Először a betétekért kapunk kevesebbet az MNB miatt

A rendszerváltozás óta nem volt olyan alacsonyan Magyarországon a kamatszint, mint most, a jegybank ugyanis az eddigi mélypontot jelentő 6 százalék alá vitte az alapkamatot. A kamatcsökkentés miatt folytatódhat a forinthitelek térnyerése, de a tapasztalatok szerint először a betétekért fizetnek majd kevesebbet a pénzintézetek, a kölcsönök költsége pedig ennél szerényebben eshet csak vissza.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa hétfőn 5,75 százalékra, azaz 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Ilyen alacsony kamatszintre a rendszerváltás óta nem volt példa, eddig a plafont a 6 százalék jelentette. A bejelentés nem okozott meglepetést, az elemzői kar egyértelműen arra számított, hogy a magyar jegybankárok erre a szintre csökkentik a kamatot.

A mostani döntéssel jó eséllyel véget ér a kamatvágási sorozat, így könnyen elképzelhető, hogy ennél alacsonyabb kamatszintre egyelőre fölösleges lesz várni. A jegybank több hónapos szünet után tavaly július végén kezdte el a kamatcsökkentési sorozatot, akkor 1 százalékponttal 8,5 százalékra csökkentették a kamatot a jegybankárok. Tavaly december végéig 6,25 százalékra csökkent az alapkamat, azóta pedig további 25 bázisponttal került lejjebb a ráta.

A tapasztalatok szerint a mostani kamatvágásnak rövid távon inkább a negatív hatásai érvényesülnek majd, a bankok ugyanis ilyen esetekben jellemzően jóval szerényebb mértékben csökkentik a hitelkamatokat, mint a betétieket, sőt, a hitelkamatok csökkenése könnyen az időben is kitolódhat.

A betétkamatok biztos csökkennek

Az alapkamat utóbbi fél évben látott csökkentéseikor a betéti kamatok közelről követték a jegybanki lépéseket. Tavaly júliusban az MNB statisztikái szerint a lekötött betétek kamatlába 9,65 százalék volt, augusztusban pedig már csak 8,88, a decemberi statisztika pedig 6,42 százalékos átlagos kamatot mutat. A fenti számok alapján a lekötött betétek esetében az alapkamattal együtt esett vissza a ráta, mégpedig a jegybanki lépésekkel szinte egyidőben.

Ez azonban a hiteleknél nem látszik, nincs ugyanis olyan hitelfajta, amelyiknél a múlt július óta bekövetkezet kamatcsökkentés mértékét akár csak megközelítő csökkenés ment volna végbe. A fogyasztási hitelek kamatlába 22,26 százalékról csak 19,4 százalékra esett, ami kevesebb mint 3 százalékopontos mínuszt jelent. A lakáscélú kölcsönöknél a tavaly júliiusi 11,86 százalékos hitelkamat 9,7 százalékra, vagyis alig több mint 2 százalékponttal mérséklődött, a folyószámlahitelek esetében 1, az egyéb hiteleknél pedig 2 százalékpontos csökkenést mutat a jegybanki statisztika.

Jó hír a forinthiteleknek

A mostani csökkentés elvileg növelheti a forintban jegyzett hitelek vonzerejét a devizakölcsönökkel szemben, amihez természetesen az is kell, hogy a bankok mindennapi döntéseiben is tükröződjön az MNB kamatvágása. Az utóbbi évtized sztárjaivá vált devizahitelek jövője amúgy már enélkül sem túl rózsás, elég csak arra gondolni, hogy bár a kamatemelések még nem kezdtődtek el a nyugati világban, de az Egyesült Államokban már vannak arra utaló jelek, hogy erre nem kell sokat várni.

A forintkamatok csökkentése illeszkedik abba a trendbe is, miszerint a gazdaságpolitikai vezetés a devizahitelek visszaszorításán dolgozik - az MNB február elején jelentette be, hogy programot indít a forintalapú jelzáloghitel- és jelzáloglevél-piac fejlődésének támogatására - a tervek szerint ezáltal folyamatosan elérhetővé, a mostaninál jobban tervezhetővé válnak a bankok számára a forintforrások, így csökkenhetnek a forinthitelek kamatai.

A forinthitelkamatok csökkentésének célja, hogy ezek a hitelek versenyre kelhessenek a kockázatos devizaalapú konstrukciókkal, amelyek térnyerése ellen az utóbbi években a jegybank és a PSZÁF is többszöt szót emelt. A devizaalapú konstrukciók sokat veszítettek a vonzerejükből a válság miatt, de még mindig hátrányban vannak a forinthitelek.

Kérdés, mi lesz ezután

A kamatpálya további alakulásában már közel sem volt ekkora az egyetértés az elemzők körében, mint a hétfői döntéssel kapcsolatban: a jóslatok 5 és 7 százalék között szóródnak, azaz van, aki csökkentést vár, de olyan is akad, aki emeléssel kalkulál. Suppan szerint van mód további csökkentésre, de azt már jobban befolyásolják a piaci viszonyok, így az Európai Központi Bank és a Fed kamatpolitikája: ha ezek elkezdik az emelést, úgy az MNB-nek is vissza kell fognia lazítás ütemét. Az elemző szerint a forint egész évben a 265-275-ös sávban maradhat - feltéve, hogy nem jön újabb válság.

