül ki egyértelműen az illetéktörvényből, mivel az úgy fogalmaz, hogy a takarékbetétkönyv ingyenes megszerzése mentes az illeték alól. Ha átböngésszük a törvényben az értelmező rendelkezéseket kiderül, hogy a takarékbetétkönyv nem más, mint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a bankszámla, illetve folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzt és kamatát. Ha a szülők egy telket vásárolnak, és a gyermek bejelenti az APEH-nál, hogy arra 4 éven belül házat épít, akkor sem kell illetéket fizetni.

Ennyit kell fizetni

Az ajándékozási illeték a vagyonszerzőt, vagyis a megajándékozottat terheli, és mértéke az ajándék értékétől és a rokonsági viszonytól függ, az adókulcs 5 és 40 százalék között mozog.

Hasonlóan a személyi jövedelemadóhoz az ajándékozási illeték is sávosan progresszív, vagyis bizonyos értékhatár feletti rész magasabb kulccsal adózik. Az ügyletet akkor kell bejelenteni az APEH-nak az ajándékozást követő 30 napon belül, ha az földhivatali eljárást nem igényel. A bejelentéshez csatolni kell a vagyonszerződést rögzítő irat másolatát, ha készült ilyen.