Sólyom szerint jobban kell védeni a nyugdíjakat

A köztársasági elnök Alkotmánybírósághoz fordult a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvénnyel kapcsolatban. Sólyom László szerint több paragrafus aránytalanul korlátozza a biztosítottak tulajdonhoz való jogát, ami ellentétes az alaptörvénnyel. A PM szerint megfelel az alkotmánynak a törvény.

Sólyom László köztársasági elnök elküldte az Alkotmánybíróságnak véleményezésre a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvényt - közölte az elnök hivatala.

Az államfői indítvány szerint a magánnyugdíjpénztár tagjainak jogai tulajdonnak tekintendők. A tulajdon alkotmányosan korlátozható, de csak akkor, ha a korlátozás arányban áll az azt szükségessé tevő közérdekkel.

Vissza a tb-be?

Sólyom László szerint a magánnyugdíj-rendszer hosszú távon fenntartható, átlátható működése közérdek, azonban az érintetteknek az Alkotmány alapján lehetőséget kell kapniuk a kötelező társadalombiztosításba való visszalépésre, ha úgy érzik, a változások aránytalanul hátrányosan érintik őket. Miután a törvény a visszalépés lehetőségét nem biztosítja, a köztársasági elnök szerint az sérti az Alkotmány által védett tulajdonhoz való jogot.

Sólyom László Paczolay Péter AB-elnöknek írt levele szerint a járadékszolgáltatások körét szűkítő 28. paragrafus, az egyösszegű szolgáltatás igénybe vételének lehetőségét korlátozó 30. § (1) bekezdése, illetve az öröklés lehetőségét érintő 42. § és 212. § aránytalanul korlátozzák az Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való jogot, és ezért alkotmányellenesek.

Üzleti alapok

A december közepén elfogadott törvény a magánnyugdíj új rendszerét kívánja létrehozni, megszüntetve a jelenleg működő magánnyugdíjpénztárakat. A pénztártagok egyéni számlán nyilvántartott követelése ugyan érintetlen maradna, de az új rendszerben a biztosítottak nem szólhatnának bele a magánnyugdíj-biztosító döntéshozatalába, és szűkül az igénybe vehető szolgáltatások közötti választás lehetősége is.

A jogszabály értelmében 2013-tól a pénztárak helyét üzleti alapon működő biztosítók veszik át a magyar piacon, amelyek a törvény törekvései szerint a mostaninál átláthatóbb, könnyebben kalkulálható módon biztosítanak járandóságot az érintetteknek.

A PM szerint alkotmányos a törvény

A Pénzügyminisztérium szerint az alkotmánnyal összhangban lévő törvényt alkotott a parlament múlt év decemberében, amikor elfogadta a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló új szabályozást.

Erre a törvényre azért volt szükség, hogy továbbvigye a nyugdíjrendszer 1997-ben megkezdett, de be nem fejezett reformját - derül ki a PM közleményéből. A törvény egyrészt biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a több mint tíz éve működő magánnyugdíjpénztárak megkezdhessék a járadékszolgáltatást, vagyis amikor az esedékessé válik, a nyugdíjba menőknek havonta nyugdíjat fizessenek. Másrészt az önkormányzati formában működő pénztárakat 2013. januárjától magánnyugdíj-biztosító részvénytársaságokká kívánja a jogszabály átalakítani a leendő nyugdíjasok anyagi biztonságának, jövőbeni nyugdíjuk garanciáinak növelése érdekében.

Nem érinti a már nyugdíjban levőket

Az új jogszabály - amelyet Sólyom László köztársasági elnök elküldött az Alkotmánybíróságnak véleményezésre - semmilyen formában nem érinti a már nyugdíjban levőket. A több mint tíz éve kialakult magánnyugdíjpénztári rendszerben résztvevő pénztártagok száma meghaladja a 3 milliót, s a felhalmozott vagyon 2300 milliárd forint körüli.

A köztársasági elnök szerint a magánnyugdíjpénztár tagjainak jogai az Alkotmány értelmében tulajdonnak tekintendők. A tulajdon alkotmányosan korlátozható, de csak akkor, ha a korlátozás arányban áll az azt szükségessé tevő közérdekkel - írja a PM közleménye.

A PM - az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium állásfoglalására alapozva - úgy véli, hogy a pénztártagok döntési jogosultsága - az önigazgatási formában működő magánnyugdíjpénztáraknál - a szó jogi értelmében nem jelent tulajdonosi pozíciót. Alkotmányossági jelentősége az egyéni számlán felhalmozott megtakarításhoz való hozzáférésnek, az azzal való rendelkezésnek van. Az Alkotmány ezzel kapcsolatban követel meg garanciát. Ennek folyamatos biztosítása - így többek között a garanciális feltételek fennmaradása esetén a szervezeti keretek megváltoztatása - nem jelenti a tulajdonjog korlátozását.

Az elfogadott törvény az érintettek számára kellő felkészülési időt - több évet - biztosít, ami szintén eleget tesz az alkotmányossági követelményeknek. Az ellátási forma - a járadékszolgáltatás, annak típusai - alkotmányossági kérdéseket nem érint. Mindegyik ellátási forma esetén egyformán biztosított a megtakarításhoz történő hozzáférés. A pénztártag halála esetén az öröklés feltételei változatlanok. A törvény annyiban teremt új feltételt, hogy a jövőben haláleseti kedvezményezettnek csak hozzátartozók jelölhetők. Mindez azonban - amellett, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer szabályaival összhangban van - a korábban tett kedvezményezett jelölésekre nem vonatkozik, szerzett jogok nem sérülnek.

A törvény megküldése az Alkotmánybíróságnak előreláthatólag hosszabb időre késlelteti a jogszabály hatályba lépését. Ugyanakkor 2013-ban a magánnyugdíjpénztáraknak meg kell kezdeni a járadékszolgáltatást. Ennek hatályos szabályai - mivel az elfogadott törvény nem lépett hatályba - ellentmondásosak, végrehajthatatlanok. A jelenlegi körülmények között a pénztártagoknak nincs arról információjuk, hogy nyugdíjazásukkor milyen összegben, illetve feltételekkel részesülhetnek járadékszolgáltatásban - áll a minisztérium közleményében.

A közoktatási törvény is fennakadt

Sólyom László a közoktatási törvény módosításáról szóló törvényt is megküldte az Alkotmánybíróságnak véleményezésre. Az elnöknek azzal a kitétellel akadt problémája, miszerint az új rendelkezések egyike korlátozná a közoktatási intézményt fenntartók intézményvezető-kinevezési jogát, korlátozott vétójogot adva a nevelőtestületnek az intézményvezetők kinevezésénél.

Az új rendelkezések vonatkoznának az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekre is, a kétharmados önkormányzati törvényt azonban nem módosították. A köztársasági elnök álláspontja szerint az Alkotmánybíróság gyakorlatából egyértelműen az következik, hogy ha egy alapvető önkormányzati hatáskört az önkormányzati törvény szabályoz, akkor annak korlátozása csak kétharmados többséggel elfogadott törvényben történhet. Ez a feltétel a közoktatási törvény módosítása esetén nem teljesült, ezért Sólyom László szerint a törvény alkotmányellenes.