Milliárd eurós nagyságrendű mentőcsomagot állítanak össze Görögország számára Brüsszelben. A mentőcsomagról, amely akár 25 milliárd euró is lehet, elsőként a brit Guardian és a francia Le Monde számolt be még szombaton.
Az Európai Bizottság spekulációnak minősítette az információkat, a német pénzügyminisztérium - amelynek a The Guardian szerint kulcsszerepe volt a megoldás kidolgozásában - pedig azt közölte, hogy Berlinnek nincsen tudomása görög mentőcsomagról, és az athéni kormányzat nem is kért segítséget.
A Reuters hírügynökség azonban a cáfolatok után magas beosztású brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a 16 euróövezeti pénzügyminiszter hétfőn várhatóan megállapodásra jut a görögországi segélyakcióról, konkrét összegekről pedig a görög igények ismeretében tárgyalnak majd. A dpa német hírügynökség is hasonlóan értesült az Európai Bizottságtól.
A sajtóhírek szerint szerint a pénzügyminiszterek hétfőn két változatról tárgyalhatnak. Az egyik megoldás szerint Görögország az uniós tagállamokkal kötött kétoldalú megállapodásokkal juthat hitelhez. A tárgyalásokat az Európai Bizottság szervezné. A másik változat szerint az Európai Bizottság venné fel a hitelt Görögország számára, amelyre a tagországok vállalnának garanciát.
Azért nem egyszerű megoldást találni, mert az EU működéséről szóló szerződés szerint a tagállamok "nem felelnek egy másik tagállam (...) kötelezettségeiért, és nem vállalják át azokat". A szerződés tehát megtiltja a pénzügyi problémákkal küzdő tagállamok megsegítését.
Az EU ellenzi, hogy Görögország az IMF-től kérjen segítséget. Az IMF szerepvállalása ugyanis arra utalna, hogy a 16 országból álló euróövezet nem tud megbirkózni az eurót érő első komoly válsággal. A görög kormány korábban jelezte, ha nem kap segítséget az EU-tól, akkor kénytelen lesz az IMF-hez fordulni.
Görögország az idei évre csőddel fenyegető 300 milliárd eurós államadósságot halmozott fel. A görög parlament ezért március elején 4,8 milliárd eurós - 1280 milliárd forintos - megszorító csomagot fogadott el, ennek részeként befagyasztják a nyugdíjakat, létszámstopot rendelnek el a közszférában és összesen 360 millió euró értékben csökkentik a közszolgáltatásban dolgozók bérét és juttatásait. A megszorítások miatt márciusban két országos sztrájk is volt Görögországban.
Görögország gondjai az egész euróövezetet veszélyeztetik, többek között azért, mert egy esetleges államcsőd megrengethet több ugyancsak nagymértékben eladósodott államot, például Spanyolországot és Olaszországot.