Bajnai: Letett a kormány az ingatlanadóról

A kormány nem írja át a vagyonadóról szóló törvényt - közölte szerdán Bajnai Gordon. A kormányfő hozzátette: keresik a megoldást, hogyan lehet pótolni a költségvetés egyéb fejezeteiből, illetve a tartalékokból az ingatlanadó megsemmisítése miatt kieső 50 milliárd forintot.

Nem próbálja meg a kormány a vagyonadó szabályainak módosításával alkotmányossá tenni az ingatlanadóra vonatkozó, az Alkotmánybíróság által kedden megsemmisített rendelkezéseket - jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök szerdán. Ez azt jelenti, hogy a költségvetésből kieső 50 milliárd forintot máshonnan kell elvonni.

A kormányfő azzal indokolta a döntést, hogy ebben a ciklusban valószínűleg nem lenne már elegendő idő arra, hogy az Alkotmánybíróság által kifogásolt technikai részletek módosítását végigvigye a parlament. (A Bajnai Gordon sajtótájékoztatójáról készített videó itt látható.)

Bajnai szerint a gazdagok nyertek

A kitűzött, 4 százalék alatti GDP-arányos hiánycélt tartani kell, ezért a következő hetekben áttekinti a kormány, hogy miként lehet pótolni a szükséges forrást a költségvetés egyéb fejezeteiből, illetve a tartalékokból. Ez azonban "nem mentesíti a következő kormányt az alól, hogy válasszon: a szegényebbeket sújtó újabb megszorításokkal kívánja az egyensúlyt fenntartani, vagy a tehetősebbek fokozottabb teherviselésével az igazságosabb adózást támogatja. Az én választásom egyértelmű, én az utóbbira voksolok" - tette hozzá Bajnai.

A miniszterelnök azt mondta, a kormánynak a vagyonadóval az volt a célja, hogy az ország legtehetősebb emberei - a lakosság mintegy 5 százaléka - hozzájárulásukkal csökkentsék a lakosság többségének terheit. Az ingatlanadó eltörlésével nem az emberek győznek, csak a vagyonosabb emberek - utalt a Fidesz keddi reagálására. (A Fidesz szerint az alkotmánybírósági döntéssel "az emberek győzelmet arattak".)

A költségvetés tartalékából fedezhető az ingatlanadó kiesése - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter szerdán az MTI-nek. Pár órával korábban, a közszolgálati rádióban azt mondta, hogy az 50 milliárd kiesése miatt a lakosságot érintő megszorításra nem kerül sor.

Az idei, több mint 200 milliárd forintos összes tartalékból 57 milliárd forint az elkölthető tartalék, ebből az első félévben csak limitált összeget fizethet ki a büdzsé. Oszkó Péter ugyanakkor azzal is számol, hogy a januári bevételek ismeretében esetleg további zárolásokra kényszerül a kormány, ha a kockázatokat felmérve, a tartalékok elégtelennek bizonyulhatnak. Ezekre a számításokra, illetve lépésekre a következő két hétben kerülhet sor - vonta le a következtetést.

Veszélyes lehet a tartalékhoz nyúlni

A Reuters hírügynökség az Alkotmánybíróság keddi döntése után a lehetséges bevételkiesésből fakadó rizikót emelte ki. Barcza György, a K&H Bank elemzője a hírügynökségnek azt mondta, "a Bajnai-kormánynak új intézkedésekkel kell válaszolnia a kialakult helyzetre, amennyiben felelősen viselkedik".

Barcza szerint ha a tartalékokat használnák a rés betömésére, akkor az jelentősen növelné a költségvetési kockázatokat, amit a piac valósznűleg nem venne jó néven. Ez pedig az állampapír-piaci hozamok emelkedésével (árfolyamuk esésével) és a forint gyengülésével járhat.

Az ingatlanosok örülnek

Lélegzetvételnyi időhöz jutnak azok az ingatlanfejlesztők, akiknek eladatlan lakásaik után is meg kellett volna fizetniük az ingatlanadót. Ezeket a költségeket egyébként többnyire a vevőikre kellett volna hárítaniuk - kommentálta az ingatlanadó elbukását Szili Balázs, a Forest Hill lakóprojekt igazgatója.

A szakember szerint tavaly decemberben azokat a 30 millió feletti lakásokat, amelyek az APEH kalkulátora szerint határesetként értékeltek a fejlesztők, leárazták. Most elképzelhető, hogy ezek ára ismét kicsivel 30 millió fölé kúszik majd - jegyezte meg.

A Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) közleményben üdvözölte az Alkotmánybíróság keddi határozatát, a szervezet ugyanis az ingatlankataszter létrehozását elengedhetetlennek tartja az adózáshoz.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) ugyancsak üdvözölte az Ab döntését, hozzátéve, hogy a vagyon alapú adóztatás elképzelésével egyetért. Olyan szabályozást tart szükségesnek, amelyet társadalmi, közigazgatási és szakmai egyeztetéseket követően alkotnak meg.