Orbán: Ez fiktív költségvetés

Orbán Viktor szerint egyértelművé vált, hogy a hétfőn elfogadott költségvetés "fiktív." Járai Zsigmond "tragikusnak" nevezte, míg egykori pénzügyminiszterek tarthatónak tartják a hiányt.

Orbán Viktor szerint egyértelművé vált az a gyanú, hogy a hétfőn elfogadott jövő évi büdzsé egy fiktív költségvetés. A Fidesz elnöke ezt azután mondta, hogy pénteken találkozott a költségvetéssel kapcsolatos nyílt levelet aláíró közgazdászokkal.

Orbán Viktor a konzultáció utáni budapesti sajtótájékoztatón közölte: arra kérte a közgazdászokat, állítsanak össze egy olyan kiadványt, amelyből kiderülne, mit jelentenek a "trükkök százai", hogyan verik át az embereket, a külföldi befektetőket, a nemzetközi szervezeteket.

Járai Zsigmond egykori jegybankelnök szerint a jövő évi költségvetés "tragikus" és a következő kormánynak "kemény nehézségekkel kell szembenéznie." Járai, a közgazdászok szóvivőjeként, a levél aláírói által a találkozón ismertetett véleményeket összefoglalva azt mondta: 2010-ben a költségvetési hiány jóval nagyobb lesz a kormány által prognosztizáltnál, jövőre 7 százaléknál is nagyobb lehet ez a szám.

A gazdaság visszaesése jövőre a tervezett 0,6 százalék helyett 2-4 százalékos lehet, és az infláció is nagyobb lehet a vártnál. A kiadások alul-, a bevételek felültervezettek, a büdzsé trükkök százait tartalmazza - fogalmazott a volt jegybankelnök.

A költségvetést szombati lapokban bírálta több ismert, de főleg a Fidesz holdudvarába tartozó közgazdász, mint Járai, Szapáry György vagy Bod Péter Ákos. Az aláírók a törvény hitelességét kérdőjelezték meg, de Oszkó Péter szerint nem szakmai, hanem politikai motivációból ragadtak tollat a szerzők.

Egykori pénzügyminiszterek, akik a Hungarian Business Leaders Forum által rendezett IX. Pénzügyi Csúcstalálkozón szólaltak meg, a költségvetést tarthatónak tartják. Bokros Lajos úgy látja, a jövő évi költségvetés megalapozott, azt átvilágította a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az EU és a Költségvetési Tanács is.

László Csaba, a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy az adócsökkentés hatása nem kiszámított, habár fontos lépés az egy kulcsos adórendszer felé. Oszkó Péter szerint azonban három éves kitekintésben vizsgálták a várható hatásokat, amelyek nem kedvezőtlenek. Békési László, aki a Horn-kormányban volt pénzügyminiszter, a reformok elmaradását hiányolta a költségvetésben.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszélt szerint a fenntartható fiskális politika nagymértékben növelheti a monetáris politika mozgásterét. Az elmúlt évek fiskális politikájának eredményeképpen a monetáris politika mozgástere is korlátozott volt, hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A költségvetési intézkedések, ezen belül a gyakori kormányzati adó- és árintézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy a jegybank nem tudta elérni az árstabilitást az elmúlt években és nem sikerült az inflációs várakozásokat alacsony szinten lehorgonyozni.

Simor András hozzátette: csak fenntartható költségvetési politika mellett van lehetőség arra, hogy a monetáris politika a lehetőség szerint minimális reálgazdasági áldozatok mellett tudjon fókuszálni az elsődleges céljának - az árstabilitásnak - az elérésére. A fiskális politika végső célja középtávon nem a 3 százalék körüli hiány stabilizálása, hanem a kiegyensúlyozott költségvetés, az egyensúlyban lévő államháztartás megvalósítása - mondta Simor András.