Papírforma választási eredménynél is kilenghet a forint

Az előrejelzések alapján, a parlamenti választás ugyan már-már lefutottnak ígérkezik, de a voksolás pontos eredménye, egyes pártok szereplése és több külső tényező komolyan hathat az árfolyamra. Pontokba szedtük, hogy melyek azok a kockázatok, melyek kimozdíthatják a magyar pénzt a választások után.

A március közepén elért éves rekord óta, 7 forintot ment fel az euró árfolyama a bankközi devizapiacon, péntek délelőtt 267-268 forint körül mozgott az árfolyam. A gyengülés hátterében elsősorban nem a vasárnapi választások, hanem külföldi tényezők állnak, a Görögország megmentésével összefüggő bizonytalanság ugyanis kedvezőtlenül hatott az európari piacokra, így a forint és a magyar tőzsde is lejtőre került.

A vasárnapi országgyűlési választások, a korábbi voksolásokkal ellentétben nem jelentenek komoly bizonytalanságot, hisz minden előrejelzés a Fidesz földcsuszamlásszerű győzelmét vetíti előre, de amennyiben a pontos végeredményből a befektetők a következő kormány tehetetlenségére, vagy a nem piacbarátnak tekintett politikai erők túlzott megerősödésére következtetnek, illetve a választások után jelentős politikai feszültség alakul ki az országban, az még gondot okozhat. Rizikót jelent továbbra is a görög válság, és nem szabad megfeledkezni az újra leminősített Izlandról sem.

1. Kétharmad vagy sima többség

A Fidesz győzelmét már beárazták a befektetők, de az korántsem mindegy, hogy milyen aránnyal nyer a legnagyobb ellenzéki párt a vasárnapi voksoláson.

A piac annak örülne a leginkább, ha a Fidesz kétharmados többséget szerezne. A JP Morgan bankcsoport londoni elemző részlege három forgatókönyvet vázolt fel: a legvalószínűbb, hogy a Fidesz egyszerű parlamenti többséggel alakíthat kormányt a választások után; ennek a változatnak 60 százalékos esélyt adnak a cég elemzői. Ez az eredmény valószínűleg "semleges, vagy enyhén pozitív" piaci reakciót váltana ki, azaz a forint árfolyama nem változna számottevően. A kétharmados Fidesz-többség esélyét a JP Morgan londoni részlegénél 30 százalékosra teszik, megjegyezve, hogy ennek piaci reakciója egyértelműen pozitív lenne, tehát drágulhatna a forint. A JP Morgan szakértői 10 százalékra teszik, hogy a Fidesz nem szerez egyértelmű többséget; ezt negatív piaci reakció követné.

A JP Morgan esélylatolgatásával összhangban van a Reuters február elején publikált felmérése, miszerint egy reformokra képes, erős Fidesz-kormány lenne a legjobb az országnak, de akkor csak töredékük bízott abban, hogy a párt kétharmadot tud szerezni a választásokon. A Raiffeisen devizapiaci elemzéséből is az derül ki, hogy a forint árfolyamát tovább erősítheti, ha a Fidesz jelentős többséget szerez a Parlamentben.

2. Jobbikos kockázat

A Fidesz-győzelem mértéke mellett a többi párt szereplése sem mellékes, a piacok főleg a radikális és piacbarátnak semmiképp sem tekinthető Jobbik eredményére figyelnek - azzal kapcsolatban azonban nincs egyetértés, hogy a Jobbik számainak milyen hatása lesz a forintra. A Raiffeisen kedden kiadott elemzése szerint a párt jelentős előretörése elbizonytalaníthatja a befektetőket, ami nyomot hagyhatna a forint árfolyamán is, Kolba Miklós, az ING devizaüzletágának vezetője azonban alig lát ilyen veszélyt.

Kolba egy hónappal ezelőtt még szintén azt jósolta, hogy ha a Jobbik "túlnyeri magát" (vagyis a közvélemény-kutatásokban szereplőnél jobb eredményt ér el a párt), akkor lejtőre kerülhet a forint, mert a befektetők nem nézik jó szemmel a szélsőséges pártok térnyerését - legrosszabb esetben még 280 forint körül árfolyamot sem tartott kizártnak.

A szakember szerint azonban azóta változott a helyzet: a jelenlegi piaci hangulat alapján már nem kell attól tartani, hogy a Jobbik előretörése számottevően befolyásolná az árfolyamot. "Nem valószínű, hogy 275 forint fölé kerülne az euró kurzusa" - mondta Kolba és hozzátette: rendkívüli politikai események természetesen bármikor felülírhatják a devizapiaci forgatókönyvet, de erre jelenleg nincs sok esély.

