Soha nem látott szintre csökkent az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően, a rendszerváltás óta nem látott szintre, 5,75 százalékra csökkent hétfőn az alapkamat, de a ráta jövője bizonytalan egyebek között a külföldi környezet és a választások miatt.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfői ülésén 25 bázisponttal 5,75 százalékra csökkentette az alapkamatot.

Ilyen alacsonyan a rendszerváltás óta nem volt a ráta, eddig a 6 százalék volt a határ.

Ezt várta a piac

Az elemzői kar egyértelműen arra számított, hogy a magyar jegybankárok soha nem látott szintre csökkentik a kamatot. A Reuters hírügynökség által megkérdezett huszönöt szakemberből egy nem adott prognózist, négyen a kamat tartására voksoltak, a többik a 25 bázispontos vágásra szavaztak. A hétfői jegybanki lépés a tavaly júliusi 100 bázispontos kamatcsökkentéssel együtt ez már az egymást követő nyolcadik olyan mt ülés volt, ahol az irányadó ráta lefelé mozdult el, azóta 3,75 százalékponttal esett a ráta.

A kamatpálya további alakulásában már közel sem ekkora az egyetértés, ami a kormányváltással, a hiány alakulásával és a nemzetközi gazdasági helyzettel (kilábalás) összefüggő kockázatok, bizonytalanságok miatt. A jóslatok 5 és 7 százalék között szóródnak, a szokatlanul nagy intervallum jól jelzi a megosztottságot.

A legtöbb elemző, szám szerint tizenegyen az év végére 5,5 százalékos kamatszintet vár. 2011 végére kevesebben adtak prognózist a 25 elemzőből 18 vállalkozott erre, a legalacsonyabb jóslat 4, a legmagasabb 6,75 százalék volt, a legtöbb előrejelzés pedig 5,5 százalékos kamatszintet valószínűsített.

Hazai kockázatok

A következő időszakban számos belföldi és külföldi tényezők befolyásolják majd a kamatszintet. A hazai kockázatok közül kiemelkedik az április országgyűlési választás kimenetele, illetve az új kormány fiskális célkitűzései, ami egyelőre komoly kérdőjeleket vet fel az idei költségvetési hiánycél tarthatóságával kapcsolatban. Ezek miatt szinte kizárt, hogy a következő két hónapra, hogy a monetáris tanács az alapkamathoz nyúljon, ezt leghamarabb a választásokat követő időszakban teheti meg - vélik az Equilor szakértői.

Fontos kérdés, hogy a jegybank legfőbb döntéshozó testülete, a monetáris politikát, ezen belül a kamatszintet meghatározó monetáris tanács tagjainak száma a mostani 9 főről 7 főre csökken a monetáris tanácstagok száma, ugyanis Bihari Vilmos és Hardy Ilona tanácstagok mandátuma március 1-vel lejár. Mindketten inkább az lazább monetáris politikát képviselők táborába, úgynevezett galambok közé tartoznak, vagyis távozásukkal a monetáris szigorítás hívei relatív erőfölénybe kerülhetnek.

Az infláció is rizikót jelent a kamatra nézve, tekintve, hogy 2010 januárjában 6,4 százalékra ugrott. Emiatt az MNB akár az inflációs várakozásainak a módosítására is kényszerülhet. Az Equilor szakértői azonban úgy vélik, az inflációs pályában nem történik jelentős, vagyis a tavaly nyári áfaemelés hatásának kifutása után, az év közepétől jelentősen visszaesik a fogyasztói árindex éves szintű értéke és így az év végére a jegybank által kívánatosnak tartott 3 százalékos cél közelébe süllyedhet. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint január eleje óta megjelent magyar gazdasági adatok továbbra is rendkívül gyenge aktivitást tükröztek, ami egyáltalán nem utal inflációs nyomásra, annak ellenére, hogy januárban megugrott az infláció.

Külföldi kockázatok

A külső tényezők között, mindenképpen fontos kiemelni, hogy a piaci hangulat szeszélyesebbé vált az utóbbi időben, ha nem is egyértelműen romlott el. A hazai folyamatokat legjelentősebben az Európai Unió mediterrán tagállamaiban - elsősorban Görögországban - felmerülő súlyos államháztartási problémák befolyásolhatják, ugyanis az esetleges görög államcsőd körüli félelmek különösen a magasabb kockázati besorolás alá eső feltörekvő piaci eszközökre hatnak nyomással, ráadásul ebben a térségben is növekvő hiánytól szenvednek a költségvetések.

Bár Magyarországon a 2010-es deficitcél viszonylag alacsony, a választások miatt nálunk is nagyok a kockázatok. Jól illusztrálja a bizonytalanságot az adott ország fizetőképességét jelző pénzügyi termék, a CDS-ek árfolyamának görbéje, amely az ötéves magyar államkötvények esetében február elején hat havi csúcsra 272 bázispontra nőtt, igaz, azóta volt némi enyhülés és visszarendeződés a 240 bázispontos szint közelébe - véli az Equilor gárdája. Bebesy szerint a görög helyzet továbbra is jelentős veszélyforrás, amely mindenképp óvatosságra int, azonban jól jel, hogy a problémák nem eszkalálódtak. A globális piacok év eleji esését februárban már korrekció követte, ami kedvezett a kockázatvállalási hajlandóságnak.

Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy felerősödtek a kamatemelési várakozások a tengerentúlon. Bár Magyarország számára az eurózóna alaprátája a legfontosabb, mégis a múlt csütörtökön 25 bázisponttal megemelt amerikai diszkontkamatláb sok piaci szereplő számára azt jelentette: még az idén megkezdődik az amerikai irányadó kamatszint megemelése. (Egy 25 bázispontos emelésre eddig is számított a piac, de az összességében 50 bázispontos emelés a piaci árazások szerint már 50 százalék, szemben a múlt heti 28 százalékkal. Ez fontos jelzés lehet a hazai döntéshozók számára, könnyen lehet, ha beindul a nemzetközi kamatemelési ciklus, azzal a hazai kamatcsökkenés pályája a végéhez érhet.