Fejenként hatezer forintba kerül a forint védelme

Fejenként hatezer, foglalkoztatottonként pedig 16 ezer forint - körülbelül ennyibe kerül évente a válság mellékhatásaként majdnem duplájára duzzadt magyar devizatartalék fenntartása.

Soha nem látott szintre, 31 milliárd euró közelébe hízott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartaléka az előző évi 17-18 milliárd eurós szintről - derült ki a legutóbbi jegybanki jelentésből. A tartalékok felduzzasztása a válsággal, illetve annak magyarországi lefolyásával magyarázható, a magyar gazdaság ugyanis normális körülmények között a krízis előtti tartalékállománnyal is stabilan tudna működni - a mostani időszak azonban semmiképp sem tekinthető normálisnak, ez indokolja a jelenlegi árfolyamon több mint 8000 milliárd forintot jelentő összeget.

A krízis kikezdte és továbbra is veszélyben tartja a forint árfolyamát, a jegybank pedig a tartalékkal tudja azt szükség esetén megvédeni - a magyar gazdaság éves teljesítményének harmadát kitevő rekordtartalék a forint védelmét szolgálja, ez az összeg épp arra van, hogy ha gyengülni kezd a forint, megállítsa az árfolyamot a lejtőn.

Fejenként 6, munkavállalónként 16 ezer

Ennyi pénz trezorban tartása sincs azonban ingyen: a devizatartalék fenntartási költsége a legbiztonságosabbnak tartott külföldi államkötvények és a magyar devizakötvények kamata közötti különbséggel írható le.

A Magyar Nemzeti Bank tavaly 3,1 százalékot keresett a devizatartalék befektetésén, míg az állam átlagosan 3,8 százalékos kamatot fizetett fennálló devizahitel-állományára, vagyis a tartaléktartás teljes költsége 70 bázispont volt. A devizatartalék miatti kiadás tehát 1 milliárd eurónként 7 millió eurót, azaz nagyságrendileg 2 milliárd forintot tett ki egy év alatt. A teljes devizatartalékra vetítve mintegy 60 milliárd forintra, az éves GDP 0,2 százalékára rúgott ez a tétel - tájékoztatta az [origo]-t a jegybank.

A forint védelme tehát a több mint 30 milliárd eurós devizatartalékot alapul véve egy-egy magyar állampolgárra vetítve durván 6 ezer forintot tesz ki évente, a nemzetgazdaságban foglalkoztatott - a KSH legutóbbi statisztikája szerint - mintegy 3,8 millió embernek pedig fejenként csaknem 16 ezer forintot jelent.

Pontosan mire való a tartalék?

Magyarországon a devizatartalék tartásának több célja is van. A kormányzat devizaszámláinak vezetésén túl a legfontosabb az, hogy a jegybank a devizatartalékkal, mint eszközzel demonstrálja a pénzügyi piacokat érő sokkok ellensúlyozására irányuló szándékát és a képességét. A másik fontos cél a forint védelme, a tartalék ugyanis egy esetleges devizapiaci beavatkozáshoz biztosít forrást - egyfajta pajzsról van szó, ha az országot kinézik maguknak a befektetők.

A jegybank gyengülés esetén forintot vásárol, ami erősíti a hazai devizát, túlzottnak ítélt erősödés esetén pedig ellenkezőleg jár el. Minél nagyobb a tartalék, annál hatékonyabban és hosszabban tud védekezni az adott ország jegybankja egy esetleges spekulációval szemben.

A magyar tartalékszint jelenleg ugyan kifejezetten nagynak tekinthető, de ez sem csodafegyver. Ha a piaci szereplők indokoltnak látják az árfolyam gyengülését, és ennek érdekében megindul a spekuláció, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem lesz elegendő a tartalék, mert a piac hatalmas, a devizatartalékoknál jóval nagyobb összegeket tud mozgósítani. Ilyen esetekben a jegybank, illetve az ország vezetése vagy elengedi az árfolyamot, vagy segítséget kérhet, például a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) - mondja Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki korábban a jegybankban is dolgozott.

Hogyan duzzadt ekkorára a tartalék?