3. Politikai feszültség

A külföldi megítélés szempontjából fontos, hogy a választások rendben érjenek véget, azaz ne alakuljon ki belpolitikai feszültség a választási fordulók után, mert az szintén elriaszthatja a befektetőket.

A magyar piacnak már volt alkalma megtapasztalni, hogy miképp reagálnak a befektetők, ha utcai zavargásokká fajulnak a politikai ellentétek. A 2006 őszén Magyarországon kialakult politikai feszültség rossz hatással volt a magyar tőzsdére és a forintra is. Az MNB a zavargások idején 50 bázisponttal 7,75 százalékra emelte az alapkamatot.

A 2006-os események és a jegybank reakciója egyértelműen mutatja, hogy az esetleges kamatemelést nem közvetlenül a zavargások határozzák meg, hanem az, hogy emiatt milyen mértékű piaci gyengülést vár a jegybank. A szeptemberi ülés jegyzőkönyve szerint a belpolitikai válság megnövelte a piaci bizonytalanságot, mivel az elemzők szerint ezzel megnőtt a beígért, és a befektetők által várt kiigazítások végrehajtásának kockázata. A Fitch a reformprogram fellazulásának kockázata miatt ekkor negatívra is rontotta a magyar adósság-besorolás kilátását, az S&P pedig jelezte, hogy a hiánycsökkentési tervek feladása leminősítést vonna maga után, ami az árfolyam gyengülését és a hozamok emelkedését eredményezte.

4. Görög probléma

A belföldi események, elsősorban a választási eredményeknél fontosabb lehet a forint szempontjából, mi fog történi a következő napokban a nemzetközi piacon. Bár február elején úgy tűnt, megoldódik a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Görögország helyzete, egyelőre még nem született megnyugtató megoldás. Ezt jelzi, hogy A Financial Times adatai szerint az év első két hónapjában a betétesek 10 milliárd eurót vontak ki a görög pénzintézetekből; ez a teljes bankrendszer-szintű betétállománynak hozzávetőleg a 4,5 százaléka. Londoni elemzők szerint pedig a kelet-európai gazdaságokra is hatással lehet a betétek jelentős mértékű kivonása a görög bankrendszerből.

Az európai piacoknak, elsősorban az eurónak az sem használt, hogy Görögországban megjelent, a görög pénzügyminisztérium által cáfolt hír szerint a Nemzetközi Valutaalap helyett Görögország inkább az európai államokhoz fordulna segítségért, mivel a Nemzetközi Valutaalap túl szigorú feltételeket támaszt a hitelekért cserébe. A görög helyzettel kapcsolatos bizonytalanságot jelzi az is, hogy a befektetők nem kapkodnak a görög államkötvényekért.

A dollár euróval szembeni erősödését közben támogatta a várakozásoknak megfelelően kedvező amerikai munkaerőpiaci jelentés, amely 162 ezer új munkahely létesítéséről számolt be márciusban. A dollároptimizmust és az euróval szembeni szkepticizmust jól mutatja az elmúlt hét statisztikája: a határidős piacon a dollár-erősödésére fogadó pozíciók száma február vége óta rekord szintre emelkedett, az euró gyengülésére pedig minden eddiginél többen fogadnak - derül ki a Raiffeisen elemzéséből. Ha továbbra sem rendeződik Görögország helyzete, akkor az rossz hatással lehet a forintra.

5. Izland sem mellékes

A görög hatások mellett a Magyarországgal együtt feltörekvő piaci országként számon tartott Izlandról érkező hírek is befolyásolhatják a forint árfolyamát. A Moody's nemzetközi hitelminősítő kedden közölte: a brit-holland Icesave-adósság megoldásának csúszása és likviditási gondok miatt újra leminősítés veszélyezteti a válság eddigi legnagyobb vesztesét, Izlandot és negatívra rontotta az eddigi stabilról Izland osztályzatának kilátását.

Az Icesave-ügy annak az 5,3 milliárd dollárnak a visszafizetéséről szól, amelyet korábban London és Hága adott arra, hogy kártalanítsák az Icesave izlandi internetes bank csődje miatt veszteségeket szenvedő brit és holland bankbetéteseket.Az izlandiak túlnyomó többsége brit-holland diktátumnak tartja a megállapodást, és úgy véli, hogy annak végrehajtása túl súlyos terheket róna a világgazdasági válság miatt amúgy is nehéz helyzetbe került Izlandra, ezért a március elején tartott népszavazáson több mint 90 százalékuk elvetette a törvényt.