Közmunka vagy verseny: eltérő terápiák a csúcs-munkanélküliség ellen

Tizenhárom éve nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most, ráadásul további emelkedésre van kilátás. A kormányoldal továbbra is a közfoglalkoztatásban látja a megoldást, ám a Fidesz a versenyszférát erősítené. Az ellenzéki párt egymillió munkahelyet ígér, de egyelőre nem látni, hogy pontosan miképp és miből.

Kis lépésekkel nem kezelhető a munkaerő-piaci válság, a munkanélküliség érezhető csökkentéséhez a gazdaság egészének működését kell átalakítani, illetve a világgazdasági környezetnek kellene megváltozni - ebben egyetértenek a parlamenti pártok és a szakmai szervezetek, de a szükséges változtatások mikéntjéről már alaposan eltérnek a vélemények, az egyik oldal a közfoglalkoztatásban hisz, a másik pedig a magánszférát preferálja.

A munkaerőpiaci helyzet valóban aggasztó. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint az augusztus és október közötti időszakban 13 éves csúcsra, 10,4 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta. A munkát aktívan keresők száma a KSH becslése 440 ezer fő volt, szemben az egy évvel korábbi 328 ezerrel. A más módszertannal, adminisztratív adatokkal dolgozó Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) által nyilvántartott álláskeresők száma pedig 424 ezerről 569 ezer fölé emelkedett október végére.

Nincs ok az optimizmusra, Bajnai Gordon 2010 elejére 11 százalékos munkanélküliségi rátát jelez előre, és a Fidesz vezető szakpolitikusai szerint is biztosra vehető, hogy a munkanélküliség az év végéig növekedni fog, és akár 11 százalék feletti érték sem kizárt. Az év végére előrejelzett 11 százalékos munkanélküliségi ráta azt jelenti, hogy - amennyiben a munkaerőpiac egyéb mutatói nem változnak, vagyis a foglalkoztatottak száma nem változik -, úgy 465 ezren lesznek a munka nélkül, vagyis az év utolsó két hónapjában 25 ezerrel nőhet a munkanélküliek tábora a kormányfő szerint.

Máshogy képzelik a kilábalást

A munkanélküliséggel kapcsolatban a kormányzó erők és az ellenzék álláspontja két ponton van összhangban: az egyik, hogy a munkanélküliség csökkentése gazdaságpolitikai prioritás, a másik pedig, hogy a foglalkoztatáspolitikát a gazdaságpolitika szerves részeként kell kezelni, itt azonban vége is az egyetértésnek.

A jelenlegi kormány szimbolikus foglalkoztatáspolitikai csomagja az Út a munkához program, amit 2008 elején kezdett el kidolgozni a kabinet - vagyis még a válság kirobbanása előtt. A program deklaráltan azt célozta, hogy munkára bírja és a visszavezesse a munka világába a tartósan munka nélkül maradókat, vagyis nem kimondottan a válság miatti állásvesztésre alakították ki. Nagy szavakból amúgy már akkor sem volt hiány, Gyurcsány Ferenc, azóta már lemondott miniszterelnök az Országgyűlés tavaly decemberi döntése után a "rendszerváltozás óta elfogadott legfontosabb szociális és foglalkoztatási reformtörvény"-nek nevezte a jogszabályt.

Az Út a munkához azon az elven alapul, ha nem ad munkát a piac, akkor az állam, az önkormányzatokon keresztül megpróbál közpénzből állást teremteni a munkaképes embereknek, míg a segélyezést meghagyja azoknak, akik nem tudnak dolgozni (a költségek 95 százalékát a központi, a fennmaradó 5 százalékot helyi forrásból finanszírozzák).