Nem volt meglepetés

A Reuters hírügynökség által megkérdezett huszönöt szakemberből egy nem adott prognózist a hétfői döntésre, négyen a kamat tartására voksoltak, a többiek azonban mind 25 bázispontos vágásra szavaztak. "A vártnál magasabb, 6,4 százalékos januári infláció ellenére a piac borítékolta a 0,25 százalékpontos csökkentést" - mondta az [origo]-nak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

A Bloomberg által megkeresett elemzőcég, a Medley Global Advisors szerint a kamatvágási ciklus az április választásokkal véget fog érni. A kutatók szerint a görög válság, illetve a magyar költségvetés elszállása és a választási győzelemre esélyes Fidesz ezzel kapcsolatos kommunikációja arra kényszeríti majd az MNB-t, hogy felhagyjon a kamatok mérséklésével, így a kamatszint nem megy majd 5,75 százalék alá.

A kamatpálya alakulásának nagy a jelentősége, ugyanis bár az MNB a hétfői csökkentéssel tavaly július óta 3,50 százalékponttal vitte le a kamatokat, de a Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint a jelenleginél "lényegesen alacsonyabb" kamatszint kellene ahhoz, hogy a bankok a gazdaság fellendüléséhez szükséges hitelezésbe kezdjenek.

A piac a Fideszre vár

A forinttal és a kamatokkal kapcsolatos fő bizonytalanségi tényező a magyar költségvetési helyzet alakulása. A Fidesz tavaly az év végén jelezte, hogy szerinte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által teljesíthetőnek nevezett büdzséterv csak papíron létezik, a reális hiányszám ugyanis nem 3,8 százalék, hanem több mint 7 százalék az el nem számolt tételek miatt. A Fidesz ugyan azóta hitet tett a költségvetési szigor mellett, de Varga Mihály a párt alelnöke az IMF-fel folytatott tárgyalások után is arra hívta fel a figyelmet, hogy a büdzsé számai nem valósak.

Nem tenne jót a forintnak és így csökkentené a kamatvágás esélyét az is, ha a jegybank és a monetáris politika körül politikai vita alakulna ki, pedig erre megvan az esély. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és kományfőjelöltje országértékelő beszédében azt mondta, hogy meg kell újítani az ország pénzügyi vezetését, és konkrétan ki is emelte a pénzügyi felügyeleten kívül a központi bankot is. Mivel ezen intézmények jogilag szinte be vannak betonozva (azaz nehezen elképzelhető, hogy hozzányúljanak például a jegybanktörvényhez), így ha Orbán Viktor tartja a szavát, az szinte kizárólag személycserékkel képzelhető el.

A görög válság is hathat

Kaan Nazli, a Medley New York-i elemzője a Bloombergnek azt mondta, hogy az MNB mindenek előtt a forintárfolyam alapján hozza meg a kamatdöntéseket, és az amúgy is létező kockázatokra a görög válság is rátett egy lapáttal, az athéni problémák ugyanis ahhoz vezethetnek, hogy a befektetők válogatás nélkül adják majd el a feltörekvő devizákat - így a forintot is. Görögország ugyan biztosítékot kapott arra, hogy az eurózóna nem hagyja egyedül majd az országot a bajban, de mivel a részletek nem ismertek, így a piac egyelőre szkeptikus.

Az is gondot okozhat, hogy ha Görögország problémái nem rendeződnek, akkor könnyen kiderülhet Portugáliáról vagy Spanyolországról is, hogy gondjai lehetnek a hiánnyal és az adóssággal - ez megrendítheti az eurót, a feltörekvő piaci devizákkal egyetemben.

A görög gazdaság nem az utóbbi hetekben került bajba, már tavaly februárban felmerült, hogy Németország és Franciaország arra kényszerülhet, hogy egész országokat segítsen ki a 16 tagú eurózónában - a potenciális jelöltek listáját akkor még Írorszg vezette, de ott volt rajta Görögrszág is. Peer Steinbrück német pénzügyminiszter akkor azt mondta, hogy Németország mindenképp cselekedne, ha valamelyik eurózónabeli tagállam pénzügyi nehézségekbe kerülne.

A válságjelek tavaly decemberben váltak egyértelművé, ekkor vonta meg Görögországtól az elsőrendű "A" kategóriás adósbesorolást a Fitch Ratings a görög közfinanszírozási helyzettel kapcsolatos középtávú aggodalmakra és a görög pénzügyi intézmények gyenge hitelességére hivatkozva. Görögország az első és eddig egyetlen euróövezeti tagállam, amely a közepes befektetői "BBB" sávba került át valamely hitelminősítőnél. A Fitch Ratings után az S&P és a Moody's is leminősítette Görögországot.