Kelet-európai energiaválságra figyelmeztet a Világbank

A Világbank szerint súlyos energiaválság fenyegeti öt-hat éven belül Kelet-Európát és Közép-Ázsiát, ha nem fektetnek be euró ezermilliárdokat új gáz- és olajforrásokba, a vezetékek modernizálásába és az energiafelhasználás hatékonyságának javításába - írta brüsszeli tudósításában pénteken a Die Presse című osztrák lap.

Az elemzés szerint 2030-ig 2 ezer 400 milliárd eurós befektetésre lenne szükség új gáz- és olajforrásokba. A befektetés hiányában az a veszély fenyeget, hogy Oroszországnak és Közép-Ázsiának több földgázt és kőolajat kell importálnia, mint amennyit exportál - figyelmeztetett a Világbank csütörtökön közzétett jelentésében. "2030-ra a régió nettó exportőrből nettó importőrré válhat" - mondta Peter Thomson, a Világbank európai és közép-ázsiai fenntartható fejlődésért felelős részlegének igazgatója.

Az Európai Unió évek óta próbálja csökkenteni a Gazprom orosz földgázkonszerntől való függőséget - mutatott rá az osztrák lap. Ezt a célt szolgálja az Európai Parlament illetékes szakbizottságában csütörtökön elfogadott új gázellátási jogszabály-tervezet. Ez az új szabályozás - amelyet még a tagállamok kormányainak is jóvá kell hagyniuk - előírná, hogy egy esetleges új földgáz-válság esetén a háztartások ellátása 45 napon át biztosított legyen még akkor is, ha az ipari felhasználók nem kapnak földgázt.

Azerbajdzsánnál van a kulcs

Európa energia-gondjának megoldása azonban nem ilyen egyszerű, mert amilyen mértékben csökkeni fog Oroszország nyomásgyakorló képessége a jelentés szerint, olyan mértékben fog erősödni a közép-ázsiai országoké - írta a Die Presse. "Azerbajdzsánnál van a kulcs mindenféle gázvezeték-fejlesztéshez, és ezt tudja is" - fogalmazott Brendan Devlin, az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatóságának illetékese. Devlin nyugtalanítónak tartja a világbanki jelentést, szerinte elképzelhető, hogy magántőke felhasználása nélkül nem kerülhető el az energiaválság, de néhány kelet-európai és közép-ázsiai ország kedvezőtlenül áll hozzá a nyugati befektetőkhöz.

A Gazprom példáján szemléltette a jelentést. A vállalatnak évente 15 milliárd dollárt (11 milliárd eurót) kellene befektetnie a vezetékekbe csak ahhoz, hogy a jelenlegi szinten tartsa a kitermelést, ezzel szemben 2001 és 2008 között csak összesen 36 milliárd dollárt költött erre a célra. A tanulmány rámutat, hogy eközben tavaly októberben Vlagyimir Putyin miniszterelnök 68 milliárd köbméter gáz szállítására kötött szerződést Kínával - írta a Die Presse.