A devizatartalék megemelkedése a válság egyik hatása: az állam 2008 végén nem jutott külföldi forráshoz, az állampapírpiac kiszáradt, gyakorlatilag nem volt, aki finanszírozza Magyarország működését, ezért volt szükség a nemzetközi hitelcsomagra. Az IMF, az EU és Világbank által biztosított hitelcsomag egy része, 14,5 milliárd euró pedig a jegybankba ment, és növelte a tartalékot.

Emellett az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) devizakötvény-kibocsátása, az Európai Uniótól kapott transzferek, valamint a devizatartalékon elért hozam további 4 milliárd euróval járult hozzá a tartalék bővüléséhez. Csökkentette viszont a devizatartalék összegét az államháztartás korábban kibocsátott devizakötvényeinek lejárata, a devizaadóssághoz kapcsolódó kamatkiadás, a bankoknak nyújtott devizahitelek, illetve az állam devizában teljesítendő egyéb kifizetései.

Viszonylag olcsón megúsztuk

Ha azt feltételezzük, hogy az állam a nemzetközi hitelcsomag helyett mégis tudott volna devizahitelt felvenni, az legalább 3 százalékponttal lett volna drágább a nemzetközi mentőcsomagnál, a 2008 októberében igényelt hitel devizatartalékot duzzasztó 14,5 milliárd eurós részét figyelembe véve nagyjából 450 millió, azaz 120 milliárd forint pluszköltséget jelentett volna az államháztartás számára - közölte érdeklődésünkre a jegybank. A valós pluszköltség viszont ennél valószínűleg lényegesen több lett volna, mivel az állam által fizetendő kamatok a nemzetközi hitelcsomag nélkül a kialakultnál jelentősen nagyobbak lehettek volna.

A folyó mérleg lehet a muníció

A devizatartalékot a hitelfelvétel mellett a folyó fizetési mérleg többletéből is növelni lehet - eddig ez nem volt jellemző Magyarországon, de a válság ebben is változást hozott. A legutóbbi negyedévben a hazai folyó fizetési mérleg ugyanis pluszt mutatott (vagyis több deviza érkezett az országba, mint amennyi kiment), mégpedig azért, mert a külpiacok szűkülésénél is nagyobb volt a magyar kereslet visszaesése, vagyis az exportnál is drasztikusabban esett vissza az import. Kondrát Zsolt úgy véli, ha a megkezdődik a fellendülés, akkor visszamegy mínuszba a magyar folyó mérleg is, rövid és középtávon nincs esély pozitívumra ezen a téren.

Ha a döntéshozók és a piaci viszonyok szerint sem indokolt az adott országban a kialakult devizatartalék-szint fenntartása, akkor mérsékelhető az állomány. Ebben az esetben az adott ország fennálló hiteleinek visszafizetéséhez biztosíthat forrást a devizatartalék. A magyar jegybank egyelőre nem tervezi a devizatartalék leépítését, az MNB kérdésünkre adott válasza szerint az idén a jegybanki devizatartalék nagysága - amennyiben a jelenlegi terveknek megfelelően nem kerül sor újabb hitelfelvételre a nemzetközi szervezetektől - 30 milliárd euró körül alakulhat.

Válságban jól jön

A nagyobb devizatartaléknak költségek ellenére egyfajta biztonságot nyújt az országnak, és ez hosszabb távon kifizetődő lehet. Jól mutatja ezt az 1997-ben kirobbant ázsiai válságban magukat megégető országok példája. (Elsősorban Thaiföld, Malajzia, Szingapúr) A krízis után ezek az országok éles gazdaságpolitikai váltást hajtottak végre, arra koncentráltak, hogy minél nagyobb folyó fizetési mérleget érjenek el, ezáltal duzzasztva a tartalékot, ami korábban nem volt elég ahhoz, hogy ne kerüljenek bajba. Ezért a korábbinál jóval magasabb szintre lőtték be a tartalékot, és mai napig ezt tartják, és részben emiatt is ellenállóbbak voltak a mostani - a korábbi krízist több mint tíz évvel követő - válsággal szemben, mint sok európai ország, köztük például Magyarország.