Egy hónap alatt egymilliárd euróval hízott az MNB kasszája

Március végén csaknem 34 milliárd euróra rúgott az MNB devizatartaléka, ami közel 1 milliárd euróval haladja meg a február végi értéket.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemzetközi tartalékai március végén 33,8 milliárd eurót tettek ki, amire korábban sosem volt példa - közölte a jegybank szerdán. A márciusi összeg februárhoz képest közel 1 milliárd eurós bővülés jelent.

A teljes - márciusi végén regisztrált - devizatartalékból 30,546 milliárd euróra rúgott a devizakövetelés, amely 287 millió eurós növekedést jelent február végéhez képest. Az egyéb követelések értéke 699 millió euróvalm, 2,135 milliárd euróra nőtt, ami az OTP Bank márciusban visszafizetett, összesen 1,4 milliárd eurós állami hitelének 700 millió eurós, második törlesztőrészletéből származhat.

Jelentősen meghízott a tartalékállomány

A tartalék a múlt évben hízott soha nem látott, 30 milliárd euró feletti szintre, az előző évi 17-18 milliárd euróról. A tartalékok felduzzasztása a válsággal, illetve annak magyarországi lefolyásával magyarázható, a magyar gazdaság ugyanis normális körülmények között, a krízis előtti tartalékállománnyal is stabilan tudna működni.

A devizatartalékok januárban tovább bővültek a 2 milliárd dollár értékben kibocsátott devizakötvénynek köszönhetően. Oszkó Péter pénzügyminiszter a dolláralapú kötvény kibocsátását követően, korábban úgy nyilatkozott, hogy az a 2010-es, teljes devizafinanszírozási igényt lefedi.

Mire való?

Magyarországon a devizatartaléknak több célja is van. A kormányzat devizaszámláinak vezetésén túl, a legfontosabb az, hogy a jegybank a devizatartalékkal, mint eszközzel demonstrálja a pénzügyi piacokat érő sokkok ellensúlyozására irányuló szándékát és képességét. A másik fontos cél a forint védelme, a tartalék ugyanis egy esetleges devizapiaci beavatkozáshoz biztosít forrást - egyfajta pajzsról van szó, ha az országot kinézik maguknak a befektetők.

A jegybank gyengülés esetén forintot vásárol, ami erősíti a hazai devizát, túlzottnak ítélt erősödés esetén pedig ellenkezőleg jár el. Minél nagyobb a tartalék, annál hatékonyabban és hosszabban tud védekezni az adott ország jegybankja egy esetleges spekulációval szemben. A magyar tartalékszint jelenleg ugyan kifejezetten nagynak tekinthető, de ez sem csodafegyver. Ha a piaci szereplők indokoltnak látják az árfolyam gyengülését, és ennek érdekében megindul a spekuláció, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem lesz elegendő a tartalék, mert a piac hatalmas, a devizatartalékoknál jóval nagyobb összegeket tud mozgósítani. Ilyen esetekben a jegybank, illetve az ország vezetése vagy elengedi az árfolyamot, vagy segítséget kérhet, például a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) - mondta korábban az [origo]-nak az a Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki korábban a jegybankban is dolgozott.