Az [origo] újságírói nemrég meglátogattak néhány bankfiókot, hogy lássák, betartják-e a bankok a nemrég életbe lépett magatartási kódex előírásait. A PSZÁF-nak milyen stratégiája van az ellenőrzésre? Lesz kódexkommandó?
- Fontos tudni, hogy a kódex számos eleme bekerült a törvényekbe az év végi törvényalkotás során, ezek tehát érvényesek azokra is, akik nem írták azt alá. Többféle módon is gondoskodunk arról, hogy a bankok betartsák a kódexet. Egyrészt már most kapunk egyedi kérdéseket és panaszokat az ügyfelektől, ezek nyomán, adott esetben panaszügyi eljárások indulhatnak. Másfelől kiépítünk egy fogyasztóvédelmi monitoring rendszert, többek között próbavásárlásokkal folyamatosan figyelni fogjuk a piacot, és ha valamiben eltérnek a kódexben foglaltaktól, szintén eljárást indítunk.
Végeznek már most is próbavásárlásokat?
- Egyelőre csak szúrópróbaszerűen, de azt szeretném, ha ez később szisztematikusan folyna. Harmadsorban, a kódex bizonyos területeinek betartását időnként átfogó vizsgálatokkal ellenőrizzük majd. Megnézzük, mondjuk, a szerződéskötési gyakorlatot, ha nem is az összes aláírónál, de elég nagyszámú piaci szereplőnél.
Akik nem írták alá a kódexet, számíthatnak megkülönböztetett figyelemre?
- Ezen intézmények neve a honlapunkon elérhető és reméljük, hogy idővel számítani fog, ha valamely cég nem vállalta a kódex rendelkezéseit. Nem tehetünk különbséget, de mindenkire oda fogunk figyelni.
Mi lesz a következménye annak, ha valamely aláírót rajtakapják, hogy nem tartja be, amit vállalt? Készítenek feketelistát?
- Minden ilyen megállapítást nyilvánosságra hozunk és ha nagyobb horderejű, jelentős érdeklődésre számot tartó ügyről van szó, akkor közleményt is kiadunk részletes, közérthető magyarázattal. A nyilvánosság ereje alapvető eszköze a fogyasztóvédelemnek. A kódex előírásait megszegők a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvény alapján akár 2 milliárd forintra is bírságolhatók.
Mit kell tennie az ügyfélnek, ha pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos problémája akad? Tudható, hogy a PSZÁF fogyasztóvédelmi funkciója erősödött, de szerintem ettől még sok ügyfélnek nem világos, hogyan lesz egyszerűbb az ügymenet és egyáltalán, kihez kell fordulnia. Érdemes mindjárt Önöket megkeresni, vagy előbb a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot?
- Először az adott szolgáltatónál kell jelezni, ha valaki úgy érzi, hogy méltánytalanság érte, mert a statisztikák szerint a panaszok jelentős részét házon belül rendezik. Ha mégsem így történik, akkor bátran lehet hozzánk fordulni, de a GVH-val és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal jó az együttműködés, gyorsan átvesszük vagy átadjuk az ügyét annak, aki rossz helyen kopogtat. Emellett ajánlatos felvenni a kapcsolatot a fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezetek valamelyikével, mert ezek hasznos tanácsokat tudnak adni, segítenek, például a beadványok megfogalmazásában. A PSZÁF bővített jogosítványainak köszönhetően, már egyedi panaszok alapján indíthat hatósági eljárást, és az azt lezáró határozat akár "belépő" lehet polgári kárérvényesítéshez is. De ha valakit tisztességtelen bánásmódból eredő pénzbeli kár ér, és a mi eljárásunkban a bank nem ismeri el a hibáját, akkor a kárigényét csak polgári bíróságon tudja érvényesíteni, nálunk nem. És a PSZÁF arra sem képes, hogy a hitelfelvevő helyett törlessze annak tényleges tartozását.
A PSZÁF jogosult egyes banki termékeket betiltani. Folyik jelenleg olyan vizsgálat, aminek ez is lehet a következménye?
- Most nem. Ez a jogosultság nem általános termékengedélyezési jog - nem is helyeselném, ha ilyennek a birtokában lennénk -, hanem különleges, rendkívüli eszköz, amivel biztos, hogy nem fogunk sűrűn élni. A termékmegtiltási jog alkotmányossági okból csak ideiglenes felfüggesztést tesz lehetővé és csak abban az esetben, ha olyan fejleményeket látunk a piacon, amelyek veszélyeztetik a pénzügyi rendszer stabilitását. Ez tehát nem klasszikus fogyasztóvédelmi jogosítvány, hanem a rendszer biztonságát szolgálja.
A PSZÁF kötött egy együttműködési megállapodást a rendőrséggel a pénzügyi intézményrendszer iránti bizalmat veszélyeztető bűncselekmények visszaszorítása és megelőzése érdekében. Van már valamilyen kézzelfogható eredménye ennek a kooperációnak?