Rát és szociális segély

Az az akítv korú személy, aki nem jogosult rendszeres szociális segélyre, köteles a közfoglalkoztatásban, illetve iskolai oktatásba részt venni. Rendelkezésre állási támogatásra (rát) az az álláskereső jogosult, aki a közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt, illetve aki olyan képzésben vesz részt, amelyhez keresetpótló juttatást nem állapították meg. A rendelkezésre állási támogatás havi összege 28 500 forint. Rendszeres szociális segélyt azok a rászorultak kapnak, akik az álláskeresési ellátás időszaka alatt a munkaerő-piaci szervezet közreműködésével sem tudtak elhelyezkedni.

A Gyurcsány-kormány azzal számolt, hogy az intézkedéscsomag 60-70 ezer embernek ad majd munkát a közfoglalkoztatásban, a tényszámok szerint azonban ennél sokkal többen vannak: novemberben több mint 90 ezren vettek részt közcélú foglalkoztatásban, rendelkezésre állási támogatásban (rát) több mint 169 ezren részesültek és mindössze 33 ezer fő kapott rendszeres szociális segélyt. "A rendelkezésre állási támogatásban részesülők jóval magasabb aránya miatt a program költsége meg fogja haladni a tervezettet, a jelenlegi adatok alapján közel 20 milliárd forinttal" - közölte a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM).

Építőipar és mezőgazdaság

A most futó programok folytatatására nincs sok esély, a jövő évi választások nagy esélyese, a Fidesz ugyanis nemigen hisz a közfoglalkoztatásban. Czomba Sándor, a Fidesz szakpolitikusa, a parlament foglalkoztatási bizottságának tagja az [origo]-nak elmondta: a jelenlegi rendszerrel csak magunkat csapjuk be, nem a valódi munkaerőpiacra vezetjük vissza vele ugyanis a munkanélkülieket. Czomba szerint az erőforrásokat, a rát-ra fordított összegeket a vállalkozók, elsősorban a kisvállalkozások köré kellene koncentrálni, nem pedig az önkormányzatok felé.

Az ellenzéki kritika azon alapul, hogy ha ma egy vállalkozó rendelkezésre állási támogatásban (rát) részesülő állampolgárt próbálna munkára fogni, akkor nem kapja meg azt a támogatást, amit az önkormányzatok megkapnak. Czomba szerint tehát a cégekre is ki kell terjeszteni a támogatást, így többen végezhetnének érdemi munkát. (A munkaügyi miniszter a múlt héten beterjesztett egy módosító indítványt, amely szerint januártól vállalkozások is részt vehetnek a programban, de az Országgyűlés még nem bólintott rá a tervezetre.)

Szövetségeséhez hasonlóan látja a helyzetet a KDNP is, a párt az [origo]-val azt közölte, hogy ha kormányra kerülnek, akkor arra törekednek majd, hogy a munkaerőpaici alapok pénzeit "jól költsék el", azaz az állami támogatásokat a magyar kis- és közepes, illetve a családi vállalkozások megerősítésére fordítanák. "A KDNP egy Magyarországon merőben új gazdaságpolitikai stratégiát képvisel, amely szerint a válságban az államnak keresletet kell élénkítenie" - közölte a párt sajtóosztálya, ahol a fejlesztések forrásáról csak annyit közöltek, hogy "a létező pénzek, az állami bevételek, az átcsoportosított források" szolgálnának alapul.

A bűvös fideszes szám: egymillió

A Fidesz elnöke, Orbán Viktor több alkalommal is kifejtette az utóbbi másfél évben, hogy véleménye szerint a gazdaság fő problémája, hogy "Magyarországon hiányzik egymillió munkahely" - hasonlóan nyilatkozott Bajnai Gordon miniszterelnök is egy rádiós interjúban kedden, a 2010-es büdzsé megszavazásának másnapján. Az ellenzéki pártvezető ugyan konkrétumokat nem említett azzal kapcsolatban, hogy miképp pótolható ez a kiesett munkaerőtömeg, annyit azért lehet tudni, hogy a Fidesz tíz év alatt hozna létre ennyi állást, és ezt szándékai szerint nagyarányú adócsökkentéssel, illetve az üzleti élet szereplőivel kötendő "új egyezség" segítségével érné el. Orbán Viktor csak annyit mondott, hogy "a választásokat követően komoly megállapodások jöhetnek létre a parlament, a politika és az üzleti élet között, amelynek középpontjában az egymillió munkahely megteremtése áll majd.

