Izlandon a nép dönt a banki kártérítésről

Elutasította a vitatott Icesave-törvény aláírását az izlandi államfő, emiatt a  brit és holland betétesek veszteségeinek részleges kártalanításáról szóló törvényről népszavazást kell tartani. Az időpontot később tűzik ki.

Néhány napja az Icesave-törvény megvétózását kérte az államfőtől az izlandi választók egynegyede. Több mint 56 ezer izlandi - a választók 23 százaléka - írta alá azt a petíciót, amelyben azt kérték az államfőtől, hogy ne írja alá a parlament által elfogadott törvényt, és hívjon össze népszavazást az ügyben.

Az izlandi parlament a tavalyi év utolsó napján fogadta el az Icesave-törvényt, amely lehetőséget nyújt arra, hogy Izland 2016-tól kezdődően kifizessen majd 4 milliárd eurót több mint 300 ezer brit, illetve holland bankbetétes részleges kártalanítására. A még novemberben kötött megállapodás értelmében az izlandi állam fedezi a brit és holland betétesek biztosított bankbetéteit a második legnagyobb izlandi banknál, a Landsbanki Islandnál, összhangban az Európai Gazdasági Térség (EEA) előírásaival.

Az Icesave brit internetes pénzügyi szolgáltató, a Landsbanki Island érdekeltsége tavaly októberben állította le a betétek kifizetését és új betétek felvételét, miután az anyavállalatot az izlandi kormány csődgondnokság alá helyezte. Nagy-Britanniát és Hollandiát aggodalommal töltötte el azoknak a betéteseknek a sorsa, akik a Landsbankiban tartották pénzüket. A pénzintézet magas kamatokkal vonzotta a betéteseket. Az Icesave futamidőktől függően 7 százalék feletti kamatokat kínált, ami csaknem a kétszerese a brit nagybankok által hosszabb lekötésekre általában kínált kamatoknak.

Az Icesave-ügy rendezése ugyanakkor Izland szempontjából azért is sürgető, mert a két EU-tag országgal támadt vita akadályozza uniós csatlakozását. Emellett késlelteti a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által folyósított 2,1 milliárd dolláros gyorssegély újabb részleteinek a lehívását, amire a mély recesszióba került izlandi gazdaságnak égetően szüksége van.