- Van. Az összes konkrétumot nem sorolhatom fel, de ilyen, például a friss PPO-ügy, amelyben a hozzánk befutó információkkal segítettük a rendőrséget. Ide tartoznak továbbá a tavaly ősszel nyilvánosságot kapott esetek, amikor az egymással összejátszó pénzügyi szolgáltatók, ingatlanforgalmazók, értékbecslők és követeléskezelők követtek el hitelcsalásokat. Ennek nyomán számos jogosulatlan szolgáltatót eltiltottunk a hitelezéstől, és több mint 150 feljelentést tettünk. Az együttműködés egyébként kétirányú, előfordul, hogy a rendőrségnek van szüksége a nyomozáshoz olyan információra, ami a mi hatáskörünkbe tartozik.
A PSZÁF szervezeti átalakulása után hallani lehetett olyan véleményt, hogy az újonnan létrehozott Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) - melynek a mindenkori pénzügyminiszter is tagja - csorbítja a PSZÁF önállóságát. Megalapozott ez a félelem?
- A PSZÁF kormányhivatali státuszból parlamenti ellenőrzés alá került. Ez a magyar jogrendben létező legmagasabb szintű függetlenség, nagyjából megegyezik a jegybankéval és a versenyhivataléval. A Pénzügyi Stabilitási Tanács nem irányító testület, hanem a törvényben megszabottak szerint segíti a PSZÁF munkáját. A feladata egyébként az, hogy koordinálja a PSZÁF, az MNB és a Pénzügyminisztérium pénzügyi rendszerrel kapcsolatos tevékenységét. Tudom, hogy korábban voltak konfliktusok, de most nagyon jó a viszony a három szervezet között. A PST-ben a három fél egyenrangú, az elnöki tisztség betöltője évente más. A testület működése nyilvános, már fent van a honlapunkon az ügyrendje és január 15-i ülés összefoglalója.
Milyen gyakorlati előnyökkel jár a PST működése?
- Számunkra nagyon lényeges, hogy ha a felügyelet jogszabály-módosítást lát szükségesnek, akkor a tanácson keresztül kezdeményezheti azt. Eddig erre hivatalos úton nem volt lehetőség, csak annyit tehettünk, hogy nyilvánosan javasoltunk. Javaslatainkat a jogalkotó vagy figyelembe vette, vagy nem, és megtehette, hogy egyáltalán nem is foglalkozott velük. Mostantól reagálnia kell.
Jelenlegi eszközeivel a PSZÁF nemzetközi összehasonlításban mennyire számít erősnek?
- A fogyasztóvédelem terén most kimondottan erősek vagyunk, és az említett jogszabály-kezdeményezés lehetősége is elég kevés országban létezik. Az egységes normaalkotási jogunk viszont továbbra is hiányzik, és célszerű erősíteni az egyéb, átmeneti banki válságkezelési intézkedéseink körét is - ez utóbbiról már egyeztetünk. A legtöbb területen azonban legalább olyan szilárd a jogkörünk, mint a külföldi társhatóságoké.
Lehet értelme a jegybank és a PSZÁF összevonásának az euróbevezetés után, vagy akár még előtte?
- A kérdés fölvetésének volt értelme, hiszen a válság miatt a világon mindenütt napirenden van a pénzpiacok ellenőrzésének megerősítése. Így fontos szempont a makroszintű felügyeletet ellátó jegybank és a mikroszintű, intézményi felügyeletet ellátó szervezet munkájának összehangolása. Ennek lehet az egyik megoldása az összevonás, a másik pedig a felügyeleti függetlenség erősítése, a jogosítványok bővítése, és ezzel párhuzamosan a koordináció erősítése. Magyarország ez utóbbi utat választotta, de mindkét lehetőséget elemezték a két intézmény szakemberei. Az összevonás tehát nem értelmetlen elképzelés, több országban bevált, és ha belépünk az eurózónába, a jegybank szerepe nyilván átalakul, akkor majd újra lehet gondolkodni minderről.
Több országban kurrens téma a bankvezetői fizetések maximalizálása. Jó ötletnek tartja ezt?
- Nem. Az én felfogásom szerint a magánszektorban a tulajdonos dolga eldönteni, hogy mennyire fizeti meg az általa választott vezetőket. Más a helyzet természetesen a közpénzzel megsegített bankok esetében - ott magától értetődő, hogy kapjon beleszólást az állam a kifizetésekbe. Amit érdemes szabályozni egy hatóságnak, az az, hogy mire ösztönzi a vezetőket, illetve általában a munkatársakat a javadalmazási rendszer. Ha túlzott kockázatvállalásra, rövidlátó szemléletmódra, ami ellentétes a bank hosszú távú, fenntartható fejlődésével és az ügyfelek biztonságával, az nem jó. Ezért adtunk ki éppen a napokban egy ajánlást a megfelelő banki javadalmazási politikáról.
Az utóbbi hónapokban többször is híre ment, hogy eladó az egyik külföldi bank magyarországi leánya. A PSZÁF tud bármelyik nagy bankcsoport kivonulási szándékáról?
- Nem, bár az értesüléseket én is olvastam a sajtóban. Azt viszont biztosan tudom, hogy az európai bankok nemrég létrejött egyeztető fóruma (European Banking Coordination Initiative) keretében a régióban jelen lévő bankok tulajdonosai rögzítették, hogy elkötelezettek Kelet-Közép-Európa iránt. Formális, írásos kötelezettségvállalásuk kiterjed a leánybankjaikra is, amit az is jelez, hogy a tavalyi válság idején is fenntartották korábbi magas refinanszírozási szintjüket, és írásban vállalták a leánybankok tőkeszükségletének folyamatos biztosítását.