Kövesse itt a görög válság híreit!
A Spiegel szerint Rainer Brüderle német gazdasági miniszter arról beszélt, hogy három éves távlatban 135 milliárd euróra lehet szüksége Görögországnak, amely korábban beismerte, hogy nem képes magát a piacokról finanszírozni. Április 23-án Görögország hivatalosan is kérte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió tagállamainak segítségét.
A német kormány eddig 8,4 milliárd eurót szánt a görögök megsegítésére, ennyivel szállnak be az unió 30 milliárdos csomagjába, amelyet az IMF 15 milliárddal egészítene ki. A Financial Times szerint a Valutaalap 10 milliárd dollárral megtoldaná keretet, a piaci elvárásnak azonban még ez sem felelne meg, mivel a befektetők legalább 70 milliárdos csomagot látnának szívesen.
Bajnai Gordon korábban úgy jellemezte a pénzügyi segélycsomagokat - olyat, mint amilyet Magyarország is kapott - , hogy azoknak akkorának kell lenniük, hogy áttörhetetlen akadályt képezzenek a válsággal szemben. A 135 milliárd eurós csomag ennek megfelelne, hiszen jóval nagyobb, mint a piac elvárása, ezáltal elhallgattatná az aggódókat. A hitelkeret mellett persze a piaci kötvénykibocsátás is megmaradna, amellyel Magyarországhoz hasonlóan tesztelni lehet a befektetői bizalom alakulását.
A kibővített hitelkeret azt is jelenti, hogy a németek nem ússzák meg az idénre tervezett 8,4 milliárd eurós segítséggel, hanem három évre 20-30 milliárddal kell, hogy számoljanak. Az összeg borzolja is a németek idegeit, a választók nagy része (68 százaléka) nem is támogatja a görögök kimentését.
Nehezíti a helyzetet az is, hogy a német kormány az IMF-megállapodáshoz köti a maga szerepvállalását, viszont a görög kormány elutasította a Valutaalap követelését, amely a fizetések csökkentésére vonatkozott.
A 135 milliárd eurós segélycsomag több mint 36 000 milliárd forinttal egyezik meg, ami közel háromszorosa a magyar költségvetés bevételeinek (2010-re 12 658 milliárd forint). Magyarország 20 milliárd eurót kapott 2008-ban az IMF, az unió és a Világbank csomagjaként.