EU: Mese a 80 milliárdos görög mentés

Spekulációnak nevezte az Európai Bizottság szóvivője hétfőn azt a görög sajtóértesülést, hogy az Európai Unió közös pénzt használó tagországainak friss megállapodása alapján Görögország három év alatt összesen 80 milliárd eurónyi hitelhez juthat szükség esetén.

Amadeu Altafaj Tardio, Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője brüsszeli sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy egyelőre csak arról a 30 milliárd eurós keretről született döntés, amelyet az euróövezeti pénzügyminiszterek előző napi távkonferenciás tanácskozása után jelentettek be, megtoldva a Nemzetközi Valutaalap (ennek legfeljebb a felére rúgó) hitelkeretével.

A Valutaalap (IMF) közlése szerint ők már hétfőn elkezdenek tárgyalni Görögországgal és az Európai Unióval a csomag tartalmi kérdéseiről. Az IMF 15 milliárd euróval száll be a segélyprogramba.

Az uniós képviselők már vasárnap jelezték ugyanakkor, hogy ez csak az első évben adható összeg, amelyet még további két évig újabb hitelek követhetnek, ha a szükség úgy hozná. Görögország azonban továbbra sem kért anyagi segítséget az uniótól.

A szóvivő azt is cáfolta, hogy az EU-ban csúcsszintű döntés kellene a hitelkeret aktiválásáról. Német forrásból előzőleg arról tájékoztattak, hogy állam- és kormányfői találkozó szükséges ehhez a döntéshez.

Altafaj Tardio leszögezte, hogy a mechanizmus életbe léptetéséhez valóban szükséges az euróövezeti országok kormányait képviselő illetékesek egyhangú döntése, ez azonban nem feltétlenül jelenti csúcsértekezlet összehívását.

Bajnai Gordon és Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő március 16-án tartott közös előadást, amelyben a görög és magyar válság hasonlóságait és különbségeit mutatták be. Ezen Bajnai arról beszélt, hogy a Magyarországnak adott 20 milliárd eurós hitelkeret egy határozott gátat jelentett a spekuláció ellen, s egy hasonlót javasolna Görögország esetén is.