Arra egyelőre nincs egyértelmű válasz, hogy az adószint csökkentését miből finanszírozná az ellenzéki párt - a leggyakrabban a takarékoskodás, illetve a kamatok csökkentéséből adódó megtakarítások vetődtek fel, de míg az első komolyabb források felszabadítására nem alkalmas, addig a második nem kormányzati hatáskör, hanem jegybanki (bár kétségtelen, hogy a hiteles kormányzati politika hozzá tud járulni a kamatok csökkenéséhez a kockázatok mérséklésén keresztül).

Nem csak mi szenvedünk

Az OECD szerint a vezető ipari országokban jövőre a második világháború utáni csúcsra jut a munkanélküliség: a szervezet tagállamainak átlaga megközelíti majd a 10 százalékot. Ez azt jelenti, hogy összesen mintegy 57 millióan lesznek állás nélkül a jövő év második felében az OECD tagországokban a szervezet friss becslése szerint. Az állástalanok számának megugrásával már a válság kirobbanása óta kalkulálnak, de a helyzet egyelőre egyre romlik: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egy évvel ezelőtt még azzal számolt, hogy a globális munkanélküliség a 2007-es 18 millióról "csak" 50 millióra emelkedik.

A Fidesz két kiemelt szektort is megnevezett az utóbbi hónapokban, mint a munkanélküliség elleni harc terepét, azt azonban szintén nem lehet tudni, hogy miképp vitalizálná konkrétan az ágazatokat az ellenzéki párt, ha hatalomra jutna, így az sem ismert, hogy mindezt pontosan miből tenné. Az építőipar jelentőségét az adja, hogy ez az ágazat fel tudja szívni a hátrányos helyzetű térségekből kikerülő szakképzetlen munkanélküliek döntő többségét, a mezőgazdaság pedig azért fontos, mert pontosan azokon a térségeken tud segíteni, ahol a legszegényebbek élnek.

Rövid távon szűk a mozgástér

A munkanélküliség magas, de a mezsgye szűk - ebben egyetértenek a gazdasági szakértők és elemzők. "A munkanélküliség tekintetében rövid távon nincs lehetőség fordulatra, nagyon szűk a kormány mozgástere" - fogalmazta meg az általános véleményt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) elnöke.

"Az exportpiacokon az olcsó, de jól képzett munkaerő a magyar gazdaság fő vonzereje immár húsz esztenedeje, de ez a következő évtizedben már nem megfelelő megközelítés, most ugyanis már Kínával és Indiával kell versenyeznünk ezen a piacon" - fejtette ki Parragh, aki szerint az elosztási rendszerek átalakításával kell kezdeni a munkanélküliség elleni küzdelmet - fogalmazott az MKIK első embere, aki szerint hibás a mostani gazdaságpolitikai megközelítés, csak az egyensúlyról szól ugyanis, aminek következtében a belső fogyasztás az idén 10 százalékkal is csökkenhet.

"A munkanélküliség kérdését nem lehet a gazdaság egészétől elszigetelve kezelni: az utóbbi időben azért voltak egy ideig valamenmnyire jó munkanélküliségi adatok, mert a közszféra vett fel embereket, de ez nonszensz, hisz a versenyszférában kellene ugyanezt elérni" - fogalmazott Parragh, aki szintén teljes gazdaságfilozófiai váltást tart szükségesnek: a tömeggyártásról át kell térni a magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatokra, amilyen a környezetvédelem, az it-technológia, az alternatív energiaforrások szektora.