Vágott az MNB - hat százalékon az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2010. január 26-i hatállyal 25 bázisponttal 6,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét. A rendszerváltás óta egyszer volt ilyen alacsony a kamatszint. Az elemzőket nem lepte meg a döntés.

Keddtől 6 százalékra csökken a magyar alapkamat - döntött a monetáris tanács. Az utóbbi húsz évben mindössze egyszer, 2005 szeptemberétől 2006 augusztus végéig, volt példa 6 százalékos kamatszintre.

A döntés megfelel az előzetes várakozásoknak; a Reuters hírügynökség múlt héten publikált felmérése szerint a megkérdezett 23 elemzők többsége ezt a döntés árta a magyar jegybakárákól, három szakért 50 bázispontos kamatcsökkentésre, egy pedig a 6,25 százalékos ráta tartását jósolta.

Az MNB indoklása szerint 1-2 éves időtávon az infláció már elmaradhat a 3 százalékos célértéktől, ami lehetőséget biztosít a kamatok csökkentésére. A költségvetés szigorú követését várja azonban a jegybank, mivel a magas adósságráta és a nehezen kiszámítható külső és belső kereslet miatt sebezhető a gazdaság. A honlapon közzétett indoklás szerint a következő kamatcsökkentés akkor jöhet, ha az ország kockázati besorolása ezt lehetővé teszi. "Az ország kockázati megítélésétől függ a további kamatcsökkentés, ezért ha a választási kampány hat Magyarország kockázati megítélésére, akkor változhat a kamat is" - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Decemberig 5,5 is lehet

A piac - a Bloomberg és a Reuters konszenzusa szerint - arra számít, hogy a tavaly nyáron 9,5 százalékos szintről induló kamatcsökkentési ciklus folytatódik az idén, december végéig 5,5 százalékra csökkenhet az irányadó kamat, amire eddig nem volt példa. A külföldi elemzők között vannak, akik ennél is alacsonyabb kamatszintet várnak, a Bank of America Merrill Lynch amerikai nagybank kelet-európai régióval foglalkozó elemzője szerint a következő időszakban a feltörekvő országok között a magyar piac lesz az egyik legvonzóbb a befektetők számára, ennek eredményeként akár 245 forintra csökkenhet az euró árfolyama. Ha valóban erre szintre esne az euró, akkor az MNB akár 4,5 százalékig mérsékelhetné a kamatot.

A kamatcsökkentést szorgalmazta az [origo]-nak adott intejújában Jaksity György, a Concorde Értéktpapír Zrt. első embere. A korábbi tőzsdeelnök kifejtette: "a magas kamatszint gátolja a magyar gazdaság fejlődését. A forint viszonylagos stabilitása hatalmas reálgazdasági áldozatot követelt, a magas kamatok miatt egy rakás magyar cég került a csőd szélére vagy ment tönkre. Nem a kamattal kell védeni a forintot, amikor baj van, hanem egy folyamatosan hiteles gazdaságpolitikára, stabil pénzügyi helyzetre van szükség, amely a befektetők számára is hihető növekedést és kiszámítható makrogazdasági pályát ígér. Ez támaszt adhatott volna a forintnak, és így is megelőzhető a mondjuk 350 forintos euró és nemcsak a prohibitíven (gátló) magas kamatszinttel. Ha normálisan működünk pár évig, ahogy az utóbbi néhány hónapban az erre utaló jelek már láthatóvá váltak, bőven mehet lejjebb a kamatszint, főleg, hogy világszerte padlón vannak a kamatok".

Már decemberben jelzett az MNB

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint az MNB már a decemberi 25 bázispontos vágással jelezte, hogy ütemet váltott és fékez a korábbi 50 bázispontos enyhítésekhez képest. A helyzet decemberhez képest nem sokat változott, a nemzetközi helyzet elsősorban a görög eseményeknek köszönhetően továbbra is bizonytalan, ez meg is látszik a hosszabb lejáratú magyar állampapír hozamok alakulásán, melyek a kamatvágások ellenére inkább felfelé csúsznak.

Bebesy egyetértett abban, hogy Görögország példája továbbra is óvatosságra inti az olyan országokat, melyek magas államadósságuk miatt külföldi finanszírozásra szorulnak. A hazai reálgazdasági mutatók, a csökkenő fogyasztás, zéró hitelezés, a növekvő munkanélküliség és a minimális infláció továbbra is támogatják a kamatvágást, azonban az MNB mozgásterét a nemzetközi környezet alakulása határozza meg.

Történelmi mélyponton lévő alapkamat esetében, bizonytalan külső környezet mellett, a választások közeledtével a jegybank a következő időszakban is 25 bázispontos mérséklésekben gondolkodhat.

A forintpiacot sem lepte meg a kamatvágás híre, az euróért nem sokkal a bejelentés után valamivel több, mint 271 forintot kellett